Akik kutyát szeretnének tartani, és eldöntötték, hogy biztosan vállalni tudják a vele járó költségeket, kellemetlenségeket is, valamint biztosítani tudják 10-15 évig a szükséges időt, és energiát, először azzal a kérdéssel szembesülnek, hogy milyen kutyust válasszanak? Fajtatiszta vagy keverék legyen? Kölyök, esetleg 1-2 éves, vagy idősebb? Kicsi, nagy? Milyen fajta?
Térjünk ki először az első kérdésre, fajtatiszta, vagy keverék. Nos, a kérdés talán nem is annyira fontos, mint amekkora vitát ki tud váltani a különböző táborok képviselői közt. Tegyük fel magunknak egy egyszerű kérdést:
Miért szeretnénk kutyát?
Mert társaságra vágyunk? Mert szeretnénk egy négylábú családtagot? Mert dolgozni szeretnénk vele? Mert elvarázsol egy bizonyos fajta kinézete/tulajdonsága? Esetleg egy bizonyos fajta különleges képességére szeretnénk építeni munkánkat?
Ha ezek bármelyikére igennel válaszoltunk, akkor teljesen mindegy, hogy kutyánk keverék, vagy fajtatiszta. Még ha egy fajta bizonyos jegyeit keressük is, például közös munkához, abban az esetben sem szükséges törzskönyves kutyát választanunk, elég, ha a fajtajegyek nagy részével, vagy a keresett képességgel rendelkezik az állat. Jó példa erre a rendőrség, ahol mentett, a legtöbb esetben nem fajtatiszta, nem törzskönyves németjuhászokkal érnek el hatalmas sikereket.
Amennyiben kiállításra keresünk kutyát, esetleg a tenyésztői vonallal kacérkodunk, azokban az esetekben fontos csupán, hogy a kölyök törzskönyves szülőktől származzon, és minden feltételnek megfeleljen tevékenységünk.
Különböző fajták, és azok keveredése
Persze azt mindenki tudja, hogy az ebek között nem csak méretben, de karakterben és igényekben - szőrápolás, etetés, stb. - is nagy eltérések vannak. Keverék kutyus esetében akár több fajta jegyei is keveredhetnek egy kutyában, de a legtöbb esetben megállapítható kinézete, mozgása, viselkedése alapján, hogy melyek ezek. Fajtatiszta, és keverék kutyus esetében is érdemes megismerni az általunk választott fajta, vagy felismert fajták jellemzőit, így elkerülhetjük, hogy az életkörülményeinkhez, tudásunkhoz nem passzoló kutyust válasszunk.
Ez azért fontos, mert ha nem tudjuk kezelni, vagy kielégíteni egy fajta igényeit, akkor ő sem fogja jól érezni magát - sok esetben ilyenkor jön a rombolás, szökés, szorongás. A gazdi részéről pedig bosszankodáshoz, rossz döntésekhez, bezáráshoz, vagy legrosszabb esetben a kutya elhagyásához, bántalmazásához is vezethet az, hogy nem készült fel előre.
A keverék kutyákról pár hónapos korukban még nehéz megállapítani, hogy milyenek lesznek, méretre, szőrzetre, főbb jellemzőkre, de ha egy kicsit idősebb fél-1 éves kutyát választunk, akkor már nem igazán érhet minket meglepetés. Örökbefogadott, mentett kutyusok esetében fontos megismerni az előéletüket is, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor próbáljunk meg minél több időt tölteni a kutyával mielőtt hazavisszük, hogy jobban megismerjük.
A korábbi rossz körülmények megmutatkozhatnak a kutya viselkedésében, félős lehet, bizalmatlan, vagy épp ellenkezőleg, nálunk, embereknél keresi a menedéket, de az esetek legnagyobb részében ezt közös munkával, tanulással jóra lehet fordítani.
Betegségek, genetika
A fajtatiszta kutyák, ha felelős tenyésztőtől származnak, akkor már születésüktől fogva szűréseken kéne, hogy átessenek, azonban sok szaporító hirdetésével találkozni az interneten, akik „fajtiszta”, vagy „fajtatiszta” megnevezéssel árulják a törzskönyv nélküli, nem bejegyzett és ellenőrzött tevékenységből származó kölyköket, akik ennek következtében az esetek nagy részében 1-2 éven belül betegek lesznek, és idő előtt elpusztulnak. Mondanunk sem kell, ezek a kutyák hivatalosan nem nevezhetőek törzskönyves, fajtatiszta kutyának, még akkor sem, ha kinézetre teljesen megegyeznek a fajtával.
A keverék kutyusok ritkán hordoznak genetikai betegségeket, általában szívósabbak, és nem betegeskednek annyit, mint fajtatiszta társaik. Egyes biológusok szerint kifejezetten jót tesz a friss vérvonal a kutyában, ha egészségről, genetikáról van szó. Kubinyi Enikő, az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának vezetője szerint a keverék kutyák átlagéletkora magasabb, mint a fajtatisztáké.
Intelligencia és kötődés
A mentett kutyákra jellemző ezen felül az új gazdihoz fűződő nagyobb mértékű ragaszkodás, odaadás is nehéz sorsuk révén, és páran úgy tartják, hogy okosabbak fajtatiszta társaiknál. Utóbbira tudományos bizonyíték nincsen, és bár szocializációs hiányosságok, és traumák felfedezhetőek egy két egyednél, sokuknál szembeötlő az előéletük során kialakult leleményesség, és alkalmazkodóképesség, valamint az ezzel együtt járó tanulékonyság is.
Egy biztos, bármit is választunk, legyen fajtatiszta, vagy keverék az új családtag, az, hogy milyen kutya lesz belőle, és milyen kapcsolat alakul ki köztünk, az a legnagyobb nagymértékben a gazda nevelésétől függ!
