A kutya farka legegyszerűbben úgy jellemezhető, hogy füleihez hasonlóan tökéletesen funkcionáló érzelmi barométer. A négylábú minden egyes hangulatváltozása, érzelme tökéletesen leolvasható faroktartásából.
Tovább
A kutyák szeme igen fontos érzékszerv, mely a traumákra, fertőzésekre és megbetegedésekre különösen érzékeny, legyenek azok szerzettek vagy örökletesek. Mivel a kutyák nem tudják elmondani gazdájuknak, ha a szemük fáj, érzékeny, viszket, ez a terület gyakran kikerült a „napi ellenőrizendők” listájáról.
Tovább
Anatómiai szempontból a bernáthegyi és a csivava nem különböznek egymástól. Persze eltérőek a test arányai, más az izomzat felépítése és fejlettsége, ahogyan logikusan a csontozat vastagsága és hosszúsága sem egyforma.
Tovább
Míg a csontrendszer a mozgás passzív, addig az izomzat annak aktív szerve. Összehúzódáskor hosszában megrövidül, ezáltal képes erőt kifejteni. Az izmokat alakjuk szerint csoportosítjuk. Lehetnek orsó alakúak – ez általában a végtagok izomzatára jellemző – és szélesek, legyező alakúak – ilyenek a has és a mellüreg izmai.
Tovább
A szív feladata a vérkeringés fenntartása. Működése során a szív összehúzódik és kitágul, ezáltal tartva mozgásban a vért az erekben. A vérereket két csoportba osztják: artériákra (melyekben a szívtől elfele halad a vér) és vénákra (melyekben a szív felé halad a vér).
Tovább
A kutya emésztőrendszere a húsevőkre jellemző felépítésű, annak ellenére is, hogy a háziasítás során egyre inkább mindenevő fajjá vált. Amikor az állat felveszi a táplálékot, akkor úgy kell szervezetének azt feldolgoznia, hogy felszívódásra alkalmas legyen.
Tovább
Az állati és emberi szervezetek a testük felépítéséhez és karbantartásához, valamint a különböző működéseik energiaigényének fedezésére szolgáló anyagokat a külvilágból veszik fel. Az anyagok felvételére és feldolgozására szolgál az emésztőrendszer.
Tovább
A légzés azon működések összessége, amelyek során a szervezet az energiatermeléshez szükséges oxigént felveszi, a sejtek anyagcseréjében felhasználja, és az eközben termelődött szén-dioxidot leadja.
Tovább
A hormonok az életfolyamatokat szabályozzák, ezeket a különféle mirigyek termelik. A hormonok, melyek szerves anyagok, a vér útján jutnak el a szükséges helyre, ott fejtik ki hatásukat. Ha egy hormon hiányzik a szervezetből, vagy csökkent, netalán túlzott mennyiségben van jelen, az azonnal megmutatkozik a szervezet működésében.
Tovább
Az, hogy az érzékszervek esetébe mi a fontossági sorrend, fajonként változik. Sőt, a kutyák esetében fajtánként más és más, hiszen mindegyiküknek más a hasznossága. Olyannyira, hogy bár többféle vadászkutya fajta létezik, más érzékszerv bír elsődleges fontossággal attól függően, a vadászat mely területén és mire használják az ebet.
Tovább
A vizeleti szervek vagy készülék szerepe, hogy kiürítse a szervezetben feleslegessé vált (részben a táplálékkal és italokkal felvett, részben az égési folyamatok során keletkezett) vizet, és benne oldható anyagokat. A fajfenntartás szolgálatában álló nemi szervekben jelentkeznek az elsődleges nemi különbségek.
Tovább
A nyirokrendszer feladata a bélből felszívódott tápanyagok szervezetbe juttatása. A nyirokrendszer nem alkot teljes érhálózatot, mivel több helyen a szövetek réseit „haszálja fel”. A nyirokrendszer az egész szervezetet behálózza. A bélbolyhoknál kezdődik, itt kis réseket formáz, majd a nyirokrések erekké egyesülve a nagy mellkasi vezetéken át a véráramba jutnak.
Tovább
Minden környezeti hatásra az idegrendszer által reagál a szervezet. Ezek nélkül a reakciók nélkül lehetetlen lenne az állat életben maradása, hiszen mindegyik az érzékszervei által jut táplálékhoz és ezek segítik a veszélyek elkerülésében.
Tovább