A fertőző, sokszor súlyos, végzetes kimenetelű betegségek ellen már hosszú évtizedek óta oltják kedvenceinket. A felelős gazda tisztában van azzal, mi az, ami ellen védi kedvencét.
Parvovírusos bélgyulladás
A parvovírusos bélgyulladás talán az egyik legismertebb kutyabetegség. Kórokozója az úgynevezett Parvoviridae családba tartozó parvovírus genus. Ez a vírus rokon a macska panleucopaenia vírusával, talán ez is az oka annak, hogy sokan a mai napig - helytelenül - macskavésznek hívják. Ennek ellenére macskától nem tudja elkapni a kutya, kizárólag fertőzött kutyák ürülékével, hányadékával terjed. Leggyakrabban fiatal korban jelentkezik, de bármely korban megfertőzheti az ebet. Emberre ez a vírus nem veszélyes.
A betegség lappangási ideje igen rövid, 2-3 nap, de erősen virulens esetben akár egy nap után is jelentkezhet. A beteg kutyák bélsarukkal ürítik a vírust, amely a fertőződést követő harmadik naptól már ürül a szervezetből. Általában a nyolcadik napon éri el maximumát, azaz ekkor a leginkább fertőző, és akár 20-25 napig is történhet ürülés. Mindez azért lényeges, mert ha a gazda a fertőzött kutyát sétálni viszi, bizony ürülékével nagyon sok kutyát meg tud fertőzni. Persze a vírus bélsárban való túlélési ideje eltérő. A nagy nyári melegben, vagy fagy esetén (tehát szélsőséges időjárási körülmények között) a vírus túlélési esélye minimális, azonban tavasszal, ősszel, vagy nagy esőzések idején sokkal hosszabb. Tehát az esély arra, hogy a séta során a fertőzött ürülék tovább fertőzzön, állandóan fennáll, bár eltérő mértékben.
A betegség elsődleges tünetei a levertség, bágyadtság, étvágytalanság, majd ezt követi - általában 1-2 napon belül - a gyakori hányás és a hasmenés, mely hamar véressé válik. A kutya minden ételt megtagad, igen levert és gyenge, általában a víz sem marad meg benne, ivás után azonnal kihányja.
Mivel a vírus a bél nyálkahártyájában telepszik meg és ott szaporodik el, a nyálkahártyát hamar elpusztítja, ennek következtében pedig nem tudnak felszívódni a tápanyagok. A véres hasmenést az okozza, hogy a bélfal erei is megsérülnek, így a bél tartalmához vér keveredik. A hányás és a hasmenés következtében nagyfokú kiszáradás lép fel, az állat elhullásának oka pedig leggyakrabban hypovolaemiás és toxikus sokk. Ha nagyon korán, apró kölyökkorban (3-7 hetesen) fertőződik a kölyök, gyakran fordul elő heveny szívizomgyulladás. A betegség során a bélben levő bélbolyhok lerövidülnek, a bélfal csupasszá válik. A vérérfal károsodik, amiatt fokozódik a savókilépés, véralvadási zavarok jelentkeznek. A hasmenés emiatt válik véressé, az ürülék jellegzetes, igen kellemetlen szagát pedig a bomló vér okozza.
A kezelés során az állatorvos elsődlegesen a folyadékpótlásra törekszik, de ad antibiotikumot, valamint vérzés-, hányás- és hasmenés csillapítót is. Sajnos a parvovírusos fertőzés nagyon gyakran végzetes kimenetelű, ám rendszeres védőoltással a fertőződés megelőzhető.
A szopornyica
A szopornyica bizony gyakorta halálos kimenetelű, súlyos betegség. Vírusa nem csak testváladékokkal terjed, hanem akár a levegőben is, és bármilyen életkorú kutyát megtámadhat. A vírus támadásának elsődleges célpontja az ideg- és az immunrendszer.
A betegség lappangási ideje 3-7 nap, heveny szakaszában a tünetek magas láz, levertség, étvágytalanság, hányás, hasmenés. Ahogy súlyosbodik az eb állapota, tüdőgyulladás jelentkezik, a szem és az orr elkezd sárgás és ragacsos váladékot termelni. Ezt követik az idegrendszeri tünetek.
A heveny állapot elmúltával jelentkeznek a jellegzetes, idült szopornyica tünetek: a talppárnák és az orrtükör bőrének megvastagodása, később berepedezése és a fogak zománchiányos állapota.
A betegség kezelése minden esetben tüneti. Az állatorvos antibiotikumokkal és infúziós táplálással segít az állaton. Mivel igen gyakran a leggondosabb kezelés sem segít, nagyon fontos a megelőző védőoltás beadatása.
A kutyák coronavírusos fertőzése
Mivel a betegség tünetei nagyban hasonlítanak a parvovírusos megbetegedés tüneteire, a gazdák gyakran megijednek. Eleinte laza, sárgás széklet tapasztalható, mely idővel hígabbá, gyakran vízszerűvé válik, esetenként véres lesz.
Azt, hogy mennyire súlyos lefolyású a betegség, befolyásolja a kutya életkora, általános egészségi állapota, és az, hogy férges-e.
A kezelés elsősorban folyadékpótlásból áll, valamint a hányás és a hasmenés csillapításából. A gyógyulásra coronavírus fertőzés esetén sokkal nagyobb az esély, mint parvovírusnál.
A leptospirosis
A betegséget egy baktérium okozza, egy spirocheta. A kutyák egymás között terjesztik fertőzött vizeletük által, de esetenként továbbadhatja sertés vagy szarvasmarha is. Elsősorban sérült bőrfelületen, nyálkahártyán, ritkábban táplálék közvetítésével kerül a szervezetbe.
Lappangási ideje 7-19 nap, és tudni kell, hogy kétéves kor alatt heveny, idősebb korban idült lefolyású. A fiatal ebek esetében az első tünet az étvágytalanság és a sárgaság, valamint az egy-két napos magas láz. A sárgaság a nyálkahártyákon, a has, a combok belső oldalának bőrén figyelhető meg. A vizelet is barnássá válik, a has pedig fájdalmas. Idősebb kutyáknál vesegyulladás és krónikus hányás jelentkezik, melyet gyakran kísér hasmenés is. Könnyen felismerhető tünet a felpúpozott hát, melynek oka a vesetájék fájdalma, valamint a bűzös lehelet és a fekélyes nyelv.
A betegség azonnali, szakszerű kezelést igényel, de tudni kell, hogy védőoltással megelőzhető.
A fertőző májgyulladás
Neve ellenére a betegség nem azonos a humán hepatitisszel. A betegség fertőzött kutyák nyálával, bélsarával és vizeletével terjed és bármely életkorban megfertőzheti az ebet. A Rubath-kórnak is nevezett betegség kezelése minden esetben tüneti.
Tudni kell, hogy általában végzetes, ám az időben beadatott védőoltással a fertőződés megelőzhető.
A tünetek magas láz, hányás és hasmenés, és igen jellegzetes a nyálkahártyán megjelenő apróbb pontok, melyek bevérzésre utalnak, valamint a nyálkahártyák sárgás színe. Gyakori az erős hasi fájdalom és a szemek fényérzékenysége.
A veszettség
Szerencsére ma már igen ritkán fordul elő ez a minden esetben végzetes betegség. Mivel állatról emberre is terjed, a megelőzés igen fontos, nem véletlen, hogy szerte a világon kötelezően oltatni kell ellene a kutyákat.
A veszettséget okozó vírus elsősorban vadon élő állatok harapásával, a beteg állat nyálával fertőzheti meg a kutyákat. Tünetei kezdetben feltűnő élénkség, mely idővel agresszivitásba fordul. Az állat mindent és mindenkit megmar, megharap, a kutya szája habzik, mivel az idegek bénulása miatt nem mozog a gége, az állkapocs. A dühöngő időszakot bódult állapot váltja fel, melyet azonban időnként felvált egy-egy dühkitörés. Végül a kutya elpusztul.
A kennelköhögés
Kennelköhögéssel elsősorban több kutyából álló tenyészetekben vagy menhelyeken lehet találkozni, bár tény, hogy „egyke” kutya is elkaphatja. A kennelköhögés légúti betegségek gyűjtőneve, vírusok és baktérium együttes hatására alakul ki, melyek légcsőhurutot és hörgőgyulladást okoznak.
A kutya köhög, a köhögés rövid és száraz, szinte ugató. A betegséget láz, orrváladékozás és kötőhártya-gyulladás kíséri. Nem megfelelő, későn elkezdett kezelés esetén tüdőgyulladás alakulhat ki, mely akár végzetessé is válhat.
Amennyiben több kutyája van, vagy más okból veszélyeztetett kedvence, érdemes a betegség elleni védőoltást kérni.
A szívférgesség
A kutyák szívférgessége különféle módon kezelhető. Annak ellenére, hogy mind a kutyák, mind a macskák fertőződhetnek szívféreggel, a betegség lefolyása és annak kezelése is eltérő a két fajnál. Nagyon fontos ismerni a tüneteket, az okokat, de főleg azokat a helyeket, ahol a fertőzés fokozottan van jelen.
Bár a közvélekedés szerint elsősorban meleg és párás vidéken veszélyeztetettek kedvenceik, napjainkban a szívférgesség már globálisan jelen van. Legalább ennyire fontos tisztában lenni a kezelési lehetőségekkel is.
A Dirofilaria immitis egy fonálféreg fajta, mely gazdaállatról gazdaállatra vándorol annak vére közvetítésével, szúnyogcsípés által. Maga a féreg fonalszerű. vékony, életciklusát emlősök szervezetében éli át. A kutyáknál gyakran előfordul, hogy a szívférgek akár éveken át élősködnek a szervezetben, legfőképpen a szívkamrában.
