Ha azt gondolja, hogy mindent tud arról, amit a kutyák és a kisbabák zökkenőmentes együttéléséről tudnia kell, téved. Életünk tele vannak mítoszokkal. Ahhoz, hogy kettejük megismerkedése zökkenőmentes legyen, ezeket a tévhiteket el kell oszlatni.
Az 1. tévhit
Sokan azt tanácsolják, vigyen haza valaki a kórházból egy pelenkát a baba illatával, még mielőtt a picike hazaérkezne. Ám a szakértők azt mondják, ennek nincs jelentősége. Gondoljon bele: amikor vendég érkezik a házhoz, ő sem küldi előre egy ruhadarabját, hogy a család kutyája megszimatolja.
Miért kellene akkor ezt tenni a kisbabával? Nem a baba illata az, ami izgatja a kutyát, hanem sokkal inkább a változások, melyek a baba érkezésével az életében bekövetkeznek. Sokkal jobb ötlet a baba birodalmával és holmijaival megismertetni az ebet, olyan tárgyakkal, mint a babahinta, a zenélő forgó az ágya fölött, a játékok és a baba kozmetikumai. Így a kutya már a baba érkezése előtt megismeri ezeket a tárgyakat és tisztában lesz azzal, valami változás várható körülötte.
A 2. tévhit
A nevelés akkor kezdődik, amikor a baba hazaérkezik. Nos, ideálisan már jóval korábban, a várandósság felismerésekor el kell ezt kezdeni. Minden kutyának ismernie kell az alapvető parancsokat és tudnia kell ezekre megfelelően reagálni.
Érdemes már időben elkezdeni a kutya napirendjének lassú és fokozatos átalakítását, mert egy kisbaba mellett a korábbi életrend már nem lesz tartható.
És bár nehéz feladat, de el kell kezdeni kevesebb figyelmet szentelni a kutyának, hiszen amint a baba megérkezik, már nem jut annyi idő rá. Jó, ha időben megszokja az elkerülhetetlent.
A 3. tévhit
Nem lehet a kutyát a babához közel engedni. Az öregek azt tanácsolják, soha ne legyen egymáshoz túl közel a kutya és a baba. Ők gyakran kardoskodnak a kutya eltávolítása, elajándékozása mellett. Nem szabad!
Még ha ki is zárja a kutyát és nem távolítja el, az eb akkor is haszontalannak és nem kívánatosnak érzi magát, ez pedig komoly viselkedési problémákhoz és komoly féltékenységhez vezethet.
Legjobb, ha engedi, hogy a kutya óvatosan megszimatolja a babát, mindig figyeljen oda, de hagyja, hogy ismerkedjenek, barátkozzon az új családtaggal.
A 4. tévhit
Azt gondolják, hogy a legnehezebb időszak a baba hazaérkezésének időszaka. Sokan azt gondolják, hogy ha első nap jól elvan a kutya a gyerekkel, az azt jelenti, hogy már minden rendben van. A legtöbb ember a baba megérkezésére fókuszál ilyenkor – teljesen természetes módon -, de az a lényeg, hogy később is megmaradjon a jó kapcsolat. Amint a baba már hat hónapos lesz, már figyel az ebre és az a jó, ha hagyja, hogy közelről is ismerkedjen az állattal.
Egyszerűen hagyja, hogy a kutya és a gyerek szimplán egymás mellett éljenek, de nem lehet elvárni, hogy a baba mindig kedves és barátságos legyen az ebbel, ahogy azt sem, hogy az mindig nyugodtan reagáljon fülei és farka cibálására.
És hogy mi lesz a következő kihívás? Nos, az, amikor a baba elkezd kúszni-mászni.
Az 5. tévhit az,
hogy amikor úgy látja, hogy a gyerek és a kutya jól kijönnek egymással, akkor biztonságosan egyedül lehet őket hagyni. Nem számít, hogy mennyire szereti a kutyáját és mennyire bízik benne, soha ne feledje el, hogy a kutya egy állat, melynek viselkedése és reakciói nem mindig kiszámíthatóak. Egy baba és egy kutya soha nem tartózkodhat egy szobában felügyelet nélkül.
Még akkor is parancsolja ki a kutyát a szobából, ha csak a mosdóba megy. Ne feledkezzen meg arról, hogy bárki, aki a babára vigyáz, ugyanezt a szabályt betartsa.
