A XIX. századi Monarchia adott pár igazán jó festőt a művészettörténetnek, ám azt is tényként kell elismerni, hogy a fotográfia születése bizony adott pár pofont ennek a művészeti ágnak. „A mai nappal a festészet meghalt! - mondta Paul Delaroche, a francia historizmus népszerű festője.
Persze később némileg átértékelte mondanivalóját és így nyilatkozott: „A festők magukévá fogják tenni ezt az eljárást, mint egy igen gyors módszert arra, hogy tanulmányok egész sorát készíthessék el, amelyeket egyébként csak hosszú időn át tartó sok munkával és sokkalta gyengébb stílusban tudnának megvalósítani, bármilyen legyen is tehetségük egyéb vonatkozásban".
Így is lett, és a zsánerfestészet, ezen belül az állatokat ábrázoló festészet élt, él és remélhetőleg élni is fog. Kiváló példa erre a múlt század végének egyik jelentős alkotója, Carl Reichert.
Minden művész életét nagyban befolyásolja az a környezet, ahol felnőtt, és amely felnőttként körbevette. Párizs, Szentpétervár, Velence és természetesen Bécs, ahol Carl Reichert felnőtt, nagy mértékben meghatározta művészetét is. Na de ki is volt pontosan hősünk, Carl Reichert?
Bécsben született, Heinrich Reichert festőművész fiaként, 1836-ban. Az egész család művészekből állt, nagybátyja például a színház világához kötődött, a színpadi világ számára készített dekorációkat.
Az ifjú Carl Grazba ment festészetet tanulni. Ausztria második legnagyobb városa számos kiváló egyetemmel büszkélkedhetett, és ez napjainkban sincs másként. Sőt, számos – igen rangos – művészeti fesztiválnak is otthont ada város. Carl tehát itt, a híres Graz-i akadémián tanult együtt olyan festőkkel, mint J. Tanner és E. Moser.
Aztán Karl Münchenbe költözött, ahol szintén festett, majd 1866-1867-ben úgy döntött, hogy Olaszországban, pontosabban Rómában csiszolja tovább tudását, ahol honfitársaival, Ludwig Passini narratív- és zsánerfetővel, és Anton Romakoval barátkozott.
1869-ben Carl úgy döntött, elég volt a tanulásból, és aktív munkába kezdett szülővárosában, majd második otthonában, Grazban. Eleinte tájképfestőként dolgozott, csak később fordult a háziállatok felé.
Kiállításai rendre nagy sikert arattak, életében sok elismerést kapott, annak ellenére (vagy éppen azért), hogy munkáit zömében nem megrendelésre készítette. Egyszerűen élvezte a különféle háziállatokkal való foglalkozást, az állatokkal való non-verbális kommunikációt, és megpróbálta ezeket az örömteli pillanatokat a vásznon rögzíteni. Ezek az állatokról készült festményei tették igazán ismertté, de készített még városképeket és grafikákat is, többek között Graz óvárosáról, a környék kastélyairól. Baden-Badn múzeumában sok festménye megtalálható, de tán még több van magángyűjteményekben. A művész 1918-ban, Grazban hunyt el.
Jelenleg képei igen népszerűek a különféle aukciókon, áruk 360 USD és 38,416 USD köztöt mozog, mérettől témától függően. A jelzett legmagasabb ár azóta változhatott, hiszen még 2017-ben, a bécsi Dorotheumban kelt el ennyiért egy festménye, karácsonyi ajándék gyanánt.
A 
és Alexey Kalashnikov "állati" fotóművész nyomán; képek forrása zooreview.net és pinterest
