A macskamenta (Nepeta cataria) az évelő mentafélék családjába tartozó növény. Nevét az olasz Nepete városról kapta, ahol kiterjedt termesztése folyt. Ez a növénycsalád a kelet-mediterrán régiótól a Kelet-Himalájáig elterjedt, mely a macskákra általában hihetetlen hatást képes gyakorolni.
A mentafélék, így a macskamenta is, különböző illékony olajokat, szterolokat, savakat, valamint tanninokat tartalmaznak, az egyik illékony olaj a nepetalakton, ez az, ami kiváltja az állatok furának tűnő reakcióit. A növény egyébiránt azért termeli ezt a vegyületet, hogy elriassza a rovarokat. A macskamenta illóolaja igen sok nepetalaktont tartalmaz, változattól függően akár a 75 százalékot is meghaladhatja.
A macska dörgöli, belehempereg, bökdösi, perceken át élvezkedik, ha mentát érez. Majd hirtelen elveszíti érdeklődését és arrébb megy. Érdekes módon egy-két óra elteltével érdeklődése ismét feléled és kezdődik előröl a színjáték.
De mi váltja ki ezt a hihetetlen reakciót? Nos, az állatok szaglása érzékenyebb, mint az embereké, így kicsit sem szokatlan náluk a különféle illatokra adott heves válasz. Például sok olyan szag van, amely a kutyákból élénk vadászösztönt vált ki, míg mások megakadályozzák az ugatásukat. Nem lehet tudni, pontosan mi játszódik le a macska agyában, amikor menta illatát érzi, de az tény, hogy igen sztereotip válaszra lehet tőlük, pontosabban sokuktól számítani. A macskamenta iránti érzékenység örökletes és vannak cicák, melyek képesek teljes mértékben az illat befolyása alá kerülni, sokszor akár tigrisként ugorva az illat felé.
Ugyanakkor ez a reakció alig néhány percig tart. Amint a macska megszokta az illatot, érdektelenné válik számára, és el kell telnie egy kis időnek, míg ismét érdeklődést mutat iránta. Apró kölyökcicáknál és idősebb állatoknál kisebb érdeklődés figyelhető meg a menta iránt, és elmondható az is, hogy a macskák körülbelül 30-50 százaléka egyáltalán nem reagál a macskamentára, ám más növényekre igen. De melyek ezek?
Az BMC Veterinary Research című szaklapban, 2017-ben megjelent tanulmányban vizsgálták, hogy a macskamentához hasonló hatást vált-e ki az állatokból a japán mini kivi (Actinidia polygama, silver vine vagy matatabi), a tatár lonc (Lonicera tatarica), valamint a valeriána (Valeriana officinalis).
Egyszóval, ha kedvence nem reagál a macskamentára, érdemes kipróbálni akár a valeriánát, akár a matatabit, hiszen lehet, hogy ő inkább ezekre érzékeny.
1. Valeriana
A macskamentában található nepectalone kémiai szerkezete erősen hasonlít a valerianában fellelhető valepotriateshez, amely egyébként enyhe hatású központi idegrendszer nyugtató.
A macskagyökér – latin nevén Valeriana – az emberekre nyugtató, altató hatást gyakorol, míg a macskákra éppen ellenkezőleg hat, ők felélénkülnek tőle, sőt, gyakorta izgalomba jönnek.
A macskagyökérnek közel 150 különféle alfajtája van, ám a cicák csak egy illóolajért őrülnek meg, ez pedig a szeszkviterpén, valamint az actinidin alkaloid. A fentebb említett tanulmány szerint a macskák 50 százalékban mutattak hasonló viselkedést, mint a macskamentára.
Egyesek elmélete szerint egyébként a valeriana azért vonzhatja a macskákat, mert csípős illata hasonlít a macska vizeletének illatára. Pusztán érdekességként megemlítjük, hogy a patkányok is vonzódnak a valeriána illatához, ezért időnként patkánycsapdákban is használják ezt az anyagot.
2. Silver Vine, avagy matatabi
A latin nevén Actinidia polygama, azaz japán minikivi általában Japánban és Kínában fellelhető növény. A japán minikiviben fellelhető nepetalaktol a felelős az euforikus állapotért, maga a vegyület az opioid jutalmazó központot aktiválja. A BMC Veterinary Research –ben, 2017-ben megjelent cikk szerint körülbelül minden harmadik macska nem reagál a macskagyökérre, vagy a macskamentára, míg a cicák majd 80% -a mutat reakció a matatabira.
Míg maga a matatabi nem feltétlenül erősebb, mint a macskagyökér vagy a menta, pusztán másként hat, addig a növény különböző részeit „erősebbnek” találták a növény más részeinél.
A növény védi a macskákat a szúnyogoktól is, ezért Mijazaki Maszao, az Ivatei Egyetem munkatársa és kollégái szabadalmat nyújtottak be egy rovarriasztóra, melynek alapanyaga az Actinidia polygama. Japánban ez a növény már évszázadok óta ismert, elismert és használt gyógynövény a humán gyógyászatban.
Ajánlott cikkek
