A legtöbb gazdi pontosan tudja, hogy minden macska más és más, mindegyikük személyisége, jelleme eltér a többiétől. Persze vannak alapvető, csak az adott fajtára jellemző tulajdonságok, de felmerül a kérdés, vajon eltér-e mondjuk egy fekete és egy vörös cica viselkedése?
Egyes felmérések szerint bizony számít a macska színe, míg más kutatók szerint ennek éppen az ellenkezője igaz, még azzal együtt is, hogy adott fajtáknak valóban vannak csak a fajtára jellemző sajátosságaik.
Percepció és valóság
A legtöbb, családban élő macska rövidszőrű házimacska. Ezek a cicák sokféle színnel és mintázattal rendelkeznek, de alapvetően az őseik közösek. Más szóval, egyetlen alomban könnyen születhet akár fekete, vörös, cirmos, fehér kölyökcica is, márpedig a szőrszín ellenére is ezekben a kicsikben valószínűleg elég sok a közös vonás.
Ennek ellenére az emberek hisznek abban, hogy a macska színe befolyásolja a személyiséget.
Egy felmérés szerint a fekete macskák könnyebben tolerálják a zsúfoltságot és a benti életet, mint a cirmos macskák, míg a calico cicák (azaz amikor az állat bundájának körülbelül fele fehér színű, amelyet nagyobb fekete és narancs foltok színeznek) a többiekétől eltérő macskaszerű tulajdonságokkal bírnak. A vörös szőr egy korai mutáció eredménye, így ez a gén szorosabban köthető a legkorábbi háziasított macskák személyiségéhez, ezért sokan őket tartják az igazi macskáknak.
Egy 84 brit rövidszőrű macskán végzett vizsgálat kimutatta, hogy a vörös, krémszínű vagy teknőctarka (a vörös génnel bíró) egyedek dührohamot kaptak és hosszabb ideig küzdöttek a menekülésért, ha ismeretlen emberek, azaz nem a gazdáik gondozták őket, szemben az egyéb színű macskákkal, melyek relatív nyugodtan fogadták ezt a körülményt.
A szín hatása a macska életére
Bár nem valószínű, hogy a szín önmagában nagy hatással lenne a macskák személyiségére, az emberek hiedelmei erősen befolyásolják azt, hogyan választják ki és hogyan gondoskodnak kedvenceikről.
A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) korábban közétett egy tanulmányt, melyet kutatásaik alapoztak meg. Ebben azt írják, hogy a gazdák szerint a vörös és bikolor macskák sokkal barátságosabbnak, a fekete, valamint a fehér és trikolór cicákat pedig sokkal inkább antiszociálisnak tartják. A fehér macskák félénkebbek, lustábbak és nyugodtabbak, míg a teknőctarkák intoleránsabbak, bár könnyebben nevelhetők. A fekete macskákat kevésbé szélsőséges jellemvonásokkal írták le, ami hozzájárulhat egyébként is misztikus hírnevükhöz.
Függetlenül attól, hogy ezek a jellemzők sok igazságot tartalmaznak-e, vagy sem, a ”Journal of Applied Animal Welfare Science” még 2002-ben megjelent tanulmánya azt találta, hogy a fekete és a barna macskák örökbefogadása a legkevésbé valószínű, de a többi sötét színű cica helyzete sem kedvezőbb. Annak ellenére, hogy kevés genetikai bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a macska bundájának színét és mintázatát meghatározó gének befolyásolják-e az állat viselkedését, a tanulmány kimutatta, hogy az emberek gyakran azt gondolják, hogy a teknőctarka színű állat túlságosan erős attitűdökkel bír, ami megmagyarázhatja azt, hogy örökbefogadásuk esetükben is miért kevésbé intenzív, mint más cicáké.
Fajta és személyiség
A színekkel ellentétben a macska fajtája valóban meghatározza személyiségét. Például a ragdoll fajta egyedei szinte mindig nyugodtak, akárcsak a ragamuffinok és a perzsák, ugyanakkor az egyiptomi mau viszont általában inkább aktív és sportos.
Ne engedje tehát, hogy a vásárolni vagy örökbe fogadni kívánt cica színe befolyásolja a döntését. Figyelje meg az állat viselkedését, jellemét és inkább ennek alapján döntsön.