Immáron 29. éve ünnepeljük február 17-én a Nemzetközi Macskanapot, mely ünnep Olaszországból indult világhódító útjára, Claudia Angelettinek, a Tuttogatto magazin újságírójának köszönhetően.
Azt mondják, sokat lehet tanulni a macskáktól, leginkább az időről és a dolgok fontosságáról. Nem véletlen, hogy február 17-ét választotta a hölgy, ugyanis a Vízöntő jegyéhez kapcsolódik, ahhoz a zodiákus jegyhez, melyre leginkább a szabad és független szellem jellemző.
Általában erre a napra temérdek programot és kezdményezést szerveznek, beleértve a fotókiállításokat, konferenciákat, vitákat, és legfőképpen a kóbor macskák megsegítésére szolgáló élelmiszer- és adománygyűjtést. Nem véletlen ez utóbbi, hiszen Olaszországban több mint 2,5 millió kóbor macska él, legfőképpen Rómában, Torinóban, Nápolyban és Milánóba, ahol komplett kolóüniákat alkotnak. Egyébként az Ecology Global Network becslése szerint mintegy 600 millió macska él a világon, mely szám magában foglalja a kedvtelésből tartott háziállatokat, a kóbor és a vadmacskákat is. A legtöbb házi macskát - közel 90 milliót - az Egyesült Államokban tartják, majd Kína, Oroszország és Brazília következik. Hazánkban körülbelül hárommillió házi macska él.
A múltban a macskákat, mint igencsak különleges és titokzatos lényeket egyfajta hídnak tekintették az emberi világ és az univerzum között, és hitték, hogy mágikus erejük van. Nos, ez már csak ezért sem túlzás, mert a macskák érzékelik az ultrahangot és képesek érzékelni olyan eseményeket, melyekre a mi érzékszerveink csak később reagálnak. A macskák bajszukkal mintegy letapogatják a körülöttük levő világot, amely figyelmezteti őket a légmozgásokra, az akadályok jelenlétére, sőt a mágneses mezők és a légköri nyomás változásaira is. Csoda hát, hogy mindig is misztikus lényként tekintettek rájuk?
A történelem legnagyobb és legfejlettebb civilizációi, mint az ókori Római Birodalom és Görögország mélyen tisztelték a macskákat. Ha egy állat elhullott, akkor elhamvasztották, és maradványait a földeken szétszórták, hogy minél jobb termést kapjanak. Az ókori Egyiptomban pedig Bastet, a Napisten Re lánya igazi macska-istennő volt, és mindazokat, akik macskát bántottak, halálra ítéltek.
Azért azt is meg kell jegyeznünk, hogy a macska bizony igen ügyes ragadozó, és közel ezer fajt lehet zsákmányának tekinteni. A vadászó, kóbor és elvadult macskák eddig 33 állatfaj kipusztulásáért felelősek. A házi macskák csak az Egyesült Államokban évente több milliárd madarat pusztítanak el. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a jól táplált házi macskák nem vadásznak. Ösztöneik őket is vezérlik, vadásznak a környezetükben élő madarakra, egerekre, patkányokra, skorpiókra és más kisebb állatokra. Ha elfogyasztani nem is fogják a zsákmányt, mert tele a hasuk a gazdi által tálalt finom eledellel, akkor is büszkén viszik a megölt zsákmányt a gazda lábai elé, mintegy ajándékként.
Mivel azt mondják, a macskáknak kilenc élete van, így egy világnak nem elég nekik. És bár nincs kilenc, de azért van két ilyen. A mostani, február 17-i a Macskák Világnapja, míg a Macskák Nemzetközi Napja augusztus 8-án van.
