A macskák ragadozó állatok. Ösztöneikben él a vadászat és az ölés utáni vágy. Még ha a legínyencebb étrendet is kínálja kedvencének, akkor is szüksége van arra, hogy gyakorolja vadászképességeit, akár tetszik a gazdinak, akár nem.
Ennek legnyilvánvalóbb jelei a várakozó és figyelő fekvés, melyet egy kirobbanó mozdulat követ – a támadás.
Gyakran megfigyelhető, hogy a cica az alvó gazdához kúszik és játékosan megtámadja. Más cicák csendben ülnek, figyelik a gazdi lábujjait, majd egy pillanat leforgása alatt lecsapnak rá. Megint más macskák a bútor alatt lapulnak egészen addig, amíg egy láb arra nem téved, majd kinyúlnak karmaikkal és megragadják a „zsákmányt”.
Persze mindez nem a legkellemesebb a gazdi számára, hiszen fájdalmas az élmény. Az éles fogak harapása, a hegyes karmok tőrszerű karmolása nem éppen a szeretetről árulkodik számukra.
Pedig a macska senkit nem akar bántani, főleg nem gazdáját. Egyszerűen csak játszani szeretne, kiélni ösztöneit, élvezni, hogy ő is lehet nagy vadász, még ha csak a házban is teheti ezt.
Ha nem szeretne ilyen lopakodó támadások áldozata lenne, nem kívánja lábujját zsákmányként kínálni a vadászó cicának, játsszon vele sokat. Temérdek olyan macskajáték van, amellyel imitálhatják a vadászatot, az üldözéstől az elkapásig.
Az sem rossz ötlet, ha kellően kifárasztja a cicát egy jó nagy játék során, mert akkor esélyesen tele pocakkal aludni fog éjjel, és eszébe sem jut a lábujjakat vadászni, vagy az alvó gazda mellkasát kifutó- és dobbantó pályának használni.