Lehet-e nevelni egy macskát? Sokan azt mondják, nem, pedig a válasz: IGEN! De csak a cica feltételei szerint. Meg kell tanulnia, hogy a világot a macska perspektívájából figyelje, ez a nevelés kulcsda. Felejtse el a parancsszavakat és a kutyáknál megismert kiképzési módszereket, mert ezek nem segítenek.
A cél az, hogy kedvence viselkedése az ember uralta társadalom számára elfogadható legyen.
Minden elfogadható viselkedést értékelni kell, ez a visszajelzés sokat számít a nevelés során. Ugyanakkor a rossz szokásokat ki kell iktatni, még akkor is, ha a legtöbb gazda azt gondolja, ez lehetetlen. Lehet, hogy egy kölyökcicánál bájos, amint megragadja a gazdi kezét vagy lábát, de amint tízkilósra nő és kifejlett karmokkal bír az állat, ez már nem annyira cuki. Ám ha kicsiként hagyja neki, nagyként miért hagyná abba?
Az egyetlen szabály: hallgasson a józan eszére. Soha ne engedjen, sőt ne támogasson olyan viselkedést, amit később nem fog tudni tolerálni.
Vannak olyan viselkedési formák, melyek veleszületettek. Ezeket nem lehet kiiktatni az állat életéből, ám lehet formálni őket. Ilyen a kaparás. A macska ösztönétől vezérelve kapar, ám nem mindegy, hol. A kaparás miatt sok cica kerül utcára, még a fájdalmas és természetellenes karomeltávolító műtét is jobb megoldás, mint az állat utcára dobása. De van még jobb: meg kell tanítani az állatnak, hol kaparhat. Míg a kanapé vagy a szekrény oldala tilos, addig a kaparófa és a macskabútor engedélyezett.
A macska tanításának legsikeresebb, hosszú hatású és humánus módja a pozitív megerősítés.
Ennek ellentéte a negatív megerősítés, a büntetés abban az esetben, ha az állat másként cselekszik, mint azt elvárják tőle.
Ez a kaparás példáját folytatva azt jelenti, hogy bizony a cicát követni kell a lakásban egész nap. Minden alkalomal, amikor nem megfelelő helyen kapar, korrigálni kell, míg a kaparófa használata esetén a jutalom a célravezető, azaz simogatás és jutalomfalat jár. A kaparás ösztönös, a büntetés nem célravezető.
A nem megfelelő viselkedés korrigálásához nincs pontos szakkönyv. Ez nem olyan dolog, mint a főzés, amihez a szakácskönyv pontos utasításokat ad.
Minden macska más és más, így viselkedésük sem lehet soha egyforma. Eltérnek a reakciók, így a gazdának cselekedeteit mindig a macska igényeihez kell igazítani. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy míg egyik macska jutalomként a simogatást kéri, a másik a sajtdarabtól lesz boldog.
Nézzünk példákat. Fel-alá járkál otthon, munkáján gondolkodva, mikor kedvence hirtelen a bokájára veti magát és mélyen beleharap, de közben karmait is belemélyeszti. Vajon ez agresszív támadás vagy a féltékenység jele? Lehet, de lehet, hogy egyik sem.
Ha a cica olyankor harap vagy karmol, amikor fájdalmat érez vagy ijedt, az nem viselkedési probléma. Egyszerűen úgy viselkedik, mint minden normális macska. Egyéb esetben ez a viselkedés lehet félreértés miatt, de lehet tanult viselkedés is. Mind a két eset korrigálható. Néha idegrendszeri betegség vagy komoly egyéb betegség is okozhat ilyen reakciót a macskánál.
Elképzelni sem tudja, ki tanított trükköket a cicának? A kölyökcicák gyakran használják a gazdi végtagjait játékként. Másznak a lábán, kaparják, mintha kaparófa lenne. A billentyűzeten mozgó ujjakat vadásszák és harapdálják. Sok esetben a gazdák meglepődve veszik tudomásul, hogy bizony ezeket ők tanították a cicának.
Tehát soha ne hagyja, hogy a cica a kezével vagy a lábával játsszon, még akkor sem, ha jópofának találja. A kesztyű vagy a nadrág sem mentesíti ez alól! A nadrág szárán felfelé mászó kiscica édes, de legközelebb felnőtt macskaként a meztelen lábán kapaszkodva már terroristának fogja érezni.
Ne feledje, hogy a macska elsődleges fegyverei a karmai és a fogai. Ha az egyéb figyelmeztető jelzései nem célravezetők, akkor bizony használni fogja mindkettőt. Pedig higgye el, hogy hangja és testbeszéde által próbálja figyelmeztetni az állat, mindig jelzi, hogy hamarosan támadni kényszerül. Felesleges demonstrálni felé, ki a főnök a háznál, ha már támadni készül. Ilyenkor a legjobb kihátrálni a helyzetből.
Ugyanígy ügyeljen a figyelmeztető jelekre akkor is, ha cicája más macskákkal szemben lép fel agresszíven. Ilyenkor sose próbáljon meg közbelépni vagy szétválasztani őket. Az állatok ilyenkor egymásra figyelnek, egy érintés azonnali támadást válthat ki még akkor is, ha egyébként máshogy „bokszolnák le” a helyzetet. Próbálja meg ilyenkor elterelni a figyelmüket, akár egy hangos tapsolással, egy kis sajtdarabbal vagy bármi mással.
A gazda számára kifejezetten ijesztőek lehetnek a hirtelen, gonosz, nem provokált támadások. Ezek nem csak enyhe, a boka harapásával járó sérüléseket okozhatnak, de akár komolyabb, orvosi ellátást igénylő sebeket is.
Az ok általában félreértés. A cica valamitől megijed, és azt gondolja, hogy a közelében levő ember ijedelmének az oka. Máskor valamilyen fizikális probléma az ok, ilyenkor figyelmeztetés nélkül támad. Amennyiben a cica komolyan támad, meg kell vizsgáltatni állatorvossal.
