Előbb vagy utóbb minden cicagazda találkozik kedvence valamilyen mértékű viselkedési problémájával. Jó esetben ez nem okoz sok gondot, jól tolerálható és gyorsan kezelhető, máskor azonban igencsak bosszantó és komoly kihívást jelent, hogy a cicát leszoktassa róla. A viselkedési problémák megoldása előtt ismernie kell a macskák viselkedésének jellegzetességeit és tudnia kell, mit akar közölni önnek kedvence.
Hihetetlenül érdekes az, ahogyan a macskák egymással kommunikálnak. Némely ezek közül annyira különleges, hogy észrevehetetlen az ember számára. Gyakran egy apró farokmozdulat vagy a fülek rezdülése is fontos üzenetetet közvetít, melyet csak a föld többi pármillió macskája ért meg.
Mivel ezek az üzenetek annyira visszafogottak, nehezn értelmezhetőek az ember számára, és bizony gyakran hibázunk értelmezésükben. Az emberek számára sokkal értelmezhetőbbek a macska hangadásai. A sokféle nyávogás és dorombolás ad információt arról, mérges vagy éppen boldog-e a cica.
Ám ha igyekszünk elsajátítani a hangadáshoz kapcsolódó testbeszéd jelentését, sokkal közelebb jutunk a viselkedési problémák megoldásához is.
Természet vagy nevelés?
Vannak viselkedési formák, melyek öröklöttek, veleszületettek, és vannak, amelyek tanultak. Ám hogy pontosan melyik viselkedés melyik kategóriába illeszthető, az mindig vita tárgyát képezi.
Erre a legjobb példa a következő. Futassa végig a kezét a macska gerinvonalán. Tapasztalhatja, hogy a cica hátát felpúposítja – ez ösztönös válasz egy idegi ingerre. Tanult viselkedési forma az, amikor a konzerv nyitásának hangjára kedvence végigrohan a lakáson, be a konyhába.
Vannak feltétlen reflexek, melyek függetlenek a tanult dolgoktól. Ilyen az, hogy fellendíti a lábát, amikor az orvos kalapácsal kopogtatja a vizsgálat során. A feltételes reflex tanult válaszreakció. Sokan hallottak már Pavlov kutyájáról, amelyik a csengőszó hallatán elkezdett nyáladzani, még akkor is, ha étel a közelében sem volt. persze azt még Pavlov is elismerte, hogy kutyája válaszreakciója nem volt teljes egészében tanult, hiszen a nyáladzás ösztönösen jelentkezett először, étel láttán. Amit Pavlov kísérletével bizonyított az volt, hogy az állatok sok ösztönös viselkedési formával születnek, majd megtanulják, hogyan alkalmazzák és módosítsk azokat szükség esetén.
De mit jelent ez a macska szempontjából?
Ahhoz, hogy nevelni tudja, értenie és ismernie kell viselkedését. Soha ne várja el, hogy olyan dolgot cselekedjen, mely teljesen idegen a természetétől.
Ugyanakkor arra megtanítható és meg is kell tanítani, hogyan alkalmazza veleszületett viselkedési jegyeit a békés együttélés érdekében.
Jó példa erre az alomhasználat. A macskák ösztönösen elássák végterméküket – mind a székletet, mind a vizeletet. Amíg az alom olyan helyen van, ami megfelel a macskának, addig az alomban fog üríteni. Lehet, hogy izgatja a cserepes növény földje vagy a szőnyeg puhasága, de amíg az alom felé terelődik ezirányú figyelme, nincs gond.
