A három eltérő méreten (kaninchen, törpe és standard) belül három szőrtípus is elkülönül. Kozmetikai szempontból a rövidszőrű a legkevésbé problémás. A szálkás szőrű egyedek kemény tapintású fedőszőre egyenes szerkezetű, dús aljszőr bújik meg alatta. Igen jellegzetes a dús bajusz, szakáll és a bozontos szemöldök. Ezeket a kutyákat trimmelni kell.
A házi kedvencek esetében évi két alkalommal, kiállítási kutyáknál pedig a kiállítás előtt 4-8 héttel kell megejteni a trimmelést. A szemek fölött a fejtetőt trimmelik, vigyázva a szemöldökre, valamint a koponya oldalát és a nyakat. Az orrháton óvatosan kell bánni a szőr kiszedésével, hiszen akkor típusos a fej, ha az orrhát és a koponyatető majdnem egy síkot alkot. A teljes testet trimmelni kell, valamint a mellkas zászlós szőrét, a combokat csánkig, és a farokrészt is. Ez utóbbit körkörös formában szedik. A lábakon szép, oszlopos formát alakítanak a trimmeléssel. A fürdés nem ajánlott, hiszen puhítja a szőrzetet.
A hosszú szőrű tacskó fedőszőre fényes és testhez simuló. Igen jellegzetesek a lábakon, a farkon és a test alsó vonalán látható zászlók. A hosszú szőrzetet rendszeresen át kell kefélni és fésülni, kibontva minden csomót. Trimmeléssel alakítják a test formáját, azonban a trimmelés elsősorban kézzel történjen, és nagyon kell figyelni arra, hogy a természetes hatás megmaradjon. Általában a nyakon, a fül tövénél és a végbél környékén ollózzák a kutyát, leginkább ritkítóollóval igazítva éppen csak a szőrzetet. Szintén ritkítóollóval formázzák a zászlókat. Általánosan azt lehet mondani, hogy a hosszúszőrű tacskó esetében a kevesebb mindig több, azaz ügyelni kell arra, ne látszódjanak a kozmetikázás nyomai, megmaradjon a természetes hatás.
