A kölykök és a felnőtt kutyát szeme nagyon hasonlóan működik, mint a mi szemünk. A fénysugarak áthaladnak a szaruhártyán, a pupillán (ami a szivárványhártya közepén levő nyílás), a szemlencsén, és csak a fennmaradó központi sugarak jutnak ténylegesen a szem belsejébe. A szemlencse – hála konvex (domború) alakjának – összegyűjti és összpontosítja a retinán a sugarakat, és ennek eredményeképpen egy fordított kép formálódik, mely képet a látóideg továbbítja az agy látóközpontja felé, ahol megszületik az eredmény: a látás.
Ám az emberekkel ellentétben a kutyának van egy úgynevezett harmadik szemhéja, mely a szem belső sarkában található kötőhártya kettőzet. A harmadik szemhéj vázát egy „T” alakú porc adja, ez, amikor nyitott a szem, csak egy kis rózsaszínű háromszögként látható, mégpedig a belső szemzugban. A harmadik szemhéj funckiója a szem, a szaruhártya védelme, emellett az itt található, ún. Harder mirigynek köszönhetően az összes könny mennyiségének közel 50%-át, illetve lymphoid szövetei révén különféle immunoglobulinokat termeli.
Mit látnak a kutyák?
A 2017-ben végzett, Ishihara színmegjelenítési vizsgálat során a kutatók azt tapasztalták, hogy a kutyák színtévesztők, és a piros színt zöldnek látják. Azt is megfigyelték, hogy a kutyák látásélessége 4-8-szor kisebb, mint az emberé. Ez nagyjából 20/75 látásélességet jelent, azaz a kutyák 600 cm távolságnál már elveszítik a kontúrokat, míg az embereknél ez a távolság általában több, mint 2 méter. Érdekesség, hogy a német juhász, a rottweiler és a schnauzer gyakorta még inkább rövidlátó. Amennyiben ezek a kutyák szolgálati kutyaként dolgoznak, és a kiváló látás kiemelten fontos a számukra, hiszen plusz figyelmet kell szentelniük a gazdának, vagy esetenként meg kell védeniük őt, esetleg vadászkutya esetén figyelniük kell az akár távolról érkező jelzésekre, akkor a látás akár kontaktlencsével korrigálható.
Kutyák színlátása
A kutyákat körülvevő világ látványa kissé kevésbé kontrasztosan és némiképp gyengébb felbontásban tárul eléjük, mint az emberek elé. Kivételt képez ez alól az éjszakai látásmód, ugyanis a kutyusok szemlencséje, szaruhártyája nagyobb felületet foglal el a szemgolyóban, mint az emberek esetében, illetve több pálcikasejttel is rendelkeznek, ezek pedig a sötétben való látásért felelősek. Látószervüket kiegészíti egy speciális fényvisszaverő réteg, az úgynevezett „tapetum lucidum” is. Ez az, ami miatt zöldesnek látszik a szemük, amikor sötétben erős fénybe néznek.
Az emberi szem háromféle csapsejtjéhez viszonyítva, melyekkel az ibolya, a zöld és a sárga színek hullámait érzékeljük, a kutyusoknak csak kettő van. Emiatt nagyjából úgy látnak, mint a vörös-zöld színtévesztő emberek. A kutatók szerint ennek az oka az, hogy az ebek szeme az evolúció során a hajnali és az esti aktivitáshoz alkalmazkodott, márpedig ezekben a napszakokban közel sem annyira fontos a színek percepciója, mint a mozgásé vagy akár a térlátásé.
Persze a kutyák képezhetők arra, hogy különbséget tegyenek bizonyos színek között, még akkor is, ha nem ugyanúgy látják azokat, mint az emberek. Normális fényviszonyok között a kéket és a zöldet sokkal világosabbnak látják, mint a pirosat, mivel a vörös fényre érzékeny kúpok száma minimális vagy semennyi a szemükben.
Az emberi szemekhez hasonlóan a kutya szeme is képes szabályozni a szemen áthaladó fény mennyiségét. Az írisznek nevezett speciális izom (a szem színes része) erős fényben akár tűhegynyire is összehúzódhat, vagy gyengébb fény esetén tágra nyílik, hogy több fényt engedjen be.
A mélység érzékelése
Az olyan zsákmányállatok, mint például a nyúl vagy az őzek, egyszerre két irányba figyelnek, hiszen szemeik a fej két oldalán helyezkednek el. Ám a ragadozóknak, mint a kutyáknak és a macskáknak is, a szemek a fej elülső részén, egymás mellett találhatók, ez pedig binokuláris, azaz két szemmel érzékelő látást és mélységérzékelést biztosít. Ennek következtében tudják jól kivitelezni az üldözést és a zsákmány elkapását is.
Kutyák esetében a binokuláris látás némileg eltérő, attól függően, milyen felépítésű az arc, hogyan helyezkednek el a szemek, de mindegyikük esetében nagyobb mértékű vizuális átfedést biztosít, mint az egymástól távol elhelyezkedő szemű fajok esetében.
A legtöbb kutya binokuláris átfedése körülbelül 30-60 fokos, szemben az embereknél mért, körülbelül 140 fokossal. Emiatt a kutyák mélységérzékelése nem olyan éles, mint az embereké. Egy kutya nagy távolságból láthatja a kézjelek mozgását, de nem ismeri fel például a kalapot viselő tulajdonosát, amíg az illat vagy a hang nem azonosítja őt a számára.
A perifériás látás
A perifériás látás teszi lehetővé, hogy a fókuszált tekinteten kívül is jól láthassunk. Erre szokták mondani az emberek, hogy a szemünk sarkából figyelünk. A kutyák perifériás látása 250 fokos szöget fed le, nem úgy, mint az embereké, amely 180 fokos.
A mozgás érzékelése
A vadászkutyák, főleg azok, amelyeket mozgó vad elkapására tenyésztettek ki, mint az afgán agár vagy a greyhound, képesek a mozgó vad távolságának felmérésére is. A legtöbb kutya akár másfél kilométeres távolságból is képes azonosítani a kézjeleket.
Míg az álló, nem mozgó objektumokat, tárgyakat teljes mértékig figyelmen kívül hagyják, amint valami mozgó dolgot észlel a perifériás látásuk, az azonnal feléleszti vadászösztönüket. Akár olyan apró mozgásokra is tudnak figyelmeztetni, melyeket az emberek nem is észlelnek.
Látják-e a kutyát a tévét?
Tehát azt már tudjuk, hogy a kutyák szeme érzékenyebb a mozgásra, mint az embereké. Állatorvosi vélekedések szerint a normál és a magas felbontású televíziók közti különbség az oka annak, hogy a modern televíziók kijelzője felkeltette a kutyák érdeklődését.
A mai, modern, nagy felbontású készülékek magasabb képfrissítési rátája az, ami megkönnyíti számukra a tévében látható kép feldolgozását.
Gyanítják, hogy a kutyák és a televízió kapcsolata minden kutya esetében eltérő. Ez az eltérés a személyiségüktől, tapasztalataiktól és preferenciáiktól függ. Nagy valószínűséggel a gazdák is befolyásolhatják kutyáik reakcióit azáltal, hogy miket néznek, valamint a látottakra miként reagálnak gesztusokkal, fejfordításokkal, verbális jelekkel, stb. Az is megfigyelhető, hogy miközben mi, emberek, szeretünk nyugodtan ücsörögni, eszegetni-iszogatni tévézés közben, addig kutyáink gyakran közelebb mennek a képernyőhöz, hogy jobban szemügyre vegyék azt, valamint fel-alá járkálnak a gazda és a tévé között.
