Az, hogy egy kutya mennyit alszik, minden esetben az adott állattól függ. Vannak, melyeknek magasabb az energiaszintjük, míg másoknak olyan egészségügyi problémáik lehetnek, amelyek jobban kifárasztják őket. Olyan tényezők, mint például a fajta és az életkor, szintén befolyásolhatják, hogy egy kutyának hány óra alvásra van szüksége naponta.
Az emberekkel ellentétben a kutyáknak többfázisú alvási ciklusuk van, ez pedig azt jelenti, hogy naponta többször alszanak rövid ideig. Ha ezeket az alvási időket összeadjuk, akkor megtudhatjuk, hogy egy kutya hány órát alszik naponta. Na, de ki az, aki 24 órán át stopperral áll a kutyája mellett, majd leül összeadogatni az órákat és a perceket?
Az emberek egyfázisú alvás-ébrenlét ciklussal rendelkeznek, azaz az alvási fázist egyetlen időblokkba tömörítik, leggyakrabban a nap sötét szakaszában, azaz éjszaka alszanak, ezzel szemben tehát a kutyák többfázisú alvás-ébrenlét ciklussal bírnak. A felnőtt kutyák alvási-ébrenléti periódusaikat a következőképpen osztják el:
- Ébrenlét: a nap körülbelül 50%-ában ébren vannak.
- Könnyű alvás: a nap 20%-a szundikálnak, vagy könnyű alvásban vannak.
- Mélyalvás: a fennmaradó 30% a mélyalvás állapota, melynek körülbelül a fele REM alvás.
Ezekből az adatokból következtethetünk arra, hogy egy kutya hány órát alszik naponta: összességében körülbelül 12 órát alszik naponta, ebből 5 órát könnyű alvással, és 7 órát mély alvással tölt.
Ahogy már írtuk, a kutyák a nap folyamán többször is szunyókálnak, saját napi rutinjuk szerint, mely leginkább gazdáik időbeosztásától függ.
Ennek ellenére aaz alvás-ébrenlét ciklus mindegyikük esetében mutat egy bizonyos mintát, legtöbbjüknek két csúcsaktivitási időszaka van a nap folyamán:
- egyrövidebb aktív szakasz délelőtt 8 és 10 óra között, majd délben rövid szünet
- egy hosszabb aktivitási időszak délután 5 és este 11 között
Emiatt gyakori az, hogy a kutyák általában a kora reggeli órákban és késő délután a legaktívabbak, és ennek köszönhető az, hogy bár nem rendelkeznek egyfázisú alvási mintával, éjszaka mindig hosszabb ideig alszanak egyhuzamban.
A kutyák aktivitási és pihenési szintje egyedeként jelentősen eltérhet. Legtöbbjük maximálisan alkalmazkodik a gazda által meghatározott rutinhoz és napirendhez. Az alvási szokásokat befolyásolja egyrészt tehát az aktivitási szint, de emellett az állat alvóhelyének elhelyezkedése és a napszak, amikor leggyakrabban alszik. Az aktívabb kutyák rövidebb idő alatt alszanak el, és gyorsabban lépnek REM-alvásba.
Bár meglepőnek tűnhet, a testsúly és a nem is befolyásolja ezeket az aktivitási időszakokat. A könnyebb testsúlyú kutyák általában éjfél után rövid időn belül aktívabbak, emellett a szuka kutyák éjszaka aktívabbak, mint a kanok. A kutya alvási módja a pihenés minőségét is jelzi.
És mi a helyzet a kölykökkel?
Az újszülött kölykök két tevékenységnek szentelik a napjukat: az alvásnak és a táplálkozásnak. Az élet első három hónapjában a ksikutyák általában napi 18-20 órát alszanak.
Amíg el nem érik a életük harmadik hetét, alvásuk csak a REM vagy mélyalvás fázisában zajlik. Megfigyelhető, hogy az újszülött kölyökkutyák ébrenlétből közvetlenül a mély alvás állapotába kerülnek. A harmadik élethét után kezdenek megjelenni a lassú hullámú alvás pillanatai, és csökkennek a REM típusú alvás órái.
A kölykök esetében is megfigyelhető, hogy eltérően alszanak a helyüktől függően, de leggyakrabban az tapasztalható, hogy eleinte az anyaállat, később pedig lehetőleg a gazda közelében alszanak. Három hónapos kortól fokozatosan csökken az alvással töltött órák száma, következésképpen a tevékenységi órák száma növekszik.
Az öreg kutya alvása
A kutyák aktivitási szintje az életkorral csökken. Ez az aktivitáscsökkenés részben izomzatuk és ízületeik degenerációjának köszönhető, de összefüggésbe hozható a súlygyarapodással, a látásromlással és más egyéb tényezőkkel is. Az, hogy egy kutya hány évesen tekinthető idősnek, a fajtájától és egyéb tényezőktől is függ, de általánosságban kijelenthető, hogy egy 9-10 éves kutya már öregnek tekinthető. Ebben az életkorban kár 50%-kal is csökken aktivitásuk, vagyis napi 18 órát is alhatnak.
Tevékenységi/pihenési időszakuk hasonló a felnőtt kutyáknál említettekhez, azaz általában kora reggel és késő délután a legaktívabbak, de a fiatalabb felnőtt kutyákkal ellentétben sokkal kevésbé aktívak ezekben a csúcsaktivitási időszakokban is.
Esetenként az idős kutyák kognitív diszfunkciós problémákkal közdenek, amelyet általában demenciaként vagy kutyák Alzheimer-kórjaként ismernek. Ez egy degeneratív betegség, amely viselkedési és kognitív változásokat okoz. Gyakori a cirkadián ritmus zavara, mely zavarokat vált ki az alvás/ébrenlét ciklusában, emiatt ezek a kutyák megváltoztatják alvási szokásaikat, vagy többet alszanak napközben, vagy aktívabbak lesznek éjszaka.
Miért alszanak ilyen sokat a kutyák?
Az a tény, hogy a kutyák hány órát alszanak naponta, pusztán fiziológiai kérdés. A cirkadián ritmusok azok a fizikai és viselkedésbeli változások, amelyeken a szervezet egy 24 órás ciklus során megy keresztül. A cirkadián ritmusokat az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, amit külső, szinkronizáló stimulusok is segítenek, ezek közül a legfontosabb a napfény. Ezek a ritmusok teszik lehetővé, hogy az élőlények alkalmazkodni tudjanak a környezeti körülmények szabályos váltakozásaihoz, és fel tudjanak készülni azokra. A cirkadián ritmust egy központi idegrendszeri mechanizmus vezérli és szinkronizálja. A cirkadián pacemakernek is nevezett nucleus suprachiasmaticus az agy hypothalamusnak nevezett részében, a látóideg- lereszteződés fölötti mag.
Ez a cirkadián pacemaker az alvási/ébrenléti ciklusok fő szabályozója, melynek működése fajonként eltérő, és ez felel azért, hogy egyes állatok éjszakai, mások pedig nappali életmódra vannak berendezkedve, de annak is, hogy az aktivitási és pihenési időszakok eltérnek az egyes állatfajok között.
Tudjuk, hogy a kutyák körülbelül napi 12 órát alszanak, és a cirkadián pacemaker által szabályozott fiziológiás felépítésüknek köszönhetően felosztják tevékenységi és pihenési szakaszaikat. Bár a cirkadián ritmus belső szabályozású, azt is fontos megjegyezni, hogy az aktivitást számos, az állaton kívüli tényező befolyásolhatja, mint például a környezeti fény mennyisége, a fény színe, a hőmérséklet, más állatok jelenléte, éhség vagy életkor.
