Valljuk be őszintén, igazán cuki látvány, ahogy a hideg, téli estéken a kutya elkezd vackolni, és kicsire összehúzva magát, begömbölyödve bújik félig a takaró alá. A legtöbb kutya esetében teljesen normális, ha bebújik a takarók alá, vagy csinál magának egy fészket az udvaron, akár a lehullott falevelekből, hogy ott aludjon egy jót. De vannak olyan fokozatai a befészkelésnek, ami már nem biztos, hogy normálisnak tekinthető. Ilyen például, ha rendszeresen a szekrénybe bújik és a ruhákból készít vackot, vagy ha úgy fészkel a kutya, mint amikor vemhes és szülni készül.
De miért csinálnak a kutyák fészket?
Néha csak azért fészkel a kutya, mert úgy kényelmesebb számára az alvás. Ki hibáztatná kedvencét azért, mert napfényesebb vagy melegebb helyre szeretne éppen feküdni, nem? Nekik is jár a kényelem, a meleg, ha pedig ily módon meg tudják teremteni maguknak, hát hadd legyen.
A gond akkor kezdődik, ha a kutya addig kaparja a takarót, amíg az szét nem szakad, elkezd kis helyekre beásni vagy bekaparni, ha a vemhesség/szülés vagy álvemhesség tüneteit produkálja. Ebben az esetben bizony nagyon oda kell figyelni, és érdemes állatorvossal is konzultálni.
A kényelmes vacok
Jó esetben pusztán ennyi az oka annak, hogy a kutya fészkel. Vannak kutyák, amelyek minden áldott nap, amikor eljön a pihenés ideje, akkurátudan elrendezgetik takarójukat, odaviszik magukkal kedvenc játékaikat, majd összegömbölyödnek a takarón, és édesdeden – akár álmot is látva – alszanak.
Ezzel szemben más kutyák csak akkor vasckolnak és fészkelnek, ha nem érzik jól magukat, egyszerűen kényelmetlen számukra a fekvés. Ahogy minket is zavarhat, nyomhat egy összegyűrődött lepedő, úgy bizony őket is. Márpedig ha ez így van, akkor meg kell igazítani a helyet.
Kanok, ivartalanított szukák esetében, illetve rendszeresen ismétlődő, lefekvés előtti fészek-készítés esetében nem igazán van miért aggódni, ők egyszerűen csak a kényelem miatt tesznek így. Csak akkor kezdjen el aggodalmaskodni, ha a fészkelés kényszeres, stresszalapú. vagy fájdalom vezérelte cselekvéssé válik.
Ha a kutya vemhes
Nem ivartalanított szuka kutyák esetében a megszokottól eltérő fészkelés bizony lehet a vemhesség. A vemhes szuka szeretne meleg és biztonságos helyet a kiskutyái számára, olyat, ahol biztonságban, zavartalanul tudja megszülni és gondozni őket. Még ha nem is tudatosul a gazdában, hogy kutyája vemhesült, bizony akkor is előfordulhat, egy véletlen félrelépés okozataként. Márpedig ha a fészkelés a tüzelés után kis idővel kezdődik, akkor esélyes, hogy a szuka vemhesült.
Ilyenkor bizony érdemes elvinnni az állatorvoshoz, aki a vizsgálattal meg tudja állapítani, hogy valóban vemhes-e az állat, vagy csak az álvemhesség tüneteit produkálja. Amennyiben valóban vemhes, az orvos nagy segítséget nyújthat abban, hogy minbd az anyaállat, mind a kicsinyek egészségesek legyenek, és maga a szülés se járjon problémákkal. Véletlen vemhesülés esetén már ekkor érdemes megbeszélni a dokival a szülés utáni időszakra az ivartalanítást.
Az álvemhesség
Álvemhesség a szaporodási folyamatok idegi és hormonális szabályozásának zavara esetén alakulhat ki, ilyenkor a kutya teste úgy viselkedik, mintha vemhesült volna. A a tejelválasztást segítő prolaktin hormon megemelkedik, mégpedig olyan mértékben, hogy ez vált ki vemhességre utaló tüneteket, azaz súlygyarapodást, fészekkészítést, az emlőmirigyek megnagyobbodását, étvágycsökkenést, hányást, a tárgyak összegyűjtését, de bizony esetenként még agressziót is. A felsorolt tünetek közül leggyakoribb a "babázás" az apróbb játékokkal, az ivarzás után akár már 30 nappal meginduló tejelválasztás, a hastérfogat megnövekedése, de extrém esetekben akár szülőfájások is jelentkezhetnek.
Álvemhesség leggyakrabban a tüzelés után 6-8 héttel jelentkezik, és megfigyelték, hogy olyankor nagyobb az esély előforulására, ha a szuka a tüzelés alatt találkozott kannal, esetleg megkísérelték a párosodást, de nem vemhesült. Álvemhesség esetén a viselkedésbeli változások sokkal dominánsabbak, mint a testi tünetek, de ezzel együtt is a kutyák legalább fele igényel ilyen esetben gyógyszeres támogatást az álvemhesség leküzdéséhez.
A fészekkészítés
A fészekkészítést azért nem úgy kell elképzelni, mint ahogy a madarak csinálják, sőt, minden gazda kicsit másként írja körül ezt a folyamatot, másként fogalmazza meg, mit is tart fészkelésnek.
Van, akibnek már elég a definícióhoz, ha a kutya kihúzza a takaróját a napra, hogy ott kuporodjon össze rajta. Másoknak a kutya fészkelése azt jelenti, ha az eb beás vagy bekapar valamilyen szűkebb, védett helyre, vagy összegyűri, széttépkedi maga alatt a takarót vagy a lepedőt, hogy abba feküdjön bele.
Általánosságban az mondható, hogy a fészkelésre jellemző viselkedési formák a következők:
- A takró vagy kutyaágy új helyre hurcolása
- Ásás vagy kaparás, hogy kis, szűk helyre juthasson be a kutya
- Szemét, föld vagy akár széttépett papír „formálása” mély és meleg vacokká
- A takaró széttépkedése és egy helyre kupacolása
A vemhes vagy álvemhes szukák gyakran gyűjtenek apró játákokat a helyükre, és jellemző rájuk a sokkal gyakoribb tisztálkodás, valamint hogy elkezdik fészküket védelmezni.
Mit tegyünk, ha problémát jelent a kutya fészkelése?
Mint írtuk, ha a fészkelés megszokott dolog a kutyánál, lefekvés előtt szereti kényelembe helyezni magát, de ez nem romboló, akkor nincs miért aggódni. Vegyen inkább olcsóbb takarót, így nem lesz bosszantó, ha a sok kaparástól, húzgálástól elszakad.
Ám ha hirtelen változást tapasztal a kutya viselkedésében, megváltoznak a fészekkészítéshez kapcsolódó szokásai, érdemes megmutatni állatorvosnak. Függetlenül attól, hogy valós vemhesség vagy álvemhesség okozza-e a tüneteket, az álaltorvosi segítség mindenképp fontos. Ugyanilyen fontos, hogy minden más esetben is, ha viselkedésváltozást tapasztal a kutyánál, forduljon az orvoshoz, hiszen a viselkedési – akár étkezési, ürítési, akár egyéb - módosulások lehetnek valamilyen betegség tünetei is.
