Sokakban felmerül a kérdés: vajon azért nyalja meg a kutya a gazdi kezét, arcát, hogy kifejezzeszeretetét? Ilyenkor valójában puszit ad? Bár lehet, hogy soha nem kapunk teljes és igazi választ a kérdésre, ennek a viselkedésnek számos lehetséges magyarázata van, amelyek nem mindegyike zárja ki egymást. Úgy tűnik, hogy a puszinak titulált nyalakodás motivációja kutyánként és eltérő körülmények között is más és más.
A motiváció
A kutyák számos okból nyalakodhatnak, amelyek közül néhány egyszerűen biológiai eredetű.
- A szukák nyalogatják újszülött kölykeiket, hogy a születés utáni lélegzetvételt segítsék és megtisztogassák őket.
- A szülés után azért nyalogatja kölykeit az anyaállat, mert ösztönzi őket a vizelet és a széklet kiürítésére. A születés utáni első pár hétben erre maguktól nem képesek a kiskutyák.
- A nyalogatásnak van egy kevésbé gyakorlati, inkább lelki oldala is, hiszen nyalogatja a kutyamama a kicsinyeit azért is, hogy elősegítse kötődésüket, serkentse szellemi fejlődésüket. Tehát ha nagyon tágan értelmezzük, akkor ez lehet egyféle szeretet kifejezés is.
- Körülbelül hathetes kor után megfigyelhető, hogy egyes kölykök megnyalják anyjuk ajkát, amikor éhesek. Ilyenkor az anya egy kevés, félig megemésztett táplálékot öklend vissza nekik, mely viselkedés vadon élő őseik öröksége.
- A nyalogatás a behódolás jele is lehet, része a kutya testbeszéd rendszerének.
- A kölykök és a felnőtt kutyák is nyalogatják, azaz ápolják magukat. Közel sem annyira látványosan és intenzíven, mint a macskák, de hasonló céllal. Ez a normális túlélés-orientált viselkedés része. A saját ajkak, végtagok és törzs nyalogatása eltávolítja az utolsó étkezés nyomait, amelyek egyébként bomlásnak indulnának és kellemetlen – ámde más állatok számára vonzó - szagot árasztanának. E viselkedés higiéniai vonatkozásaitól eltekintve arra is szolgál, hogy a kutyák viszonylag szagmentesek legyenek, ezáltal pedig láthatatlanok a zsákmányuk, vagy az éppen tájuk vadászó ellenfél számára. A háziasított kutyák is megőrizték ezeket az ösztöneiket annak ellenére, hogy ma már nem létfontosságúak a túlélésük szempontjából.
A nyalogatás pszichológiája
A kutyák, az emberekhez hasonlóan, számos pótcselekvéssel élnek, amikor idegesek vagy stresszesek. Ilyen viselkedés lehet például a nyalogatás, akárcsak egyéb, úgynevezett önápolási cselekvések. Érdemes a piros lámpánál egyszer átnézni a másik autóba, és nem kizárt, hogy a másik sofőr éppen a haját simogatja, szemléli magát a tükörben, az orrát piszkálja, vagy a száját rúzsozza.
Persze a kutyák nem élik meg a közlekedési lámpák stop-and-go konfliktusát, a közlekedés okozta stresszt, de megvannak a maguk dilemmái. Vegyük például az állatorvosi rendelő látogatását. A feszült ebek ilyenkor idegesen nyalják ajkukat, de vannak kutyák, amelyek a lábukat vagy az oldalukat nyalogatják vagy rágcsálják várakozás közben. Persze ismert, hogy egyes kutyák a megbékélés és a jóindulat gesztusaként nyalakodnak, ilyenkor akár azt a személyt - például az állatorvost - is megnyalhatják, aki felé a tiszteletüket jelezni akarják.
Bizonyos tekintetben ez a viselkedés tekinthető az emberi puszi vagy csók egyes formáival analógnak és így az értelmezés akár közel is állhat az igazsághoz, gondoljunk csak a régen oly divatos kézcsókra, amivel az urak fejezték ki tiszteletüket a hölgyek felé.
Más esetekben a kutya azért nyalja meg az ember kezét vagy arcát, mert reméli, hogy ezzel kedveskedik a másiknak. Ebből az aspektusból tehát az eb igyekszik a domináns fél figyelmét felkelteni. Megfigyelhető ugyanez a viselkedés akár a hírekben is, amikor politikusok találkozójakor az egyik fél megcsókolja a másikat. Általában mindig a kevésbé domináns közeledik így a domináns fél felé.
A nyalogatás pszichopatológiája
Egyes, kifejezetten érzékeny kutyák stresszes környezetben kényszeresen nyalogatják, akár harapdálják is magukat, egészen az önsérülésig. Az ilyen típusú nyalogatás acral lick dermatitishez (lick granuloma) vezethet. A szakemberek szerint ez a probléma elsősorban nagytestű, aktív, sok figyelmet igénylő fajtákban fordul elő, mint például a dobermann, rottweiler, labrador, német juhászkutya, vagy az ír szetter, és kétszer gyakoribb kanoknál, mint szukák esetében. A betegség lényege, hogy először egy adott testterület nyalogatása tapasztalható, és ennek következtében alakul ki a bőrtünet. A folyamatos irritáció miatt sérülnek a szőrtüszők, a szőr kihullik és baktériumokkal fertőződik az érintett terület. Mivel a szőrtüszők károsodnak, a baktériumok a bőr mélyebb rétegeibe jutnak. Az érintett terület leggyakrabban valamely végtag alsó, elülső része, általában 2-6 cm átmérőjű kerek, vagy ovális rész. Ennek az állapotnak a kezelése során először a mögöttes szorongást kell kezelni.
Szeretet-puszi?
Nem valószínű, hogy a kutyák nyalogatással vagy „puszival” fejeznék ki olykor mély érzelmeiket gazdáik iránt. Persze nem kizárt, hogy egyes kutyák annyira félnek a gazdáiktól, hogy úgy érzik, arc- vagy kéznyalással jelezniük kell folyamatos tiszteletüket.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a kutyák tanítása során alkalmazott pozitív megerősítés, a jutalom erősíti őket az elvárt viselkedési forma elsajátításában. Így van ez a nyalással is. Ha egy kutya megnyalja gazdája arcát – legyen az ok bármi, akár étel illata, akár tisztelet a domináns fél felé, stb –, és viselkedését figyelem, ölelés, simogatás, akár viszont puszi fogadja, valószínűleg megismétli a viselkedését a jövőben. Egyszóval, a kutya gyorsan megtanulja, hogyan kell megnyomni a gazdája „jókedv” és „öröm” gombjait: egy egyszerű kutyapuszival.
Kijelenthető tehát, hogy bár az, amikor a kutya arcon nyalja a gazdát, nem feltétlenül a szeretet jele, de esetenként értelmezhető a kedvesség vagy a tisztelet jeleként.
