A jelenlegi pandémiás helyzetre a legtöbb ember valamilyen mértékű stresszel reagál. Kutatások igazolták, hogy a gazda stresszes állapotára a kutyák is reagálnak, mintegy tükröt mutatva az embernek jelzik, milyen is éppen a mentális (és fizikai) egészségi állapota.
Amikor egy gazda azt látja, tapasztalja, hogy kedvence viselkedése megváltozott, esetleg tipikus stresszes tüneteket észlel rajta, érdemes elgondolkodni, hogy vajon nem a gazdi állapotára reagál-e.
Ennek oka az lehet, hogy a stressz következtében megnövekvő kortizol szint a szoros kötelék miatt szinte szinkronizálódik.
Készült egy 58 kutyával végzett kutatás, melyben 25 border collie és 33 shetlandi juhász vett részt, túlnyomórészt nőnemű gazdájával. A gazdáknak jellemvonásaikra, személyiségjegyeikre vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk, például olyanokra, hogy mennyire neurotikusak, vagy mennyire nyitottak. Ugyanígy válaszolniuk kellett egy, a kutyájukra vonatkozó kérdéshalmazra is. Ebben az ebeket olyan tulajdonságok alapján kellett értékelni, mint az izgatottság, a félelem és az agresszió.
Ezután a vizsgálat során a kutatók szőr- és hajmintát vettek, ebből vizsgálták a kortizol nevű stresszhormon koncentrcáióját a gazdákban és a kutyákban egyaránt. Ezt a vizsgálatot kétszer végezték el, egyszer nyáron, és egyszer télen. Mind a két minta hasonló eredményt adott, azaz a gazdák és kutyájuk kortizol szintje szinkronban volt. A kutatók szerint ez volt az első olyan tanulmány, amely azonosította a stressz szintjének hosszú távú szinkronizálását a két különböző faj tagjai között.
Ezek szerint tehát nyilvánvalónak tűnik, hogy összefüggés van az emberi stressz és érzelmek, valamint a házi kedvencek reakciói között. De ez talán nem is újdonság a gazdik számára, hiszen ők testközelből, naponta tapasztalják ezt, még ha nem is volt eddig tudatos a felismerés. A kortizol szint mérésével a tudósok mindezt igazolni is tudták.
A kutya és a gazdi egészsége
A fent említett kutatás egyébként kitért a viselkedési formákkal, mozgással, életmóddal kapcsolatos kortizol-szint változásokra is.
Az közismert, hogy a szervezet kortizol szintjére hatással van a fizikai aktivitás.
Ennek vizsgálatára a tudósok olyan kutyákat is bevontak a kutatásba, amelyek aktív sportéletetet éltek, vagy munkakutyaként dolgoztak, és olyanokat is, amelyek elsősorban társállatként laktak a családban. Mind a két csoportnál, azaz az aktív és a kwvéssé aktív ebek esetében is ki tudták mutatni a koritzol szint szinkronját, ám az aktív kuyák és gazdáik esetében ez jóval erősebb volt. Úgy vélik, ennek oka az lehet, hogy a sport- vagy munkatevékenységben osztozó kutyák és gazdáik között az érzelmi kötődés is erősebb, hiszen jóval több időt töltenek együtt, és sokrétűbb a közös tevékenységek skálája.
A kortizol szintre megfigyelhetően hatással voltak még az évszaki változások (pl. télen, a hideg időben magasabb volt), és az állat neme (szuka kutyáknál magasabb értéket mértek, mint a kanoknál).
A tanulmány kitért arra is, hogy létezik úgynevezett „érzelmi fertőzés”, azaz az érzelmi reakciók megosztása vagy tükrözése is az egy csoportban élő állatok között. Bár ez tipikusan egyazon faj egyedei között jellemző, de megfigyelhető eltérő fajok esetében, így kutyák és gazdáik között is.
A kutya azért jó választás e vizsgálatban, mert ez az a faj, amely megosztja gazdájával a mindennapi életét. Persze a kutatás ezen túlmenően is nagyon sokrétű volt, kitért a különféle fajták stressz szintjére, a hímnemű gazdák és kutyáik kortozol szintjére, stb. Mindezek fontosak, hiszen így több hangsúlyt tudnak helyezni a tudatos választásra, akár a gazdák személyiségjegyei alapján kiválasztva a megfelelő fajtát. Ez különösen fontos lehet a szolglati kutyák, munkakutyák, terápiás ebek esetében.
Ezen túlmenően a kutatás eredményei egyféle figyelmeztetésként is szolgálhatnak a gazdák számára, hogy a stressz bizony a kutyáknál is megfigyelhető, különösen akkor, ha maga a gazda is stresszel. Tehát igen, nagyon fontos az állatok viselkedésének állandó megfigyelése, hiszen a stressz az általános egészségi állapotra is hatással van.
Míg létezik az úgynevezett „jó” stressz, azaz a mozgásból, fizikai aktivitásból eredő kortizolszint emelkedés, addig van „rossz” stressz is, melynek kiváltó oka a kutyáknál leggyakrabban félelemből ered, szeparációs szorongásra vezethető vissza, vagy pedig a kor előrehaladtával jelentkező fizikai gátak okozzák.
És hogy mik lehetnek azok a jelek, tünetek, amelyek a kutya stresszes állapotára utalnak?
- agresszivitás
- lihegés
- fokozott ugatás
- szobatisztasági problémák
A stressz kezelésére különféle lehetőségek vannak. El lehet vinni a kutyát különféle kutyaiskolai vagy viselkedési és más terápiás képzésekre, de ebben a helyzetben is igaz, hogy a gazdánál kell elkezdeni a változtatásokat. Első körben gondolja át, ön stresszel-e, vannak-e gondjai. Ha erre a kérdésre megtalálta a választ, sokkal könnyebb lesz rálelni a kutya számára jó megoldásra is.
Persze vannak helyzetek, amikor nehezen elkerülhető a stresszhelyzet. Ilyen például az állatorvosi rendelőben való látogatás.
Míg vannak kutyák, amelyek boldogan farokcsóválva mennek be a rendelőbe, és felugranak a vizsgálóasztalra, azért a többségük nem ilyen. Legtübbjük már az odavezető úton szorong, a váróban a gazdi lába mögé bújik, sokuk pedig egyenesen pánikba esik. Persze ebben az esetben is kérdés, hogy a kutya reakció esetleg valamilyen korábbi, kellemetlen élményből fakadnak, vagy pedig pusztán azért fél, mert a gazdi már jó előre, tán indulás előtt elkezdett stresszelni azon, hogyan fog viselkedni kedvence. Mind a két helyzetre van megoldás, pusztán az okokat kell megtalálni.
