A kutyák kiképezhetők arra, hogy kiszagoljanak bizonyos betegségeket, és bizony igencsak jól tudnak telejsíteni ebben a feladatban. Termérdek hősies történet olvasható az interneten, melyekben a kutyák megmentették gazdájuk életét. Akár azzal, hogy a vércukorszint hirtelen csökkenését észlelve riasztották a rokonokat, akár közelgő epilepsziás rohamot jeleztek, máskor rákos daganatot észlelve fogylemeztették gazdájukat, aki így időben jutott orvoshoz.
A profi orr
A kutyák szaglása igencsak kifinomult, olyannyira, hogy egy mondás szerint az ebek valójában az orrukkal látnak. És ez igaz!
Amkor egy kutya a levegőbe szimatol, az orr nedves külső része segít a szagok „elkapásában”. Az orrjáratok külön-külön veszik fel a szagokat, és segítenek annak meghatározásában, mely irányból érkeznek a szagok. Tehát abban a pillanatban, ahogy a kutya beleszippant a levegőbe, már tudja is, hogy a környezetében éppen élőlény vagy tárgy van-e, és az pontosan hol helyezkedik el.
Az orrjáraton áthaladó levegő, mely a szagot is közvetíti, egy olyan részre jut el, ahol nagyjából 300 millió szaglóreceptor helyezkedik el. Ha ezt összehasonlítjuk az 5 millió emberi szaglóreceptorral, máris érthetővé válik, miért képesek a kutyák kiszagolni akár bizonyos betegségeket is. Persze ehhez kell még a szaglás bonyolult folyamatának további része is, azaz amikor az orrcimpák külső részén át távozik a levegő, és az ezáltal keletkező légörvények átal lehetővé válik az új illatmolekulák felvétele.
A szagok feldolgozásához persze szükséges az agyi tevékenység is, márpedig a kutyák agyában ez sokkal nagyobb területet foglal el arányaiban.
Ez az oka annak, hogy a kutya a szagok hatalmas tárházát képes egymástól megkülönböztetni és emlékezetében eltárolni. Sőt, a kutya orra az idő múlását is érzékeli, tudja, hogy a villanypóznán hagyott pisi-üzenet mikor került oda, de pontosan tudja a hazatérő gazda ruhájának megszimatolásából, hogy az mikor és hol járt.
A Jacobson-szerv
Ha ez még nem lenne elég, a szájpadlás felett helyezkedik el az úgynevezett Jacobson szerv, más néven vomeronazális szerv. Ez az, aminek köszönhetően a kutya képes észlelni az emberek és állatok által kibocsátott hormonokat. A hormonok adnak neki információt arrók, hogy az érintett ember vagy állat barát, támadó, ellenség. De ezáltal tudja felismerni a gazda hangulatát, érzelmi állapotát, és ezáltal ismeri fel a betegségeket is, sőt, még a gazdasszony várandósságát is.
Azt, hogy a betegségek esetében pontosan melyik eswetben melyik vegyületet szagolják ki a kutyák, még nem tudni, de számos tanulmány kimutatta, hogy az ember legjobb barátja különféle rákos megbetegedéseket fedezhet fel, beleértve a prosztatarákot, a vastagbélrákot és a melanómát.
Természetesen a betegség jeleinek felismerésére a kutyák ugyanúgy megtaníthatók, mint a drogok vagy a bomba kiszimatolására.
Cukorbetegség esetén például megtanítják nekik, hogy az alacsony vércukorszint esetén jelezzenek. A rákos dagantok felismerésére irányuló kiképzések során gyakran vér- és vizeletmintákkal dolgoznak, tehát a betegséggel küzdő emberek vérét vagy vizeletét használják a tanítás során, hogy megmenthessék mások életét.
Már 2011-ben kutatták, hogyan tudja felismerni a kutya a páciensek esetleges tüdőrákját. Nos, 71 %-ban sikerrel azonosították a rákos betegeket, mégpedig azok leheletmintájának szaglásával. 2016 óta zajlott egy brit kutatás, célzottan a rákos dagantok kutyák általi felismerésére, melynek során a hat labrador, a két spániel és a magyar vizsla 93 %-os, sikeres eredménnyel tudta kiszagolni a prosztatarákot a páciensek vizeletében.
A kutatók szerint a kutyák használata a betegségek felismerésében nem csak úttörő megoldás, de sok esetben hatékonyabb és fájdalommentes eljárás is, ráadásul az eredményre nem kell olyan sokat várni. Nem mellékes az sem, hogy negatív diagnózis esetén nem kell a páciensnek feleslegesen átesnie esetleg kellemetlen beavatkozásokon, míg pozitív diagnózis esetén a kezelések mielőbb megkezdhetők.
