Az közismert, hogy ha a szülő a kisbabához beszél, azzal a kettejük közötti köteléket erősíti. Nagyon sok gazdi számára a kutya a gyerekpótlék, de vajon ha ő beszél a kutyájához, az hasonlóképpen működik, mint a gyerekek esetében? Nos, a legújabb kutatások szerint igen.
Biztosan hallotta már, amikor egy gazdi magas hangon, kedvesen kérdezi kutyájától: „Ki a jó kutya? Ki a jó fiú?” Gyakorta történik ilyen kifejezetten a vendégek, barátok szórakoztatására. A kutya ugyanis általában valamilyen módon reagál. Nagyon sok magányos ember csak a kedvencéhez tud szólni, este, munkából gazatérve csak a kutya várja, hát neki meséli el, mi történt a nap folyamán. De megfigyelhető az is, hogy a gyerekek már egészen apró kortól ösztönösen gagyognak a kutyáknak, és azok bizony a maguk módján reagálnak is rá.
Az Etológia Tanszékén hosszú időn át vizsgálták a kutyák kommunikációját, és a vizsgálatok is igazolták, hogy a kutyák ugatása nem kizárólag ösztönreakció, hanem igen gyakran tudatos kommunikáció.
Kommunikáció egyrészt a többi kutyával, hiszen azok reagálnak egymás ugatására, másrészt üzenetek a gazda és a családtagok felé. A gazdák, ha kellően figyelnek a kutyájukra, gyorsan megtanulják, hogy melyik ugatás mit is jelent, mit szeretne vele jelezni és közölni a kutya.
És persze az emberek is beszélnek a kutyáikhoz. A gazdi persze mindezt teljesen ösztönösen teszi, mivel hasonló kötelék fűzi őt a kutyához, mint másokat a kisbabájukhoz. Ám a kérdés az, hogy ez a fajta gügyögés mit vált ki az állatból?
A York-i egyetem két kutatója, Alex Benjamin és Katie Slocombe kezdte el vizsgálni, hogy a kutyákkal való ilyetén beszélgetés vajon erősíti-e a gazda és kutyája közötti köteléket, de azt is, vajon ez a féle kommunikáció miben hasznos a kutyák számára. Az tudjuk, hogy a gyermekek esetében a babához való beszéd, a gügyögés kifejezett hatással van a nyelvi fejlődésre is, nem csak a szülővel kialakult kötelékre.
A hónapokon át tartó kutatás érdekes eredményeket hozott. Kölyökkutyáknál megfigyelték, hogy esetükben az akusztikus különbségek sokkal mérvadóbbak.
A kiskutyáknak még kevés tapasztalatuk van az emberi beszéddel kapcsolatosan, tehát abban is, hogy a szavakat hogyan kössék pozitív élményekhez. Ennek következtében ők inkább az akusztikára fókuszálnak, szemben a felnőtt kutyákkal, melyek számára már a szavak tartalommal is bírnak és képesek élményekkel összekapcsolni azokat.
A kutyák számára minden életkorban fontos, hogy a beszédhez cselekvés is kapcsolódjon, ha pedig mind a kettő rendelkezésre áll, akkor a kapcsolat erősítésében és a bizalom megszerzésében komoly szerepe van. Ez a folyamat jóval lassabb abban az esetben, ha csak verbális szinten zajlik a kommunikáció, még akkor is, ha az szeretetteljes hangon történik.
Ugyanakkor az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet, hogyan reagál arra. Az eredményeket a tudományos világban igen rangos Science folyóirat közölte.
A vizsgálatokat fMRI gépekkel végezték, és megállapították, hogy a kutyáknak nem csak az számít, hogyan, milyen hangsúllyal, hanglejtéssel közöljük mondandónkat, hanem az is, hogy mit mondunk. A kutyák az emberekhez hasonlóan a bal agyféltekéjüket használják a szavak jelentésének feldolgozásához, ugyanakkor a hanglejtés, az intonáció értelmezése a jobb féltekében történik. Ez a vizsgálat igazolta, hogy ezek az idegrendszeri mechanizmusok nem csak és kizárólag az emberre jellemzők.
Az, ha a gazda sokat beszél a kutyájához, megosztja vele gondolatait és érzéseit, elősegíti a szójelentések megjelenését az agyban, függetlenül attól, hogy a kutya nem képes a beszédre.
Egy korábban vele készült interjú során Andics Attila, az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának agykutatója így nyilatkozott: „A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között létezik egy jól ismert munkamegosztás. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy nemcsak arra képes, hogy elkülönítse, mit mondunk és hogyan, de integrálni is tudja a két típusú információt, amelyek együtt adják a beszéd értelmét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák is képesek minderre, ráadásul nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak.”
A vizsgálatok kitértek arra is, hogy milyen módon reagálnak a kutyák dicsérő és semleges szavak dicsérő és semleges hangsúllyal történő elhangzására. A vizsgálat során az agyi aktivitást mérték, és azt figyelték, hogy melyik agyterületek különítik el a jelentéssel bíró szavakat a jelentés nélküliektől, valamint a dicsérő hangsúlyt a nem dicsérőtől.
Az eredmények azt mutatták, hogy a kutyák is elsősorban a bal agyféltekéjüket használják a számukra értelmes szavak feldolgozására, míg a számukra értelmetlenek esetén nincs ilyen különbség.
Azt is megállapították, hogy a dicsérő és semleges hangsúly megkülönböztetéséért egy jobb agyféltekei terület a felelős, mégpedig egy hallókérgi régió, amelyről már korábban megállapították, hogy jelentős szerepe van a nem nyelvi, érzelmi töltetet hordozó hangok értelmezésében.
Ami azonban a gazdák szempontjából kifejezetten érdekes lehet az, hogy a kutatók megállapították, hogy a szóbeli dicséret a kutyák jutalomközpontját aktiválja.
Ez az agyterület az, amely az emberek esetében az örömforrásokra, örömet szerző ingerekre regál, például az evésre, a szexre, vagy akár zenére, stb. Tehát a kutyák számára a nevelés, tanítás során a szóbeli dicséret is komoly jutalmazó tényező, azonban, ahogy a kutatók megfigyelték, ez csak akkor működik, ha a dicsérő szavak dicsérő intonációval hangzanak el. Amennyiben vagy csak a szó jelentése, vagy csak annak intonációja dicsérő, a jutalomközpont nem aktivizálódik.
Szóval lehet, hogy a kutyánk nem tud beszélni, de érti és érzékeli minden kimondott szavunkat. Érdemes vele kommunikálni, és figyelni reakcióit, válaszait, mert biztosak lehetünk benne, hogy valamilyen módon és formában biztosan reagál.