Mikor legyen a nagy nap? Mikor viheti végre haza az apróságot? Persze mindenki lehetőleg már tegnapelőtt szeretné, de legalábbis most azonnal. Higgye el, érdemes várni, több okból is. Egyrészt a kiskutyáknak illendő egészségügyi szempontból és szocializációjuk miatt is minimum nyolchetes korukig a gazda és anyjuk mellett maradni. Másrészt célszerű olyankor hazavinni a kicsit, amikor a család, de legalább annak egy tagja az első napokban otthon tud maradni az új jövevénnyel.
Persze nem mindenki tudja megoldani, hogy a nagy nap után szabadságra menjen a munkahelyéről, de az is jó megoldás, ha mondjuk péntek délelőtt vagy ebéd után kerekednek fel a tenyésztőhöz.
Két és fél napjuk marad az ismerkedésre és a kölyök beszoktatására. Gondoljanak bele, mit éreznének, ha hirtelen kiszakítanák önöket otthonukból, családjuk mellől, és röpke ismerkedés után bezárnák egy üres lakásba, magányosan. Ugye nem nehéz elképzelni, mit érezhet egy kiskutya, akinek nem hagynak elég időt új otthona, és új, kétlábú családtagjai megismerésére.
A tenyésztőtől feltétlenül kérjenek egy rongydarabot vagy párnácskát az alomból, ami őrzi az alomtársak és az anyakutya szagát. Sokat fog jelenteni az apró kölyök beszoktatásában, hogy valami ismerős szag is lesz vele az új helyen.
Ha kocsival mennek, lehet ölben tartani a kutyát, de tegyenek ölükbe egy rongyot, mert első autózáskor bizony előfordulhat hányás. Jó megoldás a kutyaszállító doboz, de általában ebben megrettennek a megszokott helyükről kiszakított apróságok.
Amennyiben egyedül megy a kutyáért, inkább szállító táskát vigyen, abba könnyebb a piros lámpáknál benyúlni, hogy egy-egy simogatással megnyugtassa az apróságot, mint egy merev műanyag dobozba. Persze mind a két alkalmatosság – akármelyiket is választja - hasznos lesz a későbbiekben a kutyával történő közös utazások-autózások során, tehát megvásárlásuk nem pénzkidobás.
Sokan rögtön az állatorvoshoz rohannak a frissen beszerzett kölyökkel. Ezt nem tartom jó megoldásnak, két okból sem. Egyrészt bőven elég stressz a kicsinek az elválasztás, nem kell terhelni még egy alapos vizsgálattal is.
A stressz gyengíti az immunrendszert, ilyenkor nem ildomos oltást adatni, és felelős állatorvos be sem adja. Másrészt az egy vagy két oltással rendelkező apróság számára sokkal nagyobb a fertőzésveszély a rendelőben.
Célszerű tehát pár napot várni, míg megnyugszik és beilleszkedik új otthonába, majd utána konzultálni az állatorvossal a továbbiakról.
Hazaérkezve tegye le a kölyköt a kertbe, vagy a lakás neki szánt helyére, hogy a nagy utazás után elvégezhesse a dolgát. Hagyja, hogy ismerkedjen a környezettel, leendő helyével. Kérje meg a családtagokat, különösen a gyerekeket, hogy ne rohanják le azonnal az új jövevényt, hagyjanak neki időt arra, megszokja az idegen helyet. Tegyen le neki egy kis tálkában vizet, de az etetéssel várjon a tenyésztő által megadott időpontig.
Feltehetőleg akkor sem fog enni túl sokat, de lehet, hogy semmit sem a kiskutya, ám emiatt nem kell aggódni. Ahogy feloldódott új otthonában, neki fog esni az eledelnek. Minden esetre tartsa magát a tenyésztő által szabott etetési rendhez.
Az első pisilés, szaglászás és vízlefetyelés után nagy valószínűséggel hatalmas alvás következik majd. Hagyja, hogy a kölyök nyugodt körülmények között kipihenhesse az első megrázódtatásokat. Amikor felébred, tegye ki a kertbe, vagy a neki megszabott WC-helyre. Ez lehet újságpapír, kutyapelenka, vagy akár macskaalom is. Dolga végeztével dicsérje meg, ez a nevelés első lépése!
Előfordulhat, hogy a családban már van kutya vagy macska, és a meglevő állat mellé kell beszoktatni a kicsit.
Amennyiben kutya a régi társ, célszerű semleges helyen megejteni az első találkozást, hogy a rangidős ne érezze fenyegetve helyét az új jövevénytől.
Persze általánosságban elmondható, hogy a kutyák jól tolerálják a kölyköket, és ritkán bántják őket, de még az esélyt sem szabad megadni arra, hogy ez megtörténjen. Ha az idősebb kutya morog a kicsire, rá kell szólni, hogy “nem szabad”. Megeshet, hogy az apróságot egyáltalán nem zavarja a másik kutya jelenléte, és azonnal fergeteges játékba kezdene vele, ám ezt a nagy nem tolerálja. Ilyenkor a kicsit vigye arrébb, és a rangidős ebet szeretgesse meg. Alapszabály, hogy a régebben meglevő kutya lelke sokkal nagyobb törődét igényel olyankor, amikor elveszti “egyke” státuszát.
Macska esetében nagy előny, ha már kutyához szokott, vagy még nem szembesült azzal életében, hogy a kutyáktól esetenként félni kell.
Ilyenkor arra kell csak figyelni, hogy a kiskutya játékos kedvében nehogy kivívja a macska éles karmokkal kifejezett nemtetszését. Ne engedjük, hogy a kölyök kergesse a macskát, ilyenkor szóljunk rá, vonjuk el a figyelmét. A kutyák és a macskák szeretik egymás eledelét kóstolgatni, és általában mindig a másiké a finomabb. Olyanok, akárcsak a féltékenykedő testvérek. Célszerű tehát legalább a kezdeti időkben külön etetni őket.
Mindig az első éjszaka a legnehezebb. Nappal a család mozgása, az új élmények lekötik a kölyköt. Éjjel azonban csend és nyugalom van, elkezdenek hiányozni az alomtársak és a mama. Ijedt, magányos lesz.
Most lesz csak nagy jelentősége az alomból hozott kis rongydarabnak, amin a megszokott szagokat érezve könnyebben megnyugszik majd. Sokan előszeretettel tesznek be a kiskutya ágyába puha plüssállatot, amihez hozzábújhat, vagy rágás-biztosan becsomagol vekkerórát, melynek hangja a szívveréshez hasonlít, ami megnyugtatja az apróságot.
Bár jómagam ketrecellenes vagyok, annak hasznosságát – főleg kölyökkutya esetében – elismerem, és bizony használom is. Egy kutyát hosszú időre, kis ketrecbe zárva tartani – azt nem! De egy kényelmes, nagyméretű ketrec, vagy még inkább egy mobil kennel, és nem műanyag doboz igen hasznos lehet.
Amennyiben a gazdának hosszabb időre el kell mennie, a kiskutyát könnyen behelyezheti a ketrecbe, vagy mobil kennelbe, ahol kényelmesen elfér és biztonságban is van. Ide betehető ágya, etető- és itató tálja, toalett helye, és játékai is. Van mozgástere, nem unatkozik.
Ám ez a hely nem lehet a kutya örökös tartózkodási helye, amint a gazda hazaér, ki kell vennie onnan. A kennelhez szoktatást már az első napon el kell kezdeni, megmutatva az apróságnak, mit hol talál új birodalmában. Meglátja, egy idő után már bátran nyitva hagyhatja a bejáratot, a tacskókölyök tudni fogja, hogy oda kell visszamenni enni- aludni-üríteni, mert az az ő helye. Következetes neveléssel hamar megtanítható az okos kis dakszlinak a “helyedre” parancsszó is.
Alapszabály egy új kiskutya érkezésekor, hogy a sírásnak nem szabad engedni. Amikor bezárja a mobil kennelbe, először sírni fog, de ha azonnal enged neki, és kiengedi vagy kiveszi, akkor bizony minden alkalommal egyre hangosabban fogja követelni a bezártság megszüntetését. Amikor pedig elmegy otthonról, kevéssé élvezetes koncertet fog adni a szomszédoknak.
Ugyanígy jár az, aki első éjszaka maga mellé veszi az ágyba az elárvult apróságot. Garantáltan nem lesz több nyugodt éjszakája, kivéve, ha következetesen le- és felpakolja a kicsit, amikor csak annak kedve szottyan rá, jómaga pedig fáradtságtól félájultan szédeleg be munkahelyére. Tehát jó előre el kell dönteni, mit fog megengedni és mit nem kutyájának, és a döntéséhez következetesen tartania kell magát még akkor is, ha a szíve szakad bele az apróság sírásába, ami higgye el, egy-két nap után mintegy varázsütésre megszűnik.
