A kutyák és a gyerekek általában szuper párosokat, csapatokat alkotnak, és a legtöbb esetben életre szóló kötelék, barátság alakul ki közöttük. Ám megesik, hogy a kutya fél a gyerektől, és emiatt nem igazán biztonságos őket együtt tudni. Az is relatív gyakran előfordul, hogy a gyerek tart az ebtől.
Ám akár ez, akár az a helyzet, a jó hír, hogy vannak módszerek ennek kezelésére.
De miért fél a kutya?
Két fő oka van annak, hogy a kutyák félnek a gyerekektől.
• A korai szocializáció hiánya: Azok a kutyák, amelyek kölyökkutyaként nem találkoznak gyerekekkel, félhetnek tőlük, hiszen nem ismerik ezeket a számukra furcsa, kicsi emberkéket. A gyerekek a kutya számára ismeretlen méretei, szaga, zaja és koordinálatlan mozgása rémisztő furcsaság az ebnek.
• Negatív élmény következményei: Akkor is kialakulhat félelem, ha a gyermek – akár véletlenül is - fájdalmat okoz a kutyának, vagy megijeszti. Az apróságok gyakorta hajlamosak a kutya farkát meghúzni, szőrébe erősen, fájdalmasan kapaszkodni, a kutya játékait elcsenni, de az is megeshet, hogy megbökik az állat szemét. Ezt nem gonoszságból teszik, egyszerűen még picik és egyrészt képtelenek koordinálni mozdulataikat, másrészt még nem értik, hogy ez kellemetlen a kutya számára, pusztán kíváncsiak. Vannak kutyák, amelyek egészen jól tolerálják a kicsik kíváncsiságát, másokban azonban már az első ilyen élmény után kialakulhat a félelem.
A teendő
Igen ritka az, ha egy kutya úgy éli le az életét, hogy soha nem találkozik gyerekekkel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha ki is alakul benne félelem a gyerekekkel szemben, dolgozzon a gazdi azon, hogy ez kezelhető és kontrollálható legyen. Ez nem csak a kutya mentális egészsége miatt fontos, de azért is, hogy elkerülhetőek legyenek a gyerekek sérülései is.
A korai szocializáció
Amint hazaviszi a gazdi a kiskutyát, azonnal el kell kezdeni annak mindenre kiterjedő szocializációját. A 8-12 hetes kor közötti időszak a legkritikusabb a szocializáció szempontjából, ilyenkor kell kitenni a lehetőség szerinti legtöbb pozitív élménynek a kölyköt. Ne feledje, hogy minden interakciót felügyelni kell, és azoknak a lehető legpozitívabbnak, legvidámabbnak és legnyugodtabbnak kell lennie. Ha ebben a korban törődik az állat megfelelő szocializációjával, sok időt, erőfeszítést és problémát takaríthat meg a későbbiekben.
Sok párnak van kutyája még azelőtt, hogy gyereket vállalnának, mégis meglepődnek, amikor a kisbaba megérkezésekor nem boldog az eb, hanem morog vagy vicsorog a kicsire. Ez a helyzet bizony szívszorító a gazdáknak, de bizony a kutyáknak is, pedig megfelelő felkészüléssel és idejekorán végrehajtott szocializációval mindez megelőzhető lett volna.
Az óvintézkedések
Soha ne hagyja a kutyát felügyelet nélkül a gyerekekkel. Ez legyen szabály minden kutyára, függetlenül attól, hogyan reagál a gyerekekre, de különösen azokra, amelyek félnek a kicsiktől. Ha idő előtt magukra hagyja őket, akár játszani, az mind az ebet, mind a gyerekeket rossz helyzetbe hozhatja, ez pedig a kutyábólmég nagyobb félelmet válthat ki, esetleg a gyerekek sérülését okozhatja. Amikor olyan kutya van a gyerekek közelében, amelyik fél a kicsiktől, egy pillanatra se vegye le róluk a szemét. Készen kell állni a beavatkozásra, és az első figyelemztető jelre elkülöníteni a gyerekeket és az ebet.
Soha nem szabad a kutyát arra kényszeríteni, hogy barátkozzon a gyerekekkel, vagy elfogadja közeledésüket.
Amennyiben a kutyát, amelyik fél, komfortzónájából kimozgatják, az eredmény agresszivitás lehet. Ez különösen igaz akkor, ha a gazda nem hagyja, hogy az eb elmeneküljön a stresszes helyzetből, és kényszeríti, hogy egy helyben maradva tűrje, mondjuk, a gyerek simogatását. Ilyenkor az állat védekezésre kényszerül, ennek pedig nem lehet jó vége.
A biztonságos hely
Minden kutyának szüksége van egy csendes, nyugodt, biztonságos helyre, ahol magában lehet. Ha a kutya fél a gyerekektől, akkor még fontosabb, hogy ezen a helyen elkülöníthető legyen, amikor gyerekek érkeznek vendégségbe. A lényeg, hogy a kicsik ne tudják ezen a helyen zavarni, ne férhessenek a közelébe. Amennyiben mobilkennelhez, dobozhoz vagy ketrechez szoktatták a kutyát, ez tökéletes hely lehet a számára ilyen helyzetekben, természetesen ügyelve arra, hogy a kicsik ne menjenek a közelébe, és még véletlenül se próbálják meg a rácsokon átdugni az ujjukat.
A szabályok
Megesik, hogy közös háztartásban élnek gyerekek a tőlük félő ebbel együtt. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a gyerekek betartsanak bizonyos alapvető szabályokat. Ilyen szabály az, hogy soha nem maradhatnak kettesben a kutyával, felnőtt felügyelete nélkül, valamint hogy tilos a kutya játékaihoz, tálkáihoz nyúlniuk, és soha nem zavarhatják meg az eb étkezését és alvását.
Az is fontos, hogy a szülők időt szánjannak arra, hogy megtanítsák gyermekeinek a kutyákkal való kapcsolattartás helyes módját. Ez magában foglalja azt is, hogyan érintse meg kutyát gyengéd simogatással, finom mozdulatokkal, nem pedig piszkálással, bökdöséssel és szőrhúzással.
A kutya nevelése
A deszenzitizáció az a folyamat, amelynek során fokozatosan növeli a kutyája és a gyerekek közötti interakciókat, hogy azok egyre elfogadhatóbbak legyenek a kutya számára. Mivel a az a kutya, amelyik fél, könnyen agresszívvé válhat, fontos, hogy óvatosan kezelje ezt a tanítási folyamatot.
Jó kezdés lehet, ha a kutyát megkínálja pár szem jutalomfalattal, amikor távolabb áll egy gyerek, és az eb nyugodtan viselkedik. Nagyon lassan és fokoztatosan, napok, de akár hete vagy hónapok alatt (a félelem mértékétől függően) lehet csökkenteni a távolságot a gyerek és a kutya között, de mindig csak lépésenként, olyan mértékig, hogy ne jelentkezzenek a stressz jelei a kutyán. Minden esetben, amikor nyugodtan reagál, jutalmazni és dicsérni kell.
Soha nem szabad megbüntetni azt a kutyát, amelyik félelemmel reagál a gyerekekre, mivel ez csak azt erősíti benne, hogy jól tette, hogy félt, hogy morgott, vagy hogy agresszívan reagált.
Jó ötlet az állatorvos és/vagy szakavatott kutyakiképző tanácsát kérni, milyen megoldásokkal tudná megtanítani az ebnek, hogy nem kell félnie a gyerekektől. Megfelelő szakember segítségével sokkal gyorsabb és tartósabb eredmény érhető el, és ez nem mellékes az esetleges baleset elkerülésének szempontjából sem.
A türelem
Ezek a dolgok sokáig tarthatnak, és előfordulhat, hogy a kutya soha nem fogadja el teljesen a gyerekeket. Ám türelemmel és kitartással elérhető az, hogy legalább minimalizálja az állat félelmét és megelőzze az agresszivitást, a harapást, a támadást.
Ajánlott cikkek
