Az agility igazán izgalmas, testet és lelket átmozgató, gyors és lendültes sport, kutyának és gazdának egyaránt. Ráadásul nem csak versenyszerűen, de hobbi szinten is lehet űzni. De mit is jelent pontosan az agility, azon túl, hogy aranyos kutyák cikáznak, szlalomoznak és ugranak?
Az agility sport valójában egy izgalmas és érdekes teszt, mely próbára teszi a kutya képességeit a sport terén, valamint engedelmességét, egyúttal a gazda kiképzési és irányítási képességeit is.
Az agility verseny során a résztvevők – azaz a kutya és gazda együttese – időre dolgoznak. A gazdának a kutyát végig kell irányítania a pályán, ahol az ebnek különféle akadályokkal – rámpákkal, alagutakkal, billenőkkel, ugró akadályokkal, szlalomokkal kell megküzdenie.
Az agility sportban különféle kategóriák vannak az eltérő méretű és képzettségű kutyák számára.
Minél magasabb egy kutya, annál magasabbra helyezett akadályokkal kell megküzdenie, ugyanígy a kisebb termetű, valamint a még nem gyakorlott vagy kezdő kutyák is alacsonyabb akadályokon és kevésbé bonyolult pályákon tanulják a sport alapjait.
A versenyeken pontozzák is a kutyákat, ez pedig a hibákon alapul, azaz ha egy akadályt vagy feladatot elvét a kutya, azért pontlevonás jár. A pontozás során figyelembe veszik az időt is, azaz hogy a különféle feladatok teljesítésére megszabott időhöz képest mennyi idő alatt teljesítette a feladatot a kutya.
A sport szépsége
Persze nem csak akkor élvezheti a kutya és a gazda párosa az agility szépségeit, ha versenyeznek. Kutyaiskolák is szoktak indítani tanfolyamokat, ahol az alapok elsajátíthatók, majd utána akár csak a mozgás öröme kedvéért is gyakorolhatók. Akik ügyes kutyával dolgoznak, örömmel vesznek részt a versenyeken, ahol megmérettetik párosukat. A versenyekre bármilyen, 18 hónapnál idősebb kutya benevezhető, függetlenül attól, fajtatiszta avagy sem.
Az agility ugyanis valóban minden kutya sportja.
Ami fajtától függetlenül elengedhetetlen, az a jó fizikai erőnlét és a magas energiaszint. A kimagaslóan intelligens, gyors gondolkodású és a gazdájuknak örömmel kedvére tevő kutyáknak határozott előnyük van. Ez az oka annak, hogy egyes munka- vagy terelőkutya fajták különösen sikeresek az agilityben.
Az agility sport gyökerei a lovaglásból erednek, ugyanis a hetvenes években egy angol lovastiszt egy díjugrató verseny színesítésére azt találta ki, hogy a kutyák is csináljanak valami hasonlót. Az ötlet sikert aratott, és nemsokára megszületett az agility szabályzata, majd ezt követették az egyre komolyabb versenyek is.
Mely fajták számára ideális az agility?
Bár az agility valóban midnen kutya sportja, vannak fajták, melyek nem csak sikeresebbek, de jobban is élvezik ezt a sportot.
Border collie: Energikus, intelligens fajta, melyet arra tenyésztettek, hogy munkája során az ember utasításait követve dolgozzon. Talán az egyik legsiekresebb fajta az agility történetében.
Labrador retriever: A nagyobb méretű labrador is igen sikeres lehet a méretének megfelelő osztályban, hiszen ezt a fajtát arra tenyésztették, hogy a vadászat során akadályokkal megküzdve a gazdához vigye a meglőtt vadmadarat. A labrador igen intelligens, aktív, nagyon jól tanítható fajta.
Jack Russell: Az élénk, intelligens és gyors jack russel terrier feladata egykoron a rókák és nyulak föld alatti üregekből való kiűzése volt. Emiatt igen gyorsak, mozgékonyak, és bizony, imádnak dolgozni és tanulni.
Óriás uszkár: A kikent-kifent uszkár legnagyobbika bizony kimagasló intelligenciával bír, és igen könnyen képezhető, tanítható. Sportps, mozgékony és gyors kutyák, melyek mintha agilityre születtek volna.
Német juhászkutya: Az erős és aktív német juhászkutya képezhetősége legendás. Ez a fajta kiemelkedően intelligens, gyorsan tanul, emiatt ideális társ az agility sportban.
Sheltie: A sheltie, a border collie-hoz hasonlóan intelligens, gyors fajta, mely egykoron szintén pásztorkutyaként dolgozott.
Welsh corgi: A corgie is munkakutya, valaha szarvasmarhák, juhok, sőt, libák és lovak terelésére használták őket. Intelligens, energikus fajta, mely meglepően mozgékony.
Mely fajták nem alkalmasak?
A lusta, erős, nehézkes testfelépítésű kutyák, azok, amelyek inkább a komótos bandukolást részesítik előnyben, nem igazán alkalmasak erre a sportra. A bulldogok, masztiffok tömeges felépítése lassúvá túl teszi őket, és a magas, erőteljes ugrások következtében akár degeneratív ízületi betegségek is kialakulhatnak.
Egyes akadályok nem igazán előnyösek, sőt, esetenként kivitelezhetetlenek a nagyon nagy, vagy a hosszú lábú kutyák számára, melyek egyensúlyérzéke sem a legideálisabb a sporthoz. A másik véglet, azaz a nagyon rövid lábú kutyák számára szintén gondot jelenthet az akadályok leküzdése. Persze vannak fajtaklubok, elsősorban külföldön, ahol ezen fajták – például a dogok vagy a tacskók – számára speciális agility pályákat építenek, hogy adottságaikhoz igazodva ők is élvezhessék e sport örömeit.
Mivel az agility mind a kutya, mind pedig a gazda számára igen energikus tevékenység, fontos, hogy a kutya légzése szabad legyen, így biztosítva szervezete számára az intenzív mozgás következtében megnövekedett oxigénszükségletet. Egyes rövid orrú fajták, mint a mopsz, a bulldogok gyakorta érintettek az ún. brachycephalic szindrómában. Ezek a fajták gyakorta küzdenek légzési nehézséggel, lélegzetvételük hangos, gyakorta horkolnak, szuszognak. Ők bizony gyorsan elfáradnak mozgás közben, különösen, ha meleg és párás az idő. Ezek a fajták nem alkalmasak arra, hogy az agility sportban társaink legyenek.
Mindemellett akármilyen kutyával is szándékozik a gazdi belevágni az agilitybe, érdemes először állatorvossal kivizsgáltatni, nincs-e ellenjavallata az intenzív mozgásnak.
És a gazda?
A fitt, élénk és energikus kutya csak a páros egyik tagja ebben a sportban. Bizony, a gazdának is elég gyorsnak kell lennie, és kellően fittnek ahhoz, hogy nyerő párost alkossanak. Az agility során ugyanis a gazdának lépést kell tartania a kutyával, és végig az út során irányítania kell. Tehát ha a gazda kissé lusta, kényelmes, előbb saját magát kell formába hoznia, és csak utána tudják együtt elkezdeni az agility gyakorlását. Sőt, az sem árt, ha a gazda a háziorvosával kivizsgáltatja magát, és kikéri véleményét az intenzív testmozgással kapcsolatos tudnivalókról.
A biztonság
Persze igen jó program, örömteli, közös sport az agility, de bizony ez is járhat sérülésveszéllyel mindkettejük számára. Nem ajánlható semmiképp sem kölyökkutyák, különösen nagytestű fajták kölykei számára, mert a kölykök ízületei, csontjai, izomzata még fejlődésben vannak. A korai túlzott igénybevétel későbbi életkorban akár ízületi gyulladáshoz vagy diszpláziához is vezethet.
Az agility sok, intenzív futással, mászással, ugrással, gyors fordulással jár, ezek pedig mind megterhelik az állat testét. Ha akár az edzések, akár a versenyek során bármilyen sérülés éri a kutyát, legyen az akár a legkisebb, legjelentéktelenebbnek tűnő is, azonnal ki kell vizsgáltatni állatorvossal, és felfüggeszteni az edzéseket addig, amíg ő újra nem engedélyezi.
A temperamentum
Az agility feladatok során a kutyáknak be kell bújniuk alagutakba, fel kell ugraniuk pallókra, billenőke, felmászniuk magasba. Vannak kutyák, melyek ezeket a feladatokat kifejezetten élvezik, mások számára akár ijesztőek is lehetnek.
A gyakorlások során nagyon fontos a türelem és az idő. Soha nem szabad a kutyát olyan dolgora kényszeríteni, ami megijesztheti, hiszen így a félelme egy életre rögzülhet benne. Nem célszerű korrigálni sem a tanítás során, mert ezzel a kutya az akadályt kellemetlen élménnyel társítja. Ehelyett a leginkább célravezető a jutalamzás, akár jutalomfalatokkal, a sok és kitartó türelem, simogatás és dicséret.
Persze megeshet, hogy a kutya úgy veti bele magát az agility szépségeibe, mint kacsa a vízbe. De vajon hogyan reagálna a versenyekre? Ezeken az eseményeken a nyüzsgés, a sok ugató kutya, a nézők éljenzése, a szagok orgiája bizony elképzelhetetlen. Nem lehet előre tudni, hogyan fog reaáglni rá az eb. Éppen ezért érdemes először egy kisebb, helyi versenyen megméretni az állatot, és figyelni a reakcióit, és csak akkor benevezni egy nagyobb rendezvényre, ha biztos, hogy jól tolerálja a sok-sok ingert.
Az sem mellékes, hogy magasabb szinten a versenyek már póráz nélkül zajlanak. Ehhez viszont szükséges, hogy a kutya az alapvető engedelmességi feladatok mindegyikét hibátlanul tudja, például behívásra azonnal a gazdához menjen. Az sem mellékes. póráz nélkül mennyire fegyelmezett az eb, mennyire védett és biztonságos a terület, ahol a verseny zajlik.
Az első próbálkozások
Ha szeretne bekapcsolódni az agility sportba kedvencével, érdemes előtte tájékozódni arról, hogy pontosan milyen helyen zajlanak a gyakorlások, milyen követelmények vannak, mire számathat úgy a gazda, mint a kutya vonatkozásában.
A felszerelések
Akár versenyezni szeretne, akár csak a mozgás és a móka kedvéért akar elkezdeni agilityvel foglalkozni, szükségük lesz pár alapvető felszerelésre – alagutakra, palánkokra, stb.. Persze ezek a felszerelések a kutyaiskolákban, ahol nem csak megtanulni lehet a sport alapjait, de a gyakorlásokra is lehetőség van, ezek nmind rendelkezésre állnak. Persze aki nagyon elhivatott és ügyes, az akár otthon, a kertben is felállíthat agility pályát, így bármikor adott a lehetőség egy kis gyakorlásra.
Agility Magyarországon
Hazánkban a 2001-ben alalkult, több sportegyesület által létrehozott Magyar Agility Szövetség igyekszik összefogni és koordinálni a sport iránt érdeklődőket, a versenyeket és egyéb eseményeket.
Ajánlott cikkek
