Temérdek információ érhető el arról, hogyan célszerű nevelni, tanítani a kutyát. Az internet hatalmas tárháza mellett sok könyv is létezik, és akkor még a kutyaiskolákról nem beszéltünk.
Egy kutya szinte bármire megtanítható, különféle módszerek léteznek, mindenki másra esküszik. Ám a sok lehetőség mellett így is megvan az esélye, hogy a gazdi elkövet valamilyen hibát a tanítás során, így késik a siker. Bizony, ezek az aprónak tűnő, ám igen gyakori hibák befolyásolhatják, mennyire lesz sikeres a tanítás.
Igyekeztünk összegyűjteni a leggyakoribb hibákat, hiszen ezek ismeretében elkerülhető, hogy a póráz mindkét végének szereplője frusztrált legyen.
1. A papagáj effektus
Az egyik legnagyobb probléma a papagáj effektus, azaz amikor a gazda egy adott parancsszót folyamatosan ismételget annak ellenére, hogy a kutya nem reagál rá. Igen gyakori ez a „gyere” parancs esetében. A gazdi csak ismételgeti, a kutya pedig nem engedelmeskedik, sőt, egy idő után egyáltalán nem fog odafigyelni, amíg a gazda legalább ötször vagy hatszor el nem ismétli a parancsot.
A parancs ismételgetésével valójában azt tanítja a kutyának, hogy nem kell azonnal engedelmeskednie, ráér, ha többször hallotta.
Ám ez így nem jó. Minden parancsot csak egyszer mondjon, és ha úgy látja, a kutya nem figyel, hogy valami elterelte a figyelmét, inkább ne is mondja ki, amíg el nem tudja érni, hogy az eb figyeljen.
2. A mérgező parancsok
Ez szintén gyakori hiba, de valójában mit is jelent? Nos, azt, ha a parancsot a kutya valamilyen számára negatív dologhoz társítja. Például megtanította neki a „gyere” parancsot, majd ezzel hívja, amikor fürdetni akarja, amit egyébként a kutya utál. A gazdi hívja, az eb pedig a végén a hőn utált kádban landol. Hát nem egy kellemes élmény, ugye? Másnap, amikor a gazdi valami más miatt szeretné hívni magához, az állat nem megy, hezitál. Sőt, lehet, hogy soha többé nem fog reagálni a „gyere” parancsra. Tehát ha van valami, amit a kutya valóban nem szeret, akkor lehetőleg egyik parancsot se használja ezzel összefüggésben a tanítás során. Amikor már rögzült a parancs, és jól működik, akkor még visszafordítható – igaz, sok munkával – egy ilyen tévedés, de nem a tanulás során.
3. A gyakorlás hiánya
A kutyaiskola ugyanúgy több osztályból áll, mint a gyerekek iskolája. Nem egyszerre, gyors egymás utánban tanulnak meg mindent a kutyák sem, és nem egy nap vagy egy hét alatt. Ám néha a gazdák hajlamosak azt gondolni, hogy amikor egy kurzus véget ér – például a kutyaovi -, lehet egy kicsit lazítani, és nem kell gyakorolni a már megtanultakat. Azonban, tudjuk, a gyakorlat teszi a mestert, és mivel a kutyaiskolai osztályok is egymásra épülnek, muszáj gyakorolni még a szünetekben is.
Sőt, nem csak az osztályok közötti szünetekben kell gyakorolni, de az órák között is.
Hiába csak heti egy alkalommal járnak az iskolába, minden nap időt kell szánni az ismétlésekre, egyféle házi feladatként, gyakorolva az órán tanultakat. Ne feledje, hogy a kölyökkutya figyelme gyorsan elterelődik, nem érdemes órákon át nyüstölni a feldatokkal, azonban napi 2-3 alkalommal megejtett, 5-10 perces gyakorlás jó móka és hatékony lesz.
4. A haszontalan ismétlések
Ha mindig ugyanazt ismételgetik a kutyával, de mindig más eredményt vár el, az összezavarja az állatot. Amikor ugyanazzal a módszerrel próbál valamit megtanítani, de az eb nem reagál rá, akkor egyszerűen hagyja abba, és keressen más módszert.
5. Ha „muszájból” gyakorolnak
Ne azért tanítsa a kutyát, mert muszáj, pedig nincs kedve, éppen frusztrált, vagy ideges. Ha az embernek rossz a kedve, a türelme is végesebb, hamar idegessé válik, főleg, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretné. Tehát amennyiben rossz napja volt a munkahelyén, vagy rosszul reagál az időjárási frontokra, inkább játsszon egyet az ebbel, vagy menjenek el sétálni, futni, a tanulást pedig hagyják későbbra, vagy másnapra.
Természetesen egy kutya nevelésében és tanításában temérdek apró nüansz lehet, de ezek a leggyakoribb, szinte észrevehetetlen hibák, melyek azonban kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetők.