A kutya és fodrásza

Szőrtípusától függetlenül minden fajtának szüksége van megfelelő szőrápolásra, az azonban elvitathatatlan, hogy a legkomplexebb gondozást a hosszú szőrű ebek igénylik. Éppen ezért fontos kérdés, hogy a hosszú szőrű fajták gazdái hogyan tehetik könnyebbé és mind a kutya, mind saját maguk számára élvezetesebbé a procedúrát.

Az első lépés minden fajta esetében a korai szoktatás. Már apró kölyökkorban el kell kezdeni az eb nevelését, annak ellenére, hogy a hosszú szőrű ebek bundája kölyökként még rövid. Ebben a korban heti két-három alkalommal elegendő a bundát átkefélni, így a kölykök hamar megszokják, különösen, ha a gazdi egy-egy finom falattal jutalmazza őket a macera végén.

Amennyiben kiállítási jövőt szán a gazda az ebnek, célszerű hozzászoktatni az asztalon zajló kozmetikázáshoz is, így a későbbiekben nem fog gondot jelenteni az aprócska ebnek a magas asztalról való kukucskálás.

Már kölyökkorban is oda kell figyelni arra, hogy fésülés, kefélés során a szőrzet teljes egészében át legyen vizsgálva, ugyanis a csomók általában nem ott bújnak meg, ahol mi szeretnénk, vagyis ahol látszanak. Ezért a tanítás során a kiskutyát a legkülönfélébb pozíciókba kell fektetni, amit eleinte garantáltan utálni fog, hiszen azt hiszi, korlátozni akarják.

spániel fülét fésülik

Először fektesse a kicsit az oldalára, és egyik kezével finoman lenyomva simogassa a hasát. Célszerű ilyenkor segítséget hívni, mert két kézzel fekve tartani, simogatni és a kefét használni még gyakorlott édesanyáknak sem könnyű, pedig ők aztán tényleg sok mindenre képesek. Ha már az oldalfekvés megy, akkor meg lehet próbálkozni a háton fekvéssel is, szintén a has simogatásával elérve, hogy a kutya nyugton maradjon. Persze soha nem maradhat el a jutalmazás, mert csak így tanulja meg, hogy ha nyugton marad egy kis időre, valami klassz dolog jön! Természetesen a jutalmazás a későbbiekben, már gyakorlott, felnőtt kutyáknál sem maradhat el!

Ezeknek a pózoknak a szoktatására azért van szükség, hogy a lehető legnyugodtabb körülmények között lehessen hozzáférni a lábak hajlataiban és a hason megbújó csomókhoz és könnyedén el lehessen végezni a nehezebben hozzáférhető területek kozmetikázását.

A csomókat először kézzel érdemes széthúzni, lehetőleg minél inkább megbontva azokat, hogy a lehető legkisebb legyen a szőrveszteség. Ezután használható a fésű, mellyel nagyon óvatosan már ki lehet egyenesíteni az összegubancosodott szőrszálakat.

Lehet a bundára szőrbontó permetet spriccelni, de a sima, langyos víz is teljesen megfelelő. Hogy miért szükséges ez? A száraz bundát kefélve-fésülve a szőrzet könnyebben törik, a károsodások elkerülésére használják a profik a különböző permeteket, melyek szőrtáplálókat is tartalmaznak. Otthoni használatra teljesen megfelel a sima víz is, a lényeg a szőrzet nedvesítése.

nagy kutya békésen fekszik a kozmetikus asztalon

Ha már nincsenek csomók, a hosszú szőrzetet erős szálú vaddisznó sörte kefével vagy egyenes szálú drótkefével célszerű végigkefélni. A hosszú szőrű kutyák bundáját mindig rétegenként keféljük át, azaz alulról felfelé, soronként haladva ápoljuk. Akár fekvő, akár álló helyzetében végezzük a műveletet, előbb mindig a test egyik oldalán, a lábaktól indulva haladunk felfelé, aztán folytatjuk a másik oldalon.

A kefélés befejezése után érdemes a tincseken, sorokon fésűvel is átmenni, felderítendő az esetleg észre nem vett csomókat.

A fej ápolása a következő lépés. Itt célszerű nagyon óvatosan eljárni, hiszen sok fajtánál igen hangsúlyos a fejszőrzet, melyet akár masnival, akár speciális fésüléssel emelnek ki. Ugyanez vonatkozik a bajuszra, szakállra, mely a fajták nagy részénél extrém hosszú, és mivel igen kényes „helyen” található, hát sok károsodásnak van kitéve.

Ezért kell evés után mindig megtisztogatni a pofa szőrzetét, és általában illik beolajozni is, elkerülendő a töredezést. Sok tulajdonos már etetés előtt gumival vagy csattal összefogja a hosszú szőrt azoknál a fajtáknál, amelyek nem eleve tekerésekben élik mindennapjaikat. A szem környékének tisztán tartása szintén lényeges, hiszen az elszíneződött szőr csúnya, és könnyen le is töredezik. Fehér színű, hosszú szőrű kutyáknál speciális szemkörnyék ápolóval tisztítják a szem alatti és pofa környéki szőrzetet, amely nem csak a lerakódásokat segít eltávolítani, de rendszeres használata gátolja az elszíneződést is.

barna fehér szőrben fésű

Tehát a hosszú szőrű fajták esetében az alapvető és elsődleges feladat a reprezentatív szőrtakaró megőrzéséhez a rendszeresen, heti két-három alkalommal megejtett szőrbontás és a fej szőrzetének kiemelt gondozása.

Ez után következhet a nyírás. Az, hogy melyik fajtán mit szabad lenyírni és mit nem, a fajta standardja mondja meg, ezért először is azt kell tanulmányozni.

Általában a mancsok nyírhatók, ezért is lesz jó, ha a kutya megszokja az oldalán vagy hátán fekvést, hiszen ezt úgy a legkönnyebb elvégezni. Ha áll a kutya, vigyázni kell arra, nehogy olyan módon hajlítsa a lábát, hogy sérülést vagy fájdalmat okozzon neki.

A lábat fogja a kezébe és ujjával a talppárnákat egyenként, finoman szétnyitva nyírja ki a felesleges szőrt azok közül. Ez a feladat nem csak azért fontos, mert sokkal szebb a formázott mancs, hanem mert télen a latyak nem tud a szőrszálakra fagyni, nyáron pedig nem szed össze mindenféle kerti növényt az eb a talpszőrzetével. Amikor ez a rész elkészült, akkor a szőrzetet a talp felé hajtva szépen egyenletesre lehet vágni. Ügyelni kell arra, hogy a mancs feletti szőrzetet véletlenül se fogjuk hozzá a nyírandó részhez, mert akkor a kutyát a négy lábára állítva azt vesszük észre, hogy ott sokkal rövidebb lesz a szőrzet. Amíg a hátán fekszik a kutya, kanoknál könnyen körbenyírható a nemi szerv. Célszerűen egy kis félkörívet ollóznunk, de gyakran látható is, hol színeződött el a szőrzet a vizelettől. Na, azt kell lenyírni!

Nos, amint ezzel végeztünk, bizony négy lábra kell állítani az ebet. Ragadja meg a farkát, emelje meg, és nyírja körbe a végbélnyílást, illetve szukáknál a pérát.

A fül nyírásától tartanak leginkább a gazdák. A legtöbb fajtánál szerencsére a hosszú szőr a kívánatos a fülön is, de náluk is ki kell szedni a hallójáratban megbújó, zavaró szőrszálakat. Ezek kézzel is könnyedén eltávolíthatók – csak meg kell fogni két ujjal és kitépni. Nem fáj a kutyának, de ha rosszul viseli, akkor segítségül lehet hívni egy érfogót, ezt talán kevésbé veszi észre, mint a kotorászó ujjakat, vagy végső esetben a kereskedelemben kapható speciális epiláló por lehet a megoldás.

Amelyik fajtánál a fület nyírni kell, érdemes a standard előírásokat tanulmányozni a megfelelő fazon kialakítása érdekében.

Ami fontos: a fülön mindig a fülre fektetett ollóval dolgozunk, az éleken pedig óvatosan szinte milliméterenként haladunk, ujjunkkal követve-figyelve, hol végződik a fül, és hol kezdődik a szőrzet, nehogy sérülést okozzunk a kutyának.

Következhet a fürdetés! Már ejtettem szót a megfelelő samponokról és balzsamokról, ezért erre most nem térek ki, annál inkább a fürdetés megfelelő technikájára.

A kutyát a kádba kell helyezni, lehetőleg csúszásgátló szőnyegre, majd jöhet a nedvesítés. Kézmeleg vízzel a kutyát teljes egészében el kell „áztatni”. A sampont soha ne töményen használjuk, ezért már a fürdetés megkezdése előtt érdemes a szükséges mennyiséget egy edényben felhígítani.

A már nedves szőrre ezt az elegyet öntjük úgy, hogy mindenhová jusson. A szőrön mindig lefelé haladó mozdulattal oszlatjuk el a sampont, ügyelve arra, hogy véletlenül se borzoljuk össze a bundát, mert akkor gubancosodni fog. Szüksége esetén meg lehet ismételni a samponozást, majd alapos öblítés következik.

Balzsamot csak tiszta szőrön szabad használni. A balzsam típusától függően azt ki lehet öblíteni, vagy akár a szőrben lehet hagyni – ez teljes mértékben a terméktől függ.

Egy tipp: ha nagyon száraz az eb szőre, érdemes a kimosandó balzsamot is egy időre rajta hagyni, és a törülközőbe csavart ebbel bő negyedórát meleg helyen ücsörögve várni arra, hogy minél inkább kifejtse a termék a hatását. Az alapos öblítés ez után is szükséges.

Tilos a kádból kivett kutyát vécékefe formájúra dörgölni a törülközővel! A szőrzetet először a kádban ki kell csavargatni-nyomkodni, majd következhet a törölköző, mellyel nem borzoljuk a szőrt, hanem csak felitatgatjuk vele a vizet.

 

pekingi a zuhanyzban vizesen állA hajszárító megfelelő használatát ismételten a standard mondja meg. Azoknál a fajtáknál, ahol a természetes, göndör szőr a kívánatos, nem kell kefét használni. Szárítás közben elegendő a szőrzetet kézzel igazgatni, rendezni. Ahol azonban egyenes szőrzet a kívánatos, célszerű előkapni néhány csipeszt vagy csatot, valamint szűkítőt helyezni a hajszárító csövére. A szőrzetet tincsekre bontva, alulról felfelé haladva kell szárítani úgy, hogy a felső rétegek feltűzve ne legyenek útban. Az alsó réteget folyamatos keféléssel lefelé húzva kell szárítani. Ha kész, jöhet egy következő réteg, ügyelve, hogy mindig kellően vékony tincset válasszon le a nedves részből a megfelelő száradás érdekében.

Nem célszerű a hajszárítót sem túl melegre, sem túl erős fokozatra állítani a gyors száradás érdekében, mert károsíthatja a bundát.

Különösen óvatosan kell eljárni a szárításnál a fej, a bajusz, a szakáll szőrzeténél, nehogy letöredezzen.

Mikor teljesen megszáradt az eb, ismét át kell kefélni a bundát, elkészíteni a hátvonal választékát, felmasnizni a haját, ha szükséges, majd jöhet a nyírás befejező részre.

Ekkor már mindenképp állnia kell az ebnek, lehetőség szerint az asztal szélén. Először a lábakon lefelé fésüljük a szőrt és az asztal lapjának vonalában egyenesre nyírjuk, ügyelve minden egyes kilógó szálra. Következik a test szőrzete. Ezt szintén lefelé fésüljük, és a szőrvégeket egyenlő hosszúságúra vágjuk. Sok gazda nem szereti ezt, örül, hogy az eb bundája gyönyörű hosszúra nőtt és a földet sepri, semmi pénzért nem nyúlna hozzá ollóval. Ám a kilógó szőrszálak rontják az összhatást, ritkábbnak mutatják a bundát, ráadásul akadályozzák a kutyát a szabad mozgásban. Nem kell hát sajnálni azt a pár millimétert!

A hosszú szőrű fajták jellegzetességét, igazi díszét a gyönyörűen ápolt, szinte vagy egészen földig érő szőrtakaró adja meg. Ha ilyen fajtát választ, ne sajnálja az időt a szőrápolás fortélyainak megtanulására, melyek, higgye el, kevés gyakorlás után napi rutinná válnak, és hétről hétre egyre kevesebb időt igényelnek. Az eredmény pedig egy szemet gyönyörködtető, ápolt és boldog kis eb.

Ajánlott cikkek