A félelmi agresszió

Az emberekhez hasonlóan a kutyák is örökölhetik a szorongásra való hajlamot, de az eb környezete, élettapasztalata és az adott fajta hajlamai is szerepet játszanak a félelem, szorongás kialakulásában. Márpedig az a kutya – legyen akár kölyök vagy felnőtt –, amelyik fél, az gyakorta agresszióval reagál a félelmét kiváltó eseményekre.

Míg a kutyaharapás számos okból megtörténhet, a félelem kiváltotta agresszió gyakori probléma és kiváltó ok a harapás esetében is.

A nem megfelelő szocializáció is lehet oka a későbbiekben kialakuló viselkedési problémáknak és agresszivitásnak. Azok a kölykök, amelyek korai életszakaszukban nem találkoztak, vagy nem megfelelő módon más kutyákkal, különféle korú és típusú emberekkel (gyerekek, idősek, akadályozottak, mélyhangúak, szakállasok, stb), különféle környezeti- és élethelyzetekkel (zajok, fények, autózás, állatorvos, stb.), félelemmel reagálhatnak ezen állatok, emberek vagy helyzetek némelyikére.

A kölyökkutyák szocializációjának ideális időszaka meglehetősen rövid – általában 8-14 hetes kor között célszerű erre nagy hangsúlyt helyezni, de ez egyedenként néhány héttel eltérhet. Persze semmi sem lehetetlen, és később is érdemes, sőt kell is időt, fáradságot fordítani a szocializációra, de tudni kell, hogy a későbbiekben már több tanításra, ezzel együtt több időre, türelemre és pozitív megerősítésre van szükség ahhoz, hogy a a kutya a korábbi, ijesztő élményeket el tudja fogadni.

Amikor egy kutya fél valamitől, ösztönösen a menekülés vagy a küzdelem vágya éled fel benne. Természetesen minden kutya másként reagál a félelemre, így van, amelyik azonnal elszalad, elbújik, megdermed, míg mások morognak, ugatnak, esetleg odakapnak, harapnak. A kutya, amelyik félelemből harap, azt hiszi, hogy ki kell küzdenie magát a helyzetből, és annyira pánikba esik, hogy nem képes ésszerű módon gondolkodni. Ám amikor azt tapasztalja, hogy az agresszív viselkedés miatt az ijesztő „dolog” megszűnik, a kutya azt tanulja meg, hogy az agresszív cselekvés működik, és ezért időről időre használja is.

Sőt, a félelem kiváltotta agresszivitás fokozódhat, és időről időre intenzívebbé válhat. Ha a gazdi nem ismeri fel idejekorán a jeleket, és nem szünteti meg a félelmet kiváltó tényezőt, a félelemre válaszként adott reakció csak erősödik. A verbális vagy akár fizikai büntetés ilyenkor csak ront a helyzeten. Például ha a kutya morog, és a gazda megszidja, a morgást ugyan elhagyja, de ehelyett harapni fog, mégpedig figyelmeztetés - azaz morgás - nélkül.

Milyen jelekre érdemes figyelni?

Amikor egy kutya fél, különféle pótcselekvések figyelhetők meg. Van, amelyik rágcsálja vagy nyalogatja magát, nyalja a szája szélét, ásít. Gyakorta kíséri ezeket hangadás, mint morgás vagy szűkölés. A testbeszéd remegést, hirtelen kitörést, gazdára ugrást mutat.

A legtöbb kutya egyébként viszonylag normálisan képes kezelni a számára félelmetes dolgot vagy helyzetet, ha az legalább a saját testhosszánál másfélszer nagyobb távolságra van tőle. Ennél kisebb távolság esetén már kényelmetlenül érzi magát. Kölyökkutya esetében ez a biztonsági távolság nagyobb, azaz sokkal távolabbi félelmi faktor esetén is elkezdhetnek szorongani, vagy mutathatnak agresszivitást.

A félelem kiváltotta agreszsivitás kezelése

Az a kutya, amelyik fél, nem érzi jól magát a bőrében, tehát segíteni kell neki. Amint a gazda a félelem tüneteit észleli a kutyán, érdemes szakemberhez fordulni. Erre is igaz az, hogy az idejekorán felismert probléma kezelése sokkal könnyebb, mint  már eszkalálódott helyzeté. Azt is meg kell tanulnia a gazdának, hogy ismerheti fel és kerülheti el azokat a helyzeteket, amelyek félelmet váltanak ki az állatból. Íme, néhány ötlet.

• Amennyire lehetséges, igyekezzen elkerülni azokat helyzeteket, amelyek félelmet váltanak ki a kutyából.
• Ha a kutya fél az idegenektől, vagy bizonyos típusú emberektől, kerülje a szemkontaktus az állattal, és kérje erre ismerőseit is. A szemkontaktus a dominancia jele, és fokozza az állat félelmét.
• Figyelje meg, melyik az a távolság, amelyen belül a kutya szorongani vagy félni kezd, és lehetőleg maradjon ezen kívül.
• Soha ne kényszerítse a kutyát olyan helyzetbe, amitől fél. Mindig hagyjon számára menekülési útvonalat. Sok kutya számára, ha sarokba szorítva érzi magát, a harapás az egyetlen lehetségesnek tűnő lehetőség.
• Ha a kutya fél, ne nyúljon a nyakörvéhez és ne akarja megsimogatni a fejét. Ő ezt fenyegetésnek érezheti, a reakciója pedig akár harapás is lehet.
• Teremtsen a kutya számára egy biztonságos helyet, emberektől, állatoktól, zajtól és minden zavaró, félelemt kiváltó tényezőtől elzárt, távoli helyen. Pozitív megerősítéssel, kedves játékokkal, jutalomfalatokkal, nem túl éles fénnyel és esetleg nyugtató feromonos diffúzorral még kellemesebbé teheti ezt a helyet a számára. Ha előre kiszámítható, a kutya számára félelmetes helyzet várható (például gyerekek látogatása, de a kutya fél a gyerekektől) időben küldje be erre a helyre.
• Mindenképpen keressen fel olyan szakembert, aki képes megtanítani a gazdának és a kutyának egyaránt viselkedésmódosító technikákat, és segít a megfelelő módszerek kiválasztásában.
• Esetenként szükség lehet valamilyen nyugtató hatású szerre. Nagyon sokféle, nyugtató hatású készítmény van a kereskedelmi forgalomban, és a legtöbb gazda előszeretettel vásárolja is ezeket, hogy meg tudja nyugtatni félős vagy fóbiától szenvedő kutyáját. Azonban figyelembe kell venni, hogy bármilyen nyugtató hatású készítményt választ is az ember, javasolt az adagolással párhuzamosan viselkedésterápia folytatása is. A természetes kiegészítők nagyban segítik a viselkedésterápia eredményességét is, hiszen meggyorsítják a tanulási folyamatot azáltal, hogy az állat relaxáltabb állapotba kerül. Fontos, hogy gazdik legyenek elővigyázatosak a vásárlás, a döntés során, mert hosszú távon (1-2 napnál tovább, vagy ha sűrűn van szükség rá) olyan nyugtató hatású szert adagolnak a kutyának, ami bár “gyógynövény” összetételű, de kavalakton, azaz mámorbors kivonatot tartalmaz, az májkárosító hatású lehet, ugyanis ez felhalmozódik a szervezetben. Érdemes kipróbálni az Aptus Relax vagy Zylkéne készítményeket, melyek szintén természetes összetevőket tartalmaznak, de hosszabb távon is biztonsággal adagolhatók.
• Humán gyógyszert, legyen az nyugtató vagy szorongásoldó, sosem szabad adni a kutyának. Ha a természetes szerek, a viselkedésmódosító terápiák nem bizonyulnak elegendőnek, midnenképpen érdemes az állatorvossal konzultálni. Gyógyszert csak ő rendelhet biztonsággal az állatnak. Azért azt tudni kell, hogy ezeket a gyógyszereket arra adja az orvos, hogy csökkenjen a kutya szrongása, ki tudjon zökkenni a rettegésből, és elég biztonságosan érezzék a helyzetet ahhoz, hogy összpontosítani tudjon az elvárt viselkedési formák elsajátítására. Tehát a gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlenül fontos a szakemberrel való közös munka és tanulás.