Az emberek számára a macskák mindig is rejtélyes állatok voltak. Az évszázadok során temérdek mítosz alakult ki hozzájuk kapcsolódóan. Néhány ezek közül valóban abszurd, míg másokban nagyon sok ember hisz.
Mivel ezek a mítoszok egyfajta legendák és mesék, így vannak, akik teljesen elhiszik őket, mások kételkednek, megint mások pedig nevetségesnek tartják őket. Az alábbiakban talál néhány mítoszt, kiegészítve az igazsággal vagy éppen rávilágítva valótlanságára.
Azt mondják, a macskák csak akkor dorombolnak, ha boldogok.
Nos, az igazság az, hogy nem mindig van így. Dorombolnak akkor is, ha fáj valamijük, sőt, ha hiszi, ha nem, még haldoklás közben is. Dorombolnak szülés közben is, ami azért, valljuk be, elég fájdalmas, fáradságos élmény. A legtöbb ember nem tudja, hogy a dorombolás mindenfajta érzelem kifejezésére szolgáló tevékenység, ezek közül a boldogság pedig csak egyetlen egy.
A teknőctarka macska csak nőstény lehet.
Nos, a teknőctarka cicák nagy hányada valóban nőstény, alkalmilag, bár nagyon ritkán kandúrok is születhetnek. Az is igaz, hogy ezek a kandúrok sterilek, azaz szaporodásra képtelenek.
A macskák megfojtják a csecsemőt, ha bejutnak a kiságyába.
Ez egyszerűen nem igaz, nem több mint buta mese. Az, ami miatt sokáig hittek ebben az emberek, egy egyszerű ok. Sokszor találtak olyan halott csecsemőket, akik mellett cica volt a kiságyban. Ám az igazság az, hogy a macska sose ártó szándékkal közeledik a csecsemőhöz, sokkal inkább bújik a kicsihez, a nagy barátkozásban pedig a baba orrát és száját eltakarja. Semmi ártó szándék nincs benne, de éppen azért, hogy ilyen ne történhessen meg, soha nem szabad egyedül hagyni a kisbabát a cicával.
A fekete macska balszerencsét hoz és a boszorkányok állata.
A pogány vallásokban – így a boszorkányságban is – a macskák, de főleg a fekete macskák a boszorkányok társai voltak. A kereszténység terjedésével az egyház úgy döntött, hogy a boszorkányság gonosz dolog, így mivel a macskák szorosan kapcsolódtak a boszorkányokhoz, azokat is gonosz lényeknek kiáltották ki. Továbbá mivel a macskák elsősorban éjjeli állatok és hihetetlen ügyesen tudnak bárhová besurranni, az emberek elkezdtek félni tőlük. Az éjszakával való azonosításuk, ráadásul a fekete szín, mely az ördög színe őseinkben félelmet ébresztett.
A vörös és narancsszínű macskák mindig kandúrok.
Tény, hogy a vörös és narancsszínű macskák általában hímneműek, azért a nőstény gének időként előkerülnek és szokatlan módon vörös vagy narancs nőstény születik. Úgy tűnik, mostanában egyre több gazdának volt már ilyen ritka színű nősténye az évek során, úgyhogy lehet, hogy ez a szokatlan dolog egyre gyakoribb lesz.
A macskák mindig talpra esnek, mindegy milyen magasról.
Tény, hogy nagy magasságból való esés során a macskák képesek testüket „pozícióba helyezni” és általában a lábaikon landolnak, bár ez nagy valószínűséggel eléggé kellemetlen az érzékeny macskalábaknak. Az is tény, hogy ilyen helyzetekben gyakoriak a törött csontok. Soha nem szabad a macskákat egyedül hagyni az erkélyen, kivéve, ha az le van zárva és esélye sincs az állatnak kiesni. Mivel a legsúlyosabb balesetek általában a városok toronyházaiban történnek, az orvosok toronyház szindrómának nevezték el. Azok a cicák, melyek kisebb magasságból esnek le, sokszor komolyabban sérülnek, mivel nincs idejük testüket megfelelő pozícióba helyezni, így nem tudnak tappancsaikra érkezni.