Igen sok gazda panaszkodik arra, hogy kutyája felugrál rá és idegenekre, vendégekre – ha kell, ha nem. Nos, a kölykök, és bizony az idősebb kutyák is előszeretettel ugranak az emberekre, ezzel jelezve üdvözlésüket. Nem tudják azt mondani nekik, hogy „hello” vagy „szia”, így hát megoldják másként.
Hogy miért? Az ok egyszerű: magasabbak vagyunk náluk. A kutyák egymást orruk összeérintésével üdvözlik, szeretnék ezt tenni a kedvelt emberekkel is. Ehhez azonban fel kell ugraniuk, hiszen másként nincs esélyük orrunk elérésére.
Az emberi reakció azonban zavaró a számukra. Képzelje el a következő szituációt. A bevásárlóközpontban lát egy régi ismerőst. Megörül neki, elindul felé, hogy megölelje, ám ő ahelyett, hogy fogadná az ölelést, megragadja a kabátját és jó messzire eltartva magától közli, milyen jó, hogy újra látja. Nos, nagy a valószínűsége, hogy egyrészt furcsának, másrészt nyugtalanítónak és zavarónak fogja érezni a helyzetet. Nagyjából hasonlót éreznek a kutyák is, amikor felugrásukra a gazda vagy az ismerős reagál.
Mégis, akkor van-e megoldás, lehetőleg olyan, amely mind a kutya, mitn az emberek számára kielégítő? Van! A kutyát meg lehet tanítani arra, hogy ne ugorjon fel üdvözléskor, ám tény, hogy nincs egyetlen olyan módszer, amely minden kutyánál egyformán működne.
Mit NE tegyen.
Minél izgatottabban reagál a kutya köszöntésére, annál izgatottabb lesz az eb is. Az izgatott kutya pedig még inkább ugrál.
Hazaérkezve maradjon nyugodt és beszéljen halk, nyugodt hangon a kutyához. Simogassa meg, lehetőleg végig az egész testét.
Semmiképp se szidja le, de ha még ezt is tenné önkéntelenül, ne ragadja meg és ne nyomja a földre, hogy visszatartsa az ugrálástól. A testkontaktus sokkal inkább ösztönzi őt az ugrálásra. A kutyák ugyanis szeretik az érintést, az ön cselekedetei pedig azt sugallják neki, lehet játszani. Sokkal hatásosabb, ha egyenesen áll, kezeit a mellkasa elé teszi és vár, amíg az eb lenyugszik.
A tiltó szavak, mint a „vissza”, „fekszik”, nem sokat érnek, ha korábban nem tanította meg a kutyának az ezekre adandó válaszokat. A cél, hogy az eb megtanulja, hátra kell lépnie, el öntől, nem pedig előrelépnie és kontaktusba kerülnie önnel. Épp emiatt kell például megtanítania a „vissza” parancsot.
Ám nem elég csak a szó megtanítása, tudnia kell azt is, mit vár el válaszreakcióként. Ha könnyebb, tanítsa az „ül” parancsot és ebben a helyzetben is alkalmazza azt. Mikor a kutya ugrani készül, ültesse le. Ehhez hátrébb kell lépnie, ha pedig leült, már nem tudja kivitelezni a testkontaktust.
„Vissza”
Ennek megtanítása viszonylag könnyű. Üljön le a kutyája mellé és mutassa meg neki, hogy a kezében egy jutalomfalat rejlik. Tartsa a kezét úgy, hogy érezze a kutya, oda akarja neki adni a falatot, de öklét zárja a jutalom köré. Így nem csak elvenni nem tudja, de megízlelni sem. Amikor elkezdi bökdösni az öklét, mondja, hogy „vissza”. Amint a kutya hátralép, azonnal dicsérje meg, nyissa ki az öklét és adja oda a falatot. Ha nem lép hátra, húzza el a kezét az orra előtt, koppintson egyet rá. Ösztönösen el fog húzódni. Ebben a pillanatban dicsérje meg és adja oda a falatot. A kutya ezáltal megtanulja, hogy a „vissza” parancsszóra adott válaszreakció a hátralépés, ez pedig jutalmat von maga után. Az orra koppintás legyen elég határozott ahhoz, hogy a kutya visszahúzódjon, de ne olyan durva, hogy megijedjen.
A leggyakoribb hiba a gyakorlás során az szokott lenni, hogy az emberek elhúzzák a kezüket, semmint hogy megvárnák, a kutya húzódjon el a kezüktől. Ez pedig nem az a viselkedés, amit meg akarunk tanítani. Ha már megy helyesen a feladat, pár ismétlés elég lesz, hogy a kutya a parancsszó hallatára azonnal hátralépjen és várakozó álláspontra helyezkedjen. Ha a koppintás túl durva volt, vagy kutyája túlzottan érzékeny, előfordulhat, hogy kedvence hezitál, elvegye-e a jutalmat a kezéből.
Mindig figyeljen arra, hogy dicsérő szó kísérje a jutalom kínálását, melyet önnek kell feléje nyújtani.
Amint elérte, hogy a kutya utasításra hátrahúzódjon, várjon pár másodpercet, mielőtt odaadná a falatot. Első alkalommal a kutya vissza fog ugrani és bökdösni kezdi a kezét a jutalomért. Ismét mondja ki a „vissza” parancsot és koppintson az orrára. Addig ismételje, amíg el nem éri, hogy a kutya képes legyen pár másodpercet várni a falatkára. Ezzel önkontrollra tanítja őt. Addig dolgozzon, amíg el nem éri, hogy kedvence egy percet képes legyen várni a jutalomra.
Mindezt ülve gyakorolták. A következő lépés tehát az, hogy megtanítja a „vissza” parancsra, miközben ön áll. Álljon fel tehát, mutassa a kutyának a kezében levő falatot és várjon, amíg ugrani nem készül. Ha éppen nem hajlandó erre, menjen ki pár percre a bejárati ajtó elé. Visszatérve tartsa az öklébe zárt jutalomfalatot a teste előtt. Amint a kutya megindul és ugrani készül, mondja, hogy „vissza” és koppintson az orrára. A kutya fel fogja ismeri a már gyakorolt játékot és hátralép. Lehet, hogy le is ül. Amint így tesz, dicsérje meg, és kínálja neki a jutalmat. Gyakorolják ezt a lépést akkor, amikor belép az ajtón, ha több bejárat van, mindegyiknél, de akár egyéb helyeken is, ahol a kutya fel szokott ugrálni önre. Vonja be a gyakorlásba a családtagokat és a rendszeresen önökhöz látogató barátokat is.
„Ül”
1: A jól nevelt kutya tudja, hogy az ember üdvözlésének legjobb módja az, ha leül. Tanítsa meg a kutyát utasításra leülni. Álljon fel és vegyen a kezébe egy jutalomfalatot. Mondja ki az „ül” parancsszót és emelje az öklét, melyben a jutalom rejtőzik kissé a kutya orra fölé és mögé. A legideálisabb pozíció, ha ökle a fülek magasságban van és kb. 2-3 centivel az orra mögött. A kutya szemével követi majd a kezét, hiszen tudja, ott rejlik az öklében a falat. Ezáltal fejét hátrahajtja és megemeli, feneke pedig ösztönösen a földre huppan. Íme! A kutya máris ül. Azonnal dicsérje meg és adja oda a jutalomfalatot. Amennyiben kedvence leülés helyett hátralép vagy felugrik, akkor túl messze húzta a kezét az orrától. Próbálja meg az ültetés gyakorlását a falnál, ahol a kutya nem tud hátralépni. A sikeres ültetés után állítsa fel a kutyát és ismételjék meg a gyakorlatot.
2: Amikor már a kutya pontosan kivitelezi az „ülj” parancsot, kicsit csapja be. Tegyen úgy, mintha jutalomfalat lenne a kezében. Mutasson neki egy falatot, de észrevétlenül vonja be a másik kezét is a gyakorlásba. Emelje meg az üres kezet és mozgassa ugyanúgy a kutya orra előtt, mint korábban, a jutalmat tartó öklét. Amint a kutya leül – mert le fog -, dicsérje meg és a MÁSIK kezéből adja oda a falatot. Pár ismétlés után már meg sem kell mutatnia a jutalmat. Mindez arra tanítja a kutyát, hogy nem feltétlenül kell látnia a jutalmat ahhoz, hogy azt valóban is meg is kapja megfelelő viselkedés esetén.
3: Fokozatosan egyre rövidebb ideig mozgassa a kezét. Mondja ki az „ülj” utasítás és csak tartsa a kezét a kutya arca előtt. Várjon egy pillanatot és figyelje, hogy nagy valószínűséggel a kutya le fog ülni. Ha mégsem, segítsen neki egy kicsit: emelje meg egy kicsit a kezét hátrafelé, majd próbálja újra. A cél az, hogy az „ülj” parancsra a kéz mozdítása nélkül is leüljön a kutya. Mindig a másik, nem látható kézből adja oda a jutalmat. Megtaníthatja a kutyát arra is, hogy az asztalról vagy egy dobozból fog érkezni a jutalomfalat, amit csak akkor kap meg, ha már leült. Ehhez persze türelemre és több időre van szükség. Ám e módon türelmet tanít a kutyának, és ha ezt a lépést is beiktatja, az eb sosem fogja tudni, honnan érkezik a finomság. Ám azt igen, hogy biztosan megkapja. Ha ezt az utolsó két lépést kihagyja a tanításból, azt éri el, hogy a kutya csak a látható jutalom reményében fog leülni. Nagy valószínűséggel senki nem szeretne mondjuk a színházi ruha vagy a tárgyalásra viselt öltöny zsebében is jutalomfalatot hurcolni, úgyhogy érdemes a kis plusz időt és energiát ráfordítani.
A megelőzés mindig jobb, mint a késői kapkodás. Ha idejekorán megtanítja a kölyköt az alapvető tudnivalókra, nem akkor kell kapkodnia, amikor lépten-nyomon mindenkire felugrál örömében.
A cél az, hogy mentálisan tudja irányítani kutyáját, a kutyák pedig ismétlés útján tanulnak.
Gyakoroljanak hát!
1: Amikor belép az ajtón, emelje mellkasa elé a kezét. Amint a kutya elkezd ön felé rohanni, utasítja, hogy üljön le. Ha leül, nagyszerű. Dicsérje meg és adjon egy jutalomfalatot. Amíg rágcsálja a jutalomfalatot, dicsérje folyamatosan, még akkor is, ha erre a gesztusra fel akarna ugrani önre.
Ekkor emlékeztesse az „ülj” paranccsal. Ha nem ül le, akkor mondja ki a „vissza” parancsot, emelje kezét a mellkasa elé, és fordítson hátat a kutyának. Nézze a falat vagy a mennyezetet, közben ismételje meg az ’ülj’ parancsot. Legyen türelmes! Amint végre leül, dicsérje meg és adjon egy jutalmat, majd menjen ki az ajtón. Várjon kinn 5-10 percet, majd ismételjék meg a feladatot.
Ha a kutyának való hátat fordítás nem segít, a kutya továbbra is ugrál, lépjen hátra, csukja be az ajtót és várjon fél – egy percet, majd nyissa ki az ajtót. Belépéskor azonnal mondja ki az „ülj” parancsot. Ha leül, siker! Ekkor beléphet. Amennyiben mégsem ülne le, csukja be az ajtót és várjon megint fél – egy percet. Addig ismételje ezt, amíg legalább hat alkalommal sikerrel nem jár, azaz a kutya leül, még akkor is, ha utána megpróbál önre ugrani.
2: Lépjen be az ajtón mellkasa elé tartott kézzel. Amint a kutya elkezd ön felé rohanni, utasítsa az „ülj” szóval. Ha leül, nagyszerű! Dicsérje meg és jutalmazza, még akkor is, ha a kedves szavak hatására fel akar ugrani. Ám ha nem ül le, mondja, hogy „vissza” és koppintson az orrára, ugyanúgy, mint amikor magát a parancsszót tanította. Amint leül, dicsérje és adja oda a jutalmat.
3: Lépjen be az ajtón és álljon meg. Amint a kutya elkezd ön felé rohanni, utasítsa az „ülj” szóval. Ha leül, nagyszerű! Dicsérje meg és jutalmazza, még akkor is, ha a kedves szavak hatására fel akar ugrani. Ha a kutya nem ül le, emelje fel a kezét a mellkasa elé, és induljon el határozottan a kutya felé. Jellemzően ilyenkor a kutya hátraugrik. Amint mind a négy lábával a talajon áll, álljon meg ön is, és utasítsa, hogy üljön le. Amennyiben leül, jutalmazza és dicsérje. Ha nem, lépjen egy újabb lépést felé. Vigyázzon, a cél nem az, hogy rálépjen az eb lábára vagy megrúgja! Ha ez a módszer nem működik 3-4 ismétlés után, valószínűleg később sem fog, úgyhogy próbálja valamelyik másikat.
4: Ennél a módszernél szükség lesz egy családtag vagy egy barát segítségére. Csatolja fel a kutya pórázát, de lehetőleg ne az automata változatot. Segítője álljon az ajtó mellé belülről. Lépjen be és álljon meg. Amint a kutya elkezd ön felé rohanni, utasítsa az „ülj” paranccsal. Ha leül, siker! Dicsérje és jutalmazza meg. Ám amennyiben nem ül le, mondja a „vissza” szót. Segítője fogja meg a pórázt és amint a kutya ugrani akar, húzza le a földre. Ön emelje a kezét a mellkasa elé és mind ön, mind segítője mondják a „vissza” parancsot. Kérje meg a kutyát, hogy üljön le. Siker esetén jutalmazza, ha nem, ismételten ültessék, azaz segítője nyomja le a kutya fenekét a földre. Amennyiben nincs segítője, az is megoldás lehet, ha a kutya pórázára lép, amikor az fel akar ugrani, ám ezt azért elég nehéz koordinálni.
5: Mindent megtesz, ám kutyája mégis olyan izgatott, amikor vendégek jönnek vagy ön érkezik haza, hogy folyamatosan felugrál? Képtelenség leültetni ilyen helyzetben? Nos, az ilyen kutyánál a legjobb megoldás, ha dob neki egy játékot. Kedvenc játékát tartsa az ajtó mellett és amint elkezd ön felé rohanni, vegye kézbe a játékot és mutassa meg neki. Ha kell, kicsit mozgassa is meg, majd dobja neki oda. Ha a kutya felveszi és rohan vele egy kört, dicsérje meg. Amint eldobja a játékot és megnyugszik kissé, ültesse le a kutyát és simogassa meg, jutalmazza. Egy idő után, amint a házba lép, a kutya elkezd rohangálni a játéka után ahelyett, hogy az ajtóhoz rohanna, és önre akarna ugrani.
A tanítás fontossága
Amint a kutya megtanulja, hogyan kell üdvözölni a gazdát, ugyanezt el kell sajátítania a többi családtaggal is, de a gyakran önökhöz látogató barátokkal, sőt, idegenekkel sem árt a gyakorlás.
Amennyiben a házon több bejárat van, minden bejáratnál gyakorolni kell, valamint egyéb helyeken, ahol a kutya emberekkel találkozhat.
Persze a legkönnyebb az otthoni gyakorlás. Kérje meg a barátait, hogy eltérő időközönként érkezzenek önökhöz – mondjuk negyedórás eltéréssel. Mondja el a vendégeinek, mielőtt megérkeznének, mit kell tenniük, hogyan viselkedjenek a kutyával. Ha jó pár vendég érkezik így önhöz, a nap végére a kutya sok alkalommal ismétli a feladatot, ráadásul különböző emberekkel, így tökéletesen rögzül benne a tudnivaló. Az első négy – öt vendégnél még lehet, hogy lesznek gondok, de a végén már minden simán megy majd!
Elfogadhatatlan módszerek
Sok módszer ismert még, amivel a kutya eltántorítható a felugrálástól. Ilyen a kutya mellkasának térddel való meglökése, a lábára lépés, vagy felugráskor a mellső lábába csípés. Ezek a módszerek nem éppen a legjobbak, hiszen fájdalmat okoznak az állatnak és az embert a fájdalomérzettel társítják képzeletében.
