Azok a kutyák, amelyeket nem ivartalanítottak, egy évben kétszer tüzelnek, jellemzően tavasszal és ősszel. Persze ez egyáltalán nem általános, ahogy az sem, hogy szabályosan, szigorúan hathavonta jelentkezik a tüzelés.
A szuka kutyák első tüzelése általában 6-12 hónapos koruk között jelentkezik, majd ezután 6-9 havonta tüzelnek. Bár a szukák az első tüzelésüket követően már ivarérettnek tekinthetők, ez nem jelenti azt, hogy alkalmasak is arra, hogy szüljenek és almot neveljenek. Ehhez testileg és mentálisan is el kell érniük a teljes kifejlettséget, ami nem feltétlenül esik egybe az ivaréréssel.
A tüzelés általában 21 napig, azaz három hétig tart. A tünetek egyedenként eltérőek lehetnek. Vannak szukák, amelyek erős vérzést produkálnak, és bizony eléggé kacérok lesznek, nem csak akkor, amikor fizikailag is készen állnak a párzásra, hanem egész idő alatt. Mások annyira alaposan tisztálkodnak, hogy vérzést szinte alig tapasztal a gazdi, és a kisasszony igazi hercegnőhöz méltóan minden udvarlót kikosaraz.
Függetlenül attól, hogyan viselkedik a szuka a tüzelés alatt, a gazdának bizony résen kell lennie. Egyrészt otthon figyelnie kell arra, hogy a kutya ne kenjen össze mindent. Másrészt ügyelnie kell a séták során, mégpedig alaposan. Egyetlen másodpercig nem lehet póráz nélkül az eb, akkor sem, ha egyébként igen fegyelmezett és hívásra azonnal a gazdihoz megy. Ilyenkor az ösztönök felülírják a fegyelmet, és elég egyetlen pillanat, hogy megtörténjen a baj.
De még a pórázon sétálás sem egyszerű, a kanok ugyanis égnek emelt orral keresik, honnan jön a számukra hívogató szag-áradat. És nem csak keresik, biztosan meg is találják a feromonokat eregető szukát. Márpedig ha a kan van póráz nélkül, akkor indul a hacacáré. Egyrészt megmenteni tőle a szukát, másrészt előkeríteni a fiú gazdáját, ugyan, vegye már pórázra ebét, amíg a leányzó dolgát végzi. Kész rémálom!
Léteznek azért enyhítő megoldások erre az időszakra. Érdemes egyrészt a kutya mosakodásán túl törölgetéssel enyhíteni a szagot. A webáruházakban kaphatók olyan spray termékek, melyek a séta idején elűzik, vagy legalábbis távol tartják a kanokat, azáltal, hogy elnyomják a tüzelés jellegzetes szagát. Klorofill tartalmú tablettákkal is elérhető ez a hatás. Otthon, a vércsepegés megelőzésére érdemes tüzelőbugyit adni az állatra, legalább arra a pár napra, amíg a vérzés igen intenzív.
Azonban a legjobb, ráadásul végérvényes megoldás: az ivartalanítás. Természetesen ez csak abban az esetben opció, ha nincsenek kiállítási és/vagy tenyésztési tervei fajtatiszta, törzskönyvezett ebével. Bár egyre többen nevetnek azon a tévhiten, hogy „a kutyának legalább egyszer szülnie kell”, még mindig igen kevesen szánják rá magukat akár kan, akár szuka kutyájuk ivartalanítására. Pedig a kutya, legyen az kan vagy szuka, ha nem ismeri meg a párzás és/vagy a szülés érzését, akkor nem fogja tudni, mit veszít az ivartalanítással.
Abba, hogy kedvencük ivartalanításával a gazdák sokat tesznek azért, hogy a menhelyek ne teljenek meg újabb és újabb szerencsétlen, gazdátlan állattal, sokan bele sem gondolnak. Ez valahogy nem olyan dolog, ami közelről érinti az embert, még akkor sem, ha egyébként sajnálja ezeket az állatokat. Ráadásul annak ellenére, hogy éves szinten hatalmas összegeket költenek a gazdák kedvenceikre – eledel, állatorvosi ellátás, gyógyszerek, vitaminok, játékok, fekhely, póráz, kutyaiskola stb. -, hajlamosak az ivartalanításon spórolni, pedig ez csak egyszeri kiadás. Ám ha belegondol abba, hogy egy egyszerű, ma már rutineljárásnak számító műtét mennyi egészségügyi előnyt, és ezáltal milyen könnyebbséget, és spórolást jelent a gazdának, talán mégis a műtét mellett dönt.
Kan kutyák esetében nagy arányban csökken a hererák és a prosztata problémák esélye, de egyes kutatások szerint a cukorbetegség kialakulásának veszélye is. Szukáknál bizonyított, hogy ha két és fél éves kor előtt kerül sor a műtétre, az emlőrák kockázata drasztikusan csökken. Az ivartalanítással teljes mértékben kizárja a lehetőséget, hogy gennyes méhgyulladása legyen, de nem fenyeget a méh és a petefészek daganatos megbetegedése sem.
Lehet, hogy elképzelni sem tudja, hogy ezek a betegségek fenyegethetik kedvencét, de ha megkérdezi az állatorvost, az bizony el tudja mondani, milyen gyakran előforduló problémák ezek. Arról is tud beszélni, hogy mennyi az esély arra, hogy ezekből a betegségekből felépüljön az állat, és mindez milyen összegekbe kerül a gazdának. Ha a számokat összehasonlítja, akkor az már elég meggyőző lesz ahhoz, hogy a műtét mellett döntsön.
Persze arról sem szabad hallgatni, hogy a műtétnek mindig van kockázata, akár az altatás, akár a beavatkozás során. Az is előfordulhat, hogy a gazdi abban reménykedik, korábban kujtorgó kanja, kikapós szukája majd lenyugszik az ivartalanítás után, ám más viselkedési problémák alakulnak ki. Minden esetben érdemes az orvossal alaposan átbeszélni, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a műtét, majd mérlegelni a döntést. Amennyiben akár egészségügyi ellenjavallat, a műtétet kizáró betegség, akár kiállítási, tenyésztési célok miatt elveti az ivartalanítást, mindig viselkedjen felelős gazdaként, és kiemelten ügyeljen kedvencére a tüzelési időszak alatt.
Ajánlott cikkek
