A kutyák reakciói mindig elgondolkodtatják az embert. Sokszor olyan meglepőek ezek a reakciók, hogy csak lesünk. Hasonlóan csodálkozva tekintünk néhány betegségre is, hiszen azt gondoljuk, csak mi kaphatunk el kórságot az ebtől, ez fordítva már nem igaz.
Vajon miért van az, hogy mindegyikük előszeretettel dugja ki a fejét a kocsiból az ablakon, nem zavarja a szél, míg ha az arcába fújunk, az heves ellenkezést és utálatot vált ki? Miért lefetyelnek bele a vécécsészébe vagy a pocsolyába, ha mindig van előttük friss víz? Ugyanígy felmerül bennünk a kérdés minden télen és tavasszal: vajon elkaphatja-e tőlünk a kutya az influenzát?
Az influenza eredete
Az angol „influence” szó befolyásolást jelent. A XVI. században úgy vélték, hogy az az ember, aki influenza-szerű tüneteket mutat, valamilyen természetfeletti erő befolyása, hatása alatt áll. A XVIII. század nagy járványainak hatására kapta a betegség az influenza nevet.
Kórokozónak hívunk minden olyan élő szervezetet, mely képes betegséget okozni. Kórokozó lehet baktérium, gomba vagy vírus. Az a mód, ahogyan a kórokozó a szervezetbe kerül, meghatározza, hogyan fertőzi meg áldozatát. Egyes kórokozók bármely élő szervezetben képesek megtelepedni, mások pedig csak egyetlen fajban. Az immunrendszer akkor lép működésbe, amikor a kórokozó és az állat receptorai eltérnek egymástól.
Az influenza a vírusok egyike, mely képes megfertőzni a legtöbb madárfajt (valójában a legtöbb esetben az influenza a madarakkal kezdődik, azaz minden alkalommal, amikor influenzásak leszünk, az egyfajta madárinfluenza), de sok más fajt is. Ami miatt ennyi féle fajt képes megfertőzni ez a vírus az a tény, hogy az influenza vírusa képes fejlődni és mutálódni, ezáltal pedig eljutni akár a sertés, a tehén, a ló és természetesen az ember szervezetébe. Nos, mindez magyarázatot ad arra is, hogy az elmúlt években miért volt olyan nagy pánik az influenza körül: a vírus átalakult és felismerhetetlenné vált immunrendszerünk számára. Ugyanez történt a múlt század eleji nagy spanyolnátha, a történelem legnagyobb járványa idején, amikor 50 millió ember halt meg. De mi is történt akkor?
Általában mikor influenzával fertőződünk, az sokkal inkább kellemetlenség, mintsem életveszélyes állapot, bár tény, hogy erős diszkomfort érzetet okoz. Mivel azonban a szervezet ismeri a betegségért felelős kórokozót, képes felismerni a vírust, így az immunrendszer meg tud küzdeni a problémával.
Amikor azonban a vírus olyan szinten mutálódik, hogy az immunrendszer már nem ismeri fel, akkor komoly probléma áll elő. A spanyolnátha esetében úgy vélik, a vírus átlépte a fajok közötti határvonalat, sertések szervezetében hibridizálódott (a sertések mind a madárinfluenzát, mind a humán változatot képesek „elkapni”), és a betegség egy új, az emberi szervezet számára ismeretlen változata alakult ki.
Ugyanez történt az elmúlt években, amikor egy addig teljesen ismeretlen, mutálódott vírus érte el az embereket, a H1N1 vírusa. Mivel a madarak képesek hatalmas távolságokat repülni, a vírus viszonylag gyorsan terjedt egyik kontinensről a másikra, függetlenül minden emberi óvintézkedéstől.
A legtöbb ember nem tudja, hogy az infuenza olyan betegség, amely képes egyik állatfajról a másikra terjedni, azonban az állatok képesek megbirkózni azzal, amivel mi csak küszködünk.
Az egyik legismertebb zoonózis egyébként a HIV vírusa, mely macskaféléknél és más főemlősöknél gyakorta előfordul. A HIV egyes vélekedések szerint a SIV vírusból fejlődött ki, néhány évtizede. A mai napig élnek SIV vírussal fertőzött majmok, minimális tüneteket mutatva, a halálozási arány pedig alacsony.
Fentiek tükrében tehát nyilvánvaló, hogy a kutya el tudja kapni az influenza vírusát, sőt, a TBC-t, a maláriát vagy a kanyarót is átadták már az emberek. Mivel elég sok állatfaja részese életünknek, sokuknak adtunk már át betegséget, hasonlóan a száj- és körömfájáshoz, melyet emberek hurcoltak farmról farmra anélkül, hogy náluk bármi problémát okozott volna.
A válasz tehát a kérdésre: igen, van esély az influenza átadására kutyánknak, tehát nem árt a szájunk elé tenni a kezünket, amikor köhögünk.
