Magyarországra is megérkezett a koronavírus járvány, és a médiának köszönhetően arról is hírt kaptunk, hogy Hongkongban egy kutyánál kimutatták a COVID-19 fertőzést. Ennek következtében egyre több helyen látni fotókat, hogy a távol-keleti gazdák házi kedvenceiket - kutyáikat és cicáikat - maszkkal látják el, és úgy sétáltatják az utcán. A közlemények szerint egyébként a kutya tulajdonosa is elkapta a COVID-19 fertőzést, ezután vizsgálták meg a kutyát is. Ugyan az ebnek tünetei nem voltak, a tesztje pozitív lett. Emiatt a kutya is 14 napos karantént kapott.
Mielőtt a hazai gazdik is elkezdenének pánikolni, érdemes pár dolgot tisztázni. Először jöjjön néhány információ.
A kutatók úgy tartják, hogy nincs ok feltételezni, hogy a házi kedvenceink is elkaphatják és tovább adhatják a vírust. Az, hogy a fent említett kutya tesztje pozitív lett, annak köszönhető, hogy a testén megtapadt a vírus, például a gazda simogatása által, és a szőrén, bőrén életképes maradt. Ez nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy a vírus fém felületen 48 órán át életképes, tehát miért ne lehetne másutt is?
Fotó: getty images
A másik információ tény.
A kutyák koronavírus fertőzése évtizedek óta ismert, sőt, hosszú évtizedek óta létezik ellene védőoltás.
Azonban a kutyák koronavírusos fertőzése leggyakrabban bélgyulladással jár. A beteg állat hány, hasmenése van, mely kellemetlen szagú, híg és sárga. Gyakorta összetévesztik a koronavírusos bélgyulladást a parvovírussal, különösen azért, mert az akár egy-két hétig is elhúzódó hasmenés akár véres is lehet, főleg, ha erős bélférgességgel társul. Ilyenkor súlyos formában jelentkezhet, ezek az esetek egyébként is kiszáradással, vérkeringési zavarokkal járnak. A kutyák coronavírusos bélgyulladása ellen létezik védőoltás. Ugyanakkor azt is jó tudni, hogy a kórokozók a fertőzött ürülék elfogyasztásával kerülnek a kutya szervezetébe. Tehát a betegség jórészt megelőzhető azzal, ha a gazda gondosan felszedi kedvence ürülékét, ha pedig a kutya krónikus kakievő, akkor eltiltja ettől, és komolyan felügyeli a séták során.
Érdemes még tisztázni pár tényt a koronavírussal kapcsolatban, nehogy a riadalom miatt páran olyan elvetemült gondolatokra ragadtassák magukat, hogy kutyájuktól, cicájuktól megválnak, nehogy megfertőzze őket.
Fotó: cvc.gov
A koronavírus egy gyűjtőnév, mégpedig a coronaviridae család Orthocoronavirinae családjába tartozó fajok elnevezése. Ezek a fajok, azaz a koronavírus lipidburkos RNS vírusok, azaz olyanok, melynek fehérjeburka ribonukleinsavat vesz körül. Nevüket azért kapták, mert a mikroszkopikus kép koronára hasonlító ábrázatot mutat, a burokba ágyazott fehérjetüskék úgy türemkednek ki a felszínből, mint a nap sugarai a nap testéből. Ezeket a kitüremkedéseket a vírus felszínén glioprotein fehérjék alkotják, melyek igencsak nagy változatosságot mutatnak, mégpedig attól függően, milyen gazdaszervezetet fertőz a vírus.
A különféle koronavírusok leginkább madarakat és emlősöket fertőznek meg. A legtöbb esetben a betegség lefolyása enyhe - ahogy általában a kutyáknál és a cicáknál is -, ám tény, hogy bizonyos fajok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A humán koronavírusok - azaz az emberekre fertőző vírusok - közül a tudomány hetet ismer, ezek közül négy igen enyhe lefolyású, míg másik három akár halálos is lehet.
Ez a mostani koronavírus korántsem az első, ami fertőz.
2003 tavaszán is volt egy komoly járvány, melyet szintén a SARS-CoV vírus okozott. A járvány a SARS nevet kapta, mely az angol severe acute respiratory syndrome, azaz akut légzőszervi szindróma név rövidítése. Ez a betegség is Kínából indult, pontosabban annak Kuangtung tartományából, és légúti panaszokkal, súlyos esetben pedig tüdőgyulladással járt. A kutatók szerint a vírus képes a bélrendszer szöveteiben is szaporodni, a megbetegedéseket okozó vírus pedig a természetben kisemlősökben, nyestkutyákban és cibetmacskákban, de igen ritkán házimacskákban is előforduló állati koronavírusból fejlődött ki.
Na de vissza az állatok koronavírusaira. Ezek elsősorban az emlős állatok és madarak felső légutait és a bélrendszer sejtjeit támadják.
A csirkéket fertőző bronchitis vírus támadja, mely a légutak mellett az urogenitális szerveket is megbetegítheti, sőt, súlyos esetben akár a belső szerveket is. A sertéseknél a fertőző gasztroenteritisz koronavírus elhullást okoz, míg a marhák koronavírusos fertőzése a borjak hasmenését okozza. Ismert a sertések járványos hasmenés vírusa, melynek köszönhetően évekkel ezelőtt tömeges elhullásokat jegyeztek fel, és komoly gazdasági károkat okozott. Ismert a görények, sőt, az egerek koronavírusa is, melyek szintén két-két változata ismert, eltérő lefolyással.
De a macskáknál is előfordul koronavírus fertőzés, mely általában nem okoz súlyos tüneteket, bár mutáns formája fertőző hashártyagyulladás formájában jelentkezhet, és az állat elhullásához vezethet.
A kutyák koronavírusa két formában is jelentkezhet. Az egyik a már említett bélgyulladás, mely ellen létezik védőoltás, a másik légúti panaszokat okoz.
A jelenleg a világban terjedő COVID-19 (hivatalos nevén SARS-CoV-2) fertőzés, mely 2019 év végén jelent meg, zoonózisos fertőző vírus. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg állatokat megfertőző vírus egy homológ rekombináció útján képessé vált az emberre való átterjedésre. Egyes vélekedések szerint kígyók voltak a közvetítők, míg mások ezt vitatják, és úgy vélik, csak madár- és emlősfajok lehettek a közvetítők. Ebben a konkrét esetben a denevérekre gyanakszanak, azaz úgy vélik, hogy a vírus eredeti formája, azaz elődje a denevérekből származik. Azt azonban nem tudják még, hogy tőlük közvetlenül került-e az emberekre, vagy pedig valamilyen köztes gazdán keresztül.
És hogy kell-e félni házi kedvenceinktől? A válasz egyértelműen nem.
Az ember és az állatok mindig is együtt éltek a különféle vírusokkal. Ezek a vírusok az évezredek során többször is mutálódtak, mutálódnak napjainkban is. Tény, hogy vannak vírusok, melyek állatról emberre, vagy emberről állatra is terjedhetnek, azaz fertőzhetnek, ám a COVID-19 nem a kutyák, és nem a macskák által került az emberi szervezetbe. A jelenlegi információk szerint sem a kutyák, sem a macskák nem fertőződnek a vírussal, így a vírus átadása is csak olyan extrém esetben történhet meg, ha például a gazda az állat szőrén megtapadt vírust nem tiszta kézzel, vagy puszilgatás által maga viszi a be a szervezetébe.
Mit lehet tenni?
Maszkot adni az állatorvosok szerint sem érdemes az állatainkra, esélyes, hogy ők sem fogják tolerálni, sőt, inkább bepánikolhatnak.
Ilyen helyzetben egy állat könnyen kezelhetetlenné válik, reakciói kiszámíthatatlanok lesznek, márpedig egy vélelmezett kutyatámadás kiszámíthatatlan reakciókat vált ki az emberekből egy ilyen, amúgy is pánikkal teli világban.
Sokkal inkább érdemes fokozottan ügyelni a higiéniára. A kézmosás fontosságát sokat hangúlyozták már a szakemberek. A kutya sétáltatása után nem árt fertőtlenítőszeres kendővel áttörölni a kutya mancsait, esetleg átkefélni a szőrét. A mancsokra azért ügyeljenek, mert a fertőtlenítő kiszáradást okozhat, ez ellen hidratáló krémmel védekezhet. Az állat simogatása után mindig mossunk kezet - ez egyébként is alapszabály kellene legyen -, de nem árt előtte sem megtisztítani a mancsunkat (ez is alapszabály kellene, hogy legyen).
Reméljük, hogy most a vírus egyetlen pozitív hozadékaként végre megtanuljuk, hogyan is kell valóban higiénikusan bánni állatainkkal, úgy, hogy sem őket, sem magunkat ne veszélyeztessük a kórokozók oda-vissza adásával.
A keleti országokban, ahol a fertőzés hatalmas méreteket öltött, már most komoly problémát jelent a karanténba helyezett gazdák állatainak ellátása. Ne nehezítsük az állatvédők munkáját azzal, hogy a pánikhangulat, a hamis információk miatt kitesszük állatainkat. Ha a gazda karanténba kerül, segítsünk neki és gondoskodjunk állatairól - fokozottan ügyelve a higiéniára -, amíg meggyógyul és visszatérhet otthonába.
Ajánlott cikkek
