A kutyák minden korban intenzíven használják szájukat az emberekkel, más kutyákkal való kommunikációjuk és környezetük felfedezése során. Nemcsak esznek, de fognak és játszanak is vele. A rágcsálás azonban 3 és 6 hónapos kor között a legintenzívebb.
A fejlődésnek ebben a stádiumában a fogzás miatti kellemetlen érzés miatt sokkal erőteljesebben rágnak, hiszen ezáltal csökken az ínyt feszítő, fájdalmas érzés.
Ezen túlmenően a játék és egyéb interakciók során a harapdálás nagyon fontos annak érdekében, hogy a kutya fel tudja mérni, milyen mértékű nyomást kell és szabad fogaival gyakorolni a tárgyakra, vagy egyes szociális helyzetekben.
Mint sok más viselkedési forma, az emberek számára a rágás és harapdálás is orvosolnivaló viselkedési problémát jelent.
A kölykök a világ felfedezése közben nem csak a cipőket, egyéb használati tárgyakat, négylábú társaikat, de az embereket is harapdálják. Sokan úgy vélik, ez a viselkedés teljes mértékben elfogadható, ha más kutyával szemben történik, ám tűrhetetlen, ha a gazda, vagy hasznos tárgyai ellen irányul, esetleg a kutya már a gazda ruháját cincálja. Ennél már csak az rosszabb hozzállás a kutya jövője szempontjából, ha jópofának tartja a gazdi kezének, lábának rágcsálását, és még meg is dicséri érte az ebet.
A nem megfelelő viselkedés megszüntetésének legegyszerűbb módja, ha a kutyát a tolerálható viselkedés irányába tereli. A kölyöknek meg kell tanulnia, mikor kell száját és fogait puhán, gyengéden és mikor kemények használnia – azaz a különféle helyzetek, játékszituációk megfelelő módon való kezelését.
Persze vannak fajták, mint pl. a retrieverek, melyek sokkal intenzívebben használják a szájukat, ám ezzel együtt minden kutya, fajtától és nemtől függetlenül megtanítható a helyes viselkedésre.
Ahhoz, hogy a kutya kontrollálni tudja viselkedését, szükséges, hogy kölyökkorban sok lehetősége nyíljon más kutyákkal, emberekkel kapcsolatba kerülni és tőlük visszajelzést is kapjon.
Ha a kölyök erősebben harap, négylábú játszótársa nyüszítéssel, vagy esetleg visszaharapással jelzi a fájdalmat. A gazda ilyenkor fájdalmasan feljajdul, de célszerű abbahagynia a játékot is egy időre, valamint elvonnia figyelmét a kutyáról.
Ezekkel az ismétlődő negatív visszajelzésekkel a kölyök hamar megtanulja, meddig mehet el, hogy a játék még érdekes maradjon minden résztvevő számára. Nagyon fontos a kölyök játékszerei által való ösztönzése. Ha a kutya harapni kezd, kínáljon neki egy játékot alternatívaként. Az olyan interaktív játékok, mint a kötélhúzás vagy apportozás szintén hasznosak lehetnek, mivel mentálisan és fizikálisan is stimulálják a kutyát, csökkentik a harapásra való hajlamot.
Amennyiben a kutya nem hajlandó a felkínált játékra figyelni, a feljajdulás sem érinti meg, sőt, tovább harapja gazdáját vagy tépi ruháját, azonnal forduljon el tőle és hagyja teljesen figyelmen kívül az állatot. Nem fogja szeretni, mert azt jelzi a számára, hogy a harapás következménye az imádott gazda figyelmének elvesztése és a játék befejeződése. Ez elég ösztönző erő lesz! Ha a kölyök éppen fogzik, célszerű hűtött vagy fagyasztott rágókákkal segíteni neki.
