Írtunk már a nyár vége felé gyakrabban aktuális viharokról – bár idén egész nyáron kijutott a jóból -, írtunk a tűzijátékról és egyéb durrogásokról is, amit sok kutya igen kevéssé tolerál. De mit tehetünk akkor, ha kedvencünk fél a vihartól, és ahányszor dörren egyet az ég, vagy villámlik, máris a kanapé alatt reszket, vagy elbújik a legtávolabbi sarokba, netalán pánikszerűen menekülni kezd? Bár a médiában általában a szilveszteri tűzijátékok miatt elszökő ebekről olvashatunk, nagyon sok kutya vész el a viharok idején is.
Nos, a jó hír, hogy kedvenceink már jóval előbb tudják, hogy vihar közeledik, mintsem mi azt észlelnénk.
Kicsit olyanok, mint az öreg parasztemberek, akik felnézek az égre, és megmondták, másnap, harmadnap milyen idő várható. Szóval, amikor vihar közeledik, az addig jópofa, játékos, viháncka, vagy éppen mindig nyugodt és csendes eb elkezd nyugtalanul körözni a lakásban, kertben, szűköl és sír. Úgy megy a gazdi után, mintha annak árnyéka lenne, még akkor is, ha ez egyébként nem szokása. Rossz esetben, ha halálosan retteg a vihartól, akkor nekiáll lebontani a lakást: rágja a kanapét, az asztallábat, veszettül kapar, hátha tud magának még a legbiztonságosabbnál is biztonságosabb helyez gyártani, de gyorsan. Hallottunk már olyan kutyáról, amelyik a teraszajtót kitörve menekült, szerencsére a kerítés megállította a nagy rohanásban. Ez a helyzet még fokozottabban figyelhető meg, ha a kutya amúgy is félős, szorongó, esetleg például szeparációs szorongással küzdő állat.
Azt, hogy mi okozza ezt a rettegést a kutyáknál a vihartól, jó ideje kutatják. Arra a megállapításra jutottak, hogy több összetevő együtt hatása váltja ki a rettegést, azaz a mennydörgés hangja és a villámlás látványa mellé a légköri nyomások változása is társul. Az emberek közül is sokan félnek a hatalmas dörrenésektől, csattanásoktól, melyek a villámlásokat kísérik.
Persze a kutyák olyan, alacsony frekvenciájú, a vihart kísérő hangokat is meghallanak érzékeny fülükkel, amit mi, emberek nem is érzékelünk, tehát ők sokkal több, számukra kellemetlen hanghatással szembesülnek a viharok idején.
Általában minden olyan kutya, amelyik fél a tűzijátéktól, petárdától, esélyesen fél a vihartól is, de vadászatra sem érdemes őket elvinni, mert a lövések hangja is rettegést fog kiváltani belőlük. Megoldás mindig van, de ehhez a gazda is kell, mint partner.
Mondhatnánk, hogy tessék szépen hozzászoktatni a kutyát a különféle hangokhoz, de tudjuk, hogy ez csak akkor működik, ha az ebet már apró kölyökkortól tudatosan szocializálja a gazda erre is, ahogy nagyon sok miden másra. De hát azt is tudjuk, hogy a legtöbben nem is gondolnak erre, amikor az apró kölyök megérkezik a családba, és örülnek, ha az alapvető, legelemibb nevelést tudják számára biztosítani.
Pedig nem ördögtől való feladat ám, elég csak kicsit utána olvasni, és látható, hogy a porszívó és a hajszárító hangjához szoktatással kezdődik a szoktatás, márpedig ezek alapvető háztartási eszközök. De erről már írtunk… Egyébként a vihar hangjához is hozzá lehet szoktatni a kutyát, ugyanúgy, mint bármi máshoz, persze kölyökkorban könnyebben, később kicsit időigényesebben.
Keressen az interneten vihar hangokat, töltse le, és miközben éppen boldogan játszanak, lehetőleg a legkedvesebb játékával, játssza le a hangot. Először csak halkabban, és rövid ideig kapcsolja be a hangokat, és mindig adjon jutalomfalatot a kutyának. Ahogy azt érzi, egyre kevésbé zavarja meg a játékban a hang, úgy hangosítsa fel a zajokat, de mindig csak kicsit emeljen a hangerőn.
Sokszor az emberek „készen” kapnak kutyát, azaz menhelyről fogadnak örökbe. Ilyenkor nem lehet tudni, milyen előélete volt az ebnek, sokszor ezek a kutyák mindenféle fóbiákkal vannak tele, köztük a viharfóbiával is küzdenek.
Megoldás lehet, ha ilyenkor biztonságot nyújtó menedéket kínálunk a kutyának. Ha van pince, akkor ott, oda tompábban hatol a hang. Ha nincs, akkor tökéletes megoldás egy kicsi szoba, vagy akár a fürdőszoba, kamra is tökéletes választás lehet. Vigyen be az ebnek egy kosarat, de egy doboz is megfelel, kibélelve puha takaróval, és hurcoljon be egy rádiót. Érdemes jó zenét bekapcsolni, relatív hangosan, hogy valamennyire elnyomja a vihar zaját. Nem célszerű bezárni az állatot a biztonságos helyre, mert a bezártság érzése fokozhatja benne a pánikot, inkább hagyjon számára szabad kijárást, ez megnyugtatja valamelyest. Az sem rossz ötlet, ha a gazdi melléül, és simogatja a kutyát, ha az reszket a félelemtől.
Nem segít a helyzeten, ha egyébként a gazda is retteg ilyenkor. Nem elég hallania a rettentő zajokat, a kutya még a szeretett gazdi félelmét is érzi, így még jobban fokozódik a rettegése.
Ha nagyon rossz a helyzet, és olyan hatalmas méreteket ölt a rettegés, már csak a piócás ember, akarom mondani az állatorvos az, aki segíthet. Vannak gyógyszerek, melyek ilyen helyzetekben kíméletes módon, de elég gyorsan megnyugtatják az állatot. Persze a gazdinak sem árt bekapni egy tablettát, lehetőleg valamilyen gyógynövény tartalmú szert, hogy ő is gyorsan megnyugodjon.
Ajánlott cikkek
