Vannak kutyák, melyek napokig képesek elrágódni kedvenc nyersbőr csontjukkal, mások egyetlen nap alatt kivégzik azt, eltüntetve még az utolsó, árulkodó darabkát is. Volt csont, nincs csont. Hogyan lehet erről az erőszakos, túlzott rágásról leszoktatni egy kutyát?
Nos, minden kutya más. Van, amelyik komolyan és elmélyülten rágcsálja játékát vagy a fogtisztító falatot, mások kifejezett kihívásnak tekintik a dolgot. Amennyiben a gazda ezt tolerálja, és mindig prezentálja kedvencének az újabb eltüntetnivaló rágókát, akkor igazából nem is akarja leszoktatni erről.
Nem feltétlenül szükséges leszoktatnia a rágásról, ha az pusztán a csontjaira korlátozódik. Bár azért két dolgot vegyen figyelembe. Egyrészt a hozzászokást. A kutya képes hozzászokni a rágcsálás szenvedélyéhez, és egyre több és több rágcsát fog igényelni. Ha bírja pénztárcával, hajrá. Ha nem, akkor vagy hagyja, és kedvence lassanként rászokik a cipőkre, széklábakra, éppúgy, mint tette kiskorában. A másik fontos tényező, hogy emésztésének sem éppen jó a túl sok műcsont. Még az igazi sem. Minél nagyobb mennyiségben fogyasztja ezeket a kutya, annál nagyobb az esély, hogy megfekszi a gyomrát, esetleg később emésztési zavarokat, súlyos esetben bélelzáródást okoz a rágcsa-halom.
Amennyiben mégis szeretne így tenni, először kísérletezzen különféle méretű és keménységű csontokkal. Egy gyakorlott „rágó” pillanatok alatt képes eltüntetni egy kommersz rágókát, szóval neki érdemes valami tartósabb, keményebb darabot beszerezni. esetleg keressen valamilyen igazán kemény játékot, melynek anyagát a kutya nem nyeli le, mert nem ízlik neki.
Kifejezetten hasznosak lehetnek az úgynevezett interaktív kutyajátékok. Ezeket meg lehet tölteni étellel, jutalomfalatokkal, a kutyának pedig az eszét kell használnia ahhoz, hogy a nasihoz jusson. A fogaira, a rágási képességeire kevésbé van szükség. Ügyeljen arra, hogy eleinte könnyen meg tudja oldani a feladatot az eb, majd ahogy belejön, nyugodt szívvel nehezítse a falatok megtalálását.
