Amikor kedvenc kutyánkra gondolunk, akkor mindannyian arra vágyunk, hogy ne csak egészséges és hosszú életű, de boldog is legyen. Hajlamosak vagyunk mindig úgy látni őket, amint boldogan szimatolva sétálnak, lógó nyelvvel szaladgálnak, puszit adnak és önfeledten játszanak.
Azonban az életben történhetnek olyan dolgok, amelyek érzelmileg megérintik az embert, és bizony, a kutyákat is. Náluk is előfordulhat szorongás, sőt, akár depresszió is. De mitől lehet depressziós egy kutya, és hogyan ismerheti ezt fel a gazdi?
Miért lehet depressziós egy kutya?
A kutyák az érzelmek teljes skáláját élik meg, a boldogságtól a szomorúságig, sőt a depresszióig. A kutyák depressziójának egyes jelei nagyon hasonlóak a depressziós emberek tüneteihez, legalábbis dr. Rachel Barrack, a New York City’s Animal Acupuncture szakembere szerint. Úgy véli, hogy a kutyák depressziója általában valamilyen jelentős életváltozásnak tulajdonítható, mint az új házba költözés, egy új lakótárs, legyen az ember vagy állat, egy társ (akár családtag vagy másik állat) elvesztése, vagy a szokásos rutin jelentős változásai, ám okozhat depressziót valamilyen traumatikus esemény (például sérülés) is.
Azonban nem csak az életben bekövetkezett változások okozhatnak depressziót, hanem akár valamilyen betegség kísérő tünete is lehet ez az állapot.
Tehát ha azt gondolja, kedvence depressziótól szenved, legelőször is egy alapos állatorvosi kivizsgálás szükséges. De melyek a depresszió tüntetei a kutyáknál?
Váratlan agresszivitás
Depressziósnak lenni nem feltétlenül azt jelenti, hogy akár az ember, akár a kutya folyamatosan szomorúnak látszik és annak is érzi magát. Ha a kutya általában nyugodt, majd hirtelen elkezdi szétszedni a bútorokat, vagy morog másokra, akár emberekre vagy a család többi állatára, az is a depresszió jele lehet.
Tehát amennyiben a kutya váratlanul agresszív, romboló viselkedést mutat, nem árt felkeresni az állatorvost, lehetőleg mielőbb, hiszen ez a viselkedés akár fizikai fájdalom tünete is lehet, melynek következménye a depresszió. Diagnosztizálni és az esetleges problémát kezelni perdig csak az állatorvos képes.
Elrejtőzés
Persze megeshet, hogy a kutya fél vagy megijed valamitől és elbújik, ám ha rendszeresen és gyakran bújik el a gazda vagy a családtagok elől, az nincs rendben. Tehát ha az ebet a gardróbban vagy más helyiségben elbújva találja, látszólag ok nélkül (azaz például nem a porszívó utált hangja elől bújt oda), és ez többször is előfordul, nem kizárt, hogy az állat depressziós. Érdemes felkeresni az állatorvost, hogy megállapítsa, ez a probléma fizikai sérülés vagy érzelmi trauma következménye-e.
Alvásidő megváltozása
Tudjuk, hogy a kutyák szeretnek sokat aludni, és általában olyankor alszanak nagyokat, amikor a gazdi nincs otthon, például mert dolgozik. Az is ismert, hogy egyes fajták egyedei többet alszanak, mint mások, de minden gazdi tisztában van azzal, hogy kedvence általában mikor és mennyit pihen. Így hát, ha azt tapasztalja, hogy a kutya a szokásosnál többet vagy kevesebbet alszik, nem rohan boldogan, amikor a gazdi hazaér, mert éppen szunyókál, vagy éppen ellenkezőleg, az éjszakai pihenés helyett járőrözik, nem árt megmutatni az orvosnak.
Játék és séta
Talán a legkönnyebben észrevehető tünet, ha a kutyának váratlanul nincs kedve játszani vagy sétálni menni, hiszen számukra ez a két legkedveltebb tevékenység, persze az evés mellett. Normális esetben is előfordulhat ilyen, mondjuk ha túl meleg vagy hideg van odakinn, esik az eső, stb., tehát nem kell azonnal megijedni. Ám ha a kutya aktivitása csökken, nem lesz izgatott, ha játékra vagy sétára hívják, jobb, ha megvizsgálja az állatorvos.
Az étvágy és/vagy súly csökkenése
A depressziós kutya könnyen elveszíti érdeklődését az étel iránt. Esetenként előfordulhat, hogy azért nem eszik az eb, mert válogatós, vagy unja már a megszokott tápot, ám ha a helyzet odáig fajul, hogy a súlya is csökkenni kezd, elkerülhetetlen egy állatorvosi látogatás. Amennyiben az étvágyvesztés egy étkezésnél tovább tart, nincs mire várni.
Nem szabad elfelejteni, hogy minden fenti tünet akár valamilyen egészségügyi probléma jele is lehet, tehát a depresszió csak ennek következménye, így a „jobb félni, mint megijedni” elv alapján érdemes minden kérdéses esetben felkeresni az orvost.