Környezeti szempontból lényeges a városi kutyák kérdése. Életüket az ellentétek jellemzik. Napközbeni létük nyugodt és csendes, igencsak korlátozott kilátással a környező világra. A benti békével és nyugalommal szöges ellentétben áll a város nyüzsgő, csillogó, zajos világa, az embertömeg és a sok-sok jármű. Márpedig néha ki kell mozdulni a szabadba, ha máskor nem, hát az egészségügyi séta alkalmával.
Mozgás szempontjából sem olyan egyszerű a helyzet. Csak azért azt gondolni, hogy a kutya nem mozog eleget, mert lifttel jut le az utca szintjére, dőreség. Ezzel együtt tény, hogy sok gazda számára a napi mozgás kimerül a háztömb kerülgetésével. A parkokban, köztereken ritkán adódik lehetőség a kutya szabadon engedésére, a körbekerített kutyasétáltatók mérete pedig nem mindig elegendő, ráadásul ezek sok veszélyt is rejtenek magukban.
Tehát a városi kutya igencsak függ gazdájától abból a szempontból is, biztosítva van-e elegendő mozgása.
A gazda választja meg nem csak a séta helyét, de az útirányt is, ahogy ő szabja meg, mikor kelhetnek át az úttesten és mikor kell várni.
A szabadságot mindössze a pár méter hosszú póráz jelenti. Ugye milyen unalmas? Ahogy a gazdának is kell a kikapcsolódás, nem csak a napi, megszokott útvonal a munkába és haza, úgy a kutya számára is fontos a másféle program. Kell az erdei séta, egy kis futkározás a réten, a tó körül – bárhol ahol szabadnak érezheti magát. Szüksége van erre testi és lelki egészsége megőrzése érdekében.
Azok a gazdik, akik közel dolgoznak otthonukhoz, szerencsések, hiszen mozgásigényüket kielégítik a munkába való sétával. De bevonhatja kutyáját is a napi rutinfeladatokba, hogy ő is mozoghasson: menjenek el együtt az újságoshoz a friss napilapért, a pékhez a reggeli süteményekért vagy csak meginni egy csésze kávét a pár saroknyira levő kávézóba. Ez nem csak a mozgás, de a szocializáció szempontjából is fontos.
Az út során a kutya rengeteg féle emberrel, idegen kutyákkal találkozik, új szagokat szimatol ki a levegőben Mindez azért is fontos, mert a városokban általában korlátozott számban tarthatók állatok, így a kutya családja általában csak kétlábú családtagokra korlátozódik, esélye sincs más módon szocializálódni a kutyákkal.
Minden sűrűn lakott településen az önfenntartás komoly erőfeszítéseket igényel. A városi rohanásban senki nem figyel oda, így könnyen rálép az aprócska eb lábára, de a kutya számára sem könnyű feladat, hogy a rohanó ritmust felvevő gazdival lépést tartson.
A kedvelt kutyasétáltató park pedig teljességgel kiszámíthatatlan veszélyforrások szempontjából. A kutyák persze imádják a szabadságot és a nagy játékokat, futkorászást, de a gazdának állandóan éberen kell figyelnie, nem jelenik-e meg a környék rettegett réme, a negyed agresszív ebe, hogy időben leléphessen kedvencével a veszélyzónából.
A kutyák számára maga a Kánaán a park, a maga őslakos rágcsálóival, melyeket lehet üldözni vagy akár elkapni, ugyanakkor férgek és egyéb élősködők szempontjából komoly veszélyt jelentenek. Sok helyütt vegyi anyagokat használnak a közparkok rágcsálóinak irtására, ami szintén nem kedvez az állat egészségének. A felelőtlen gazdák által hátrahagyott ürülékek esetenként komoly fertőző betegségeket terjeszthetnek, így a rendszeres védőoltás elengedhetetlen. Otthon pedig nem árt az ablakok felügyelete, hogy a kíváncsi ebet megvédjék a kiesés veszélyétől.
Persze vannak fajták, melyek sokkal jobban tolerálják a városok magányosabb, zártabb, mégis, stimulációkban bővelkedő világát. Nos, ezek a fajták valók a városlakók otthonaiba. Tévedés azt gondolni, hogy egyes kistermetű kutyák, csak azért, mert méretük és súlyuk épp ideális egy városi garzonba, még oda is valók. Sokuk igencsak nagy mozgásigényű, és ha ezt nem kapják meg, a lakáson élik ki depressziójukat, amikor hosszabb időt kell egyedül tölteniük otthon.
Mindemellett a kistestű ebek és a terrierek igencsak hangos darabok, ami sokszor zavarja a szomszédokat, különösen a közvetlen felső, alsó és oldalsó lakókat. Az olyan, kevésbé mozgékony fajták, mint a bichon félék, a boston terrier, a francia vagy akár az angol bulldog ellenben kifejezetten jól alkalmazkodnak a városi élethez.
Persze ahogy minden család és háztartás egyedi, úgy minden kutya az. A legjobb döntést akkor tudja meghozni, ha érdeklődik, keresgél, ismerkedik a fajtákkal és nem „szerelem első látásra” alapon hozza meg a döntést.
