A kutyakiállításon nem a felvezető külső megjelenését bírálják, ugyanakkor egy rosszul megválasztott öltözet elvonja a bíró figyelmét egy jól kivitelezett felvezetésről. A bíró elsődleges feladata, hogy arra koncentráljon, a gyermek hogyan mutatja be a kért gyakorlatsort, így nem helyes, ha elvonja a figyelmét egy fodros-bodros ruhácska, csillogó-villogó felső, vagy ékszerek sokasága. Másrészről a gyerek is sokkal jobban érzi magát kényelmes öltözékben, és így elsődlegesen is feladatára fog koncentrálni.
Talán a cipő az, ami legfontosabb a viselet megválasztásakor, hiszen a felvezetéskor biztonságosan kell tudni mozogni úgy a nedves füvön, mint akár csúszós műanyag padlón.
Sok gyerek kedveli az edzőcipőket, mások próbálnak minél elegánsabbak lenni, és kis kopogós topánkában vezetnek fel. Tudom, nehéz feladat az adott öltözékhez illő, ám mégis kényelmes cipőt választani, de nem lehetetlen feladat. Alapvető szabály a lányok számára: soha nem szabad magas sarkú cipőben menni a ringbe. Nem csak viselője számára lehet balesetveszélyes, de a magas sarokkal a kutya lábára lépve komoly fájdalmat okozhatnak az ebnek is.
Egy kedves olasz handler barátom a kutyás világban csak „green shoe” néven ismert. Köszönhető ez annak, hogy számára a legkényelmesebb viselet egy neonzöld színű tornacipő, melyből már több párral sikerült beszereznie. Öltözetét mindig igyekszik a felvezetendő kutyák mellett a cipő színéhez is igazítani. Az ő esetében a cipő nem csak kényelmi eszköz, de bizony kabala is!
Amikor a felvezetés hobbivá válik egy gyerek számára, a szülőknek bizony be kell ruházniuk a megfelelő öltözékek megvásárlásába, de kerülniük kell azt, hogy csemetéjüket koravénnek, kis felnőttnek mutassák. A gyerek legyen csinos, elegáns a ringben, de semmiképp sem kell, hogy felnőttnek látsszon. Nem szabad elfelejteni, hogy a kutyakiállítás nem divatbemutató!
Kerülni kell a harsány színeket és bármi olyant, ami furcsa, feltűnő, szokatlan. Az ideális viselet egy kényelmes nadrág (nem feltétlenül farmer) és egy ing vagy blúz, felette egy zakó vagy blézer. A blúz ne legyen mélyen kivágott, az ing pedig teljesen legyen begombolva. Nem feltétlenül szükséges a nyakkendő, egyrészt a gyerek nem kis felnőtt, másrészt a futás közben lobogó nyakkendő megzavarhatja a kutyát is, de ronthatja az összképet. Tehát a nyakkendő viselése leginkább korhoz kötött, egy idősebb fiún jól állhat, míg egy aprón esetlegesen nevetségesen hat. Ha mégis nyakkendőt visel az ifjú, célszerű egy nyakkendőtűvel rögzíteni.
A lányok viselhetnek kényelmes, nem túl szűk, de nem is lobogósan bő ruhát. A bő alj a kutyát mozgás közben takarja, esetlegesen a kislányt zavarja a mozgásban. A ruha célszerűen ne legyen túl hosszú, de a mini sem megengedhető, ugyanis a kutyához néha le kell hajolni. Az ideális szoknyahossz a közvetlenül térd felett vagy térd alatt érő alj.
Azok a lányok, akik kistestű kutyát vezetnek fel, ne viseljenek bő, különösen nem bő ujjú blúzt, mert a kutya belegabalyodhat és takarhatja is a bíró elől.
Egyes felvezetők szeretnek a kutya színéhez öltözni, azaz ebük színével megegyező öltözéket viselni, azt gondolván, így csinosak lesznek és nem túl rikítóak. Azonban ezzel vigyázni kell. Egy fekete uszkár mellett fekete öltözetben, vagy egy máltai selyemkutya mellett fehérben pózolni nem biztos, hogy túl szerencsés. A kutya szinte egybemosódik felvezetőjével, nem lehet tudni, hogy kezdődik az egyikük és hol végződik a másikuk.
A felvezetők, legyenek juniorok vagy profik, soha nem abban az öltözetben készítik fel kutyáikat a ringre, mint amiben felvezetik őket.
A felvezetésre szánt öltözet legyen tisztára mosva, vasalva becsomagolva úgy, hogy ne is piszkolódhasson be, amíg viselésére sor nem kerül. Mivel a gyerekek kutyákkal dolgoznak, elkerülhetetlen, hogy a kutya rájuk ugrál, hozzájuk dörgölőzik, de ha ezt egész nap „gyakorolja” az eb az öltözéken, mire a ringbe lépnének, úgy fog kinézni minden, mintha a kutya szájából rángatták volna ki.
Igen fontos szempont az öltözék megválasztásánál az, hogy a kiállítás kültéren vagy csarnokban rendezik meg. Bár a csarnokban is lehet extrém magas vagy alacsony a hőmérséklet, ott nem kell számolni esővel vagy sárral. Kültéren megrendezésre kerülő kiállításra készülve mindképp legyen bekészítve esőkabát és vízhatlan csizma is, mert míg a bíró vihet magával esernyőt (és még a cipőjét is lerúghatja) a felvezetőnek mind a két kezére szüksége van.
Vannak olyan kutyafajták, melyeknél fésűt vagy kefét is szükséges a ringbe magukkal vinniük a gyerekeknek, a legtöbb eb esetében pedig bizony elkél egy kis jutalomfalat is. Ilyen esetben elengedhetetlen, hogy a ruhán legyen egy megfelelő méretű zseb, vagy egy, az öltözékhez illő övtáskát viseljenek.
Az ilyen helyzetekben használatos övtáska nem azonos a mindennapjainkban használt övtáskákkal, ezért célszerű az adott fajta kiállítóitól ellesni, mit is visznek magukkal a ringbe hasonló helyzetekre. Nem szabad elfelejteni, hogy csak abban az esetben tudja a gyerek szabadon használni mind a két kezét a kutya beállításánál, ha megfelelő zsebben/táskában el tudja helyezni a szükséges felszereléseket, azonban onnan könnyen, egy mozdulattal elő is tudja kapni őket szükség esetén.
Az öltözködésen kívül a hajviselet is lényeges. Hosszú hajú lányoknál ajánlott a feltűzött vagy copfba fogott frizura. Szeles időjárás esetén a leengedett haj igencsak zavaró lehet, de egyébként sem kívánatos, hogy a kislány állandóan tincseinek igazgatásával legyen elfoglalva, ahelyett, hogy figyelmét teljes egészében a kutyára és a bíróra fordítaná. Fiúknál már kevésbé lényeges ez a kérdés, de hosszabb frizurát viselő ifjak esetében kerülni kell a túl sok, feltűnő zselét, esetlegesen – mert bizony előfordul - a színes, rikító tincseket.
Az ékszerek tömkelege sem illik a fiatal felvezetéshez. Sem a fülbevaló, sem a nyaklánc, pláne nem a karkötő nem lehet rikító, túl nagy, túl feltűnő. Ezek mind elterelik a figyelmet a lényegről – azaz a fiatal felvezető munkájáról, ügyességéről.
Összességében elmondható, hogy a gyermek kinézete teljes egészében legyen visszafogott, csinos, mentes minden szélsőségtől, feltűnéstől, és legyen kényelmes.
Bizony az öltözék részének kell tekinteni a kutya felvezető pórázát is. Bár ennek elsődlegesen is praktikusnak kell lennie, de elengedhetetlen, hogy színében és formájában illő legyen mind a kutya fajtájához, színéhez, mind a felvezető öltözékéhez, és nem utolsó sorban egy kézzel is könnyen kezelhetőnek kell lennie.
A kistestű ebeknél egy vékony, rugalmas póráz elegendő lehet, figyelni kell arra, hogy ne legyen az sem túl csillogó, strasszokkal telerakott, csiricsáré színű, feltűnő. Nagytestű ebeknél erős pórázra és nyakörvre van szükség, de kerülni kell a feltűnően szegecselt bőr csodákat, a vastag láncokat, melyek bár manapság igen divatosak, de semmiképp sem praktikusak. A póráz elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a felvezető általa irányítsa, vezesse a kutyát, nem pedig a feltűnés eszköze.
Semmi elítélendő nincs abban, ha egy junior handler profi felvezetőktől nem csak mozdulataikat, de öltözködési trükkjeiket is ellesi. A szülő feladata, hogy a gyerekkel az ellesett trükköket megbeszélje, azokat a gyermek karakteréhez igazítsa, a fiatal ízlésvilágát e téren is formálja.
