Minden gazdi tudja, hogy a kutya számára hatalmas öröm, amikor a parkban sétálva elengedik a pórázról és szabadon futhat, rohanhat kedvére. Mindez addig öröm a gazdának is, amíg tudja, ha hívja, kedvence azonnal visszaszalad hozzá. Ám mi van akkor, ha ez nem történik meg? Mit mulasztott el?
Azok a kutyák, amelyek hívásra nem mennek azonnal gazdájukhoz, örökre a póráz foglyai maradnak, hiszen elengedve veszélyt jelenthetnek saját magukra, de esetleg másokra, más állatokra nézve is.
Az a kutya, amelyik hívásra nem megy gazdájához, nem megbízható. Tehát egyszerű a megoldás: meg kell neki tanítani azt a parancsszót, mellyel szükség esetén visszahívható.
Mire ügyeljen akkor, amikor a behívást tanítja kedvencének?
- Mozgás. Sok kutya azért nem megy gazdájához annak hívására, mert egyszerűen nem mozgott még eleget. Ha tehát végre lehetősége van rá, akkor futkározik, rohan egyet, és bizony előfordulhat, hogy órákra nyoma vész. Reggel, amikor a kutya felébred, tele van energiával és azt bizony le kell vezetnie. Célszerűen ki kell mozognia magát. Amennyiben ez nem történik meg, akkor egyéb viselkedési formák által próbálja az eb levezetni a felesleges energiát: ugat, rágcsál vagy ás, no és persze amint teheti, elrohan és nem megy vissza hívásra.
- Célszerű tudni, kutyája milyen fajta vagy mely fajták keveréke. Ennek ismeretében felmérheti, milyen céllal lett kitenyésztve és mennyi mozgást igényel. Ám még így is tudomásul kell vennie: pár forduló a háztömb körül vagy néhány kör a kertben édeskevés – legyen szó bármilyen kutyáról. Ne feledje: egy-egy nagy séta vagy kocogás a kutyával nem csak az állatnak, de a gazdának is egészséges és hasznos.
- Amikor elkezdi tanítani a kutyát a behívás parancsszavára, mindig legyen örömteli és kedves, jutalmazó, ha az eb jól teljesít. A legnagyobb hiba, amit a gazdák elkövetnek a tanítás során az, hogy amikor hívják a kutyát és az végre egyszer odamegy, akkor megbüntetik, megszidják a korábbi rossz cselekedetért. A kellemetlen élmény csak azt tanítja a kutyának, hogy amikor hívják, NE menjen oda.
- A legtöbb kutya utálja a fürdést, kellemetlen és rossz dolognak tartja. Tehát ha meg szeretné fürdetni, ne hívja magához, hanem inkább kapja el a grabancát. Hasonlatosan, amikor egy nagy futkározás után hazaindulnának a parkból, ne hívja magához, hanem csípje el és úgy induljanak. Ellenkező esetben a következő alkalommal a hívást figyelmen kívül fogja hagyni, hiszen így elkerülheti a kellemes futkosás befejezését. Megelőzheti a rossz beidegződéseket, ha a séta során jó pár alkalommal magához hívja a kutyát, ilyenkor ad neki egy-egy jutalomfalatot vagy megsimogatja a buksiját, majd visszaengedi játszani. Így a behívás nem fog a hazatéréssel összekapcsolódni az eb gondolataiban.
- A behívás tanítását a lehető legkorábban érdemes elkezdeni, akár már az apró kölyökkutya hazaérkezésekor. Nem korfüggő ennek tanítása. Ideálisan a kutya kölyökként kerül a családba, és bizony rengeteg dolog megtanítására ez az ideális kor. Ne feledje, hogy 4-8 hónapos kor között eszmél rá a kutya, milyen nagy is a világ odakinn, ilyenkor mindent fel akar fedezni. Ebben a korban tehát érdemes mindenkor pórázon tartani, így még esélye sincs arra, hogy a behívás elutasítását tanulja meg.
- Kétséges helyzetekben mindig tartsa a kutyát pórázon. Tudnia kell, melyek azok a helyzetek, helyek, amikor feltehető, hogy behívásra sem megy önhöz a kutya. Persze megpróbálhatja újra és újra hívni, amikor a kutya figyelmét leköti egy kocogó, egy macska vagy egy másik kutya, de nagy valószínűséggel hasonlóan esélytelenül, mint első alkalommal. Persze mindenki hibázik, de folyamatosan és eredménytelenül ismételgetni a behívó parancsot sokkal inkább butaság. Minél gyakrabban hívja, annál gyorsabban tanulja meg, hogy nem kell ezzel a paranccsal foglalkoznia, ha nincs póráz a nyakában. A megoldás ilyen helyzetekben az, ha nyugodtan közelít a kutya felé, és amint tudja, rácsatolja a pórázt. Ha elkapta, ne mutasson dühöt, mert csak azt éri el, hogy a kutya félni fog öntől, és legközelebb, amikor közelít felé, gyorsan elszalad.
- Amikor a behívó parancsot tanítja, mindig várja meg, amíg a kutya odamegy, fogja meg a nyakörvét és csak ezután jutalmazza.