Minden évszaknak megvannak a maga buktatói és veszélyei, ez alól a tavasz sem kivétel. A más állatokkal való találkozások ilyenkor jóval gyakoribbak és intenzívebbek, esetenként agresszívabbak is lehetnek. A kutyák gyakran nyugtalanok, esetenként verekedést provokálnak egymással, megpróbálnak kiszabadulni az otthon és a kert határai közül.
A tavasz az az évszak, amikor a legtöbb vadon élő állat párosodik és utódoknak ad életet, így védekezőbbé válik. Mind a rovarok, mind a növények a tavaszi hónapokban kezdenek el szaporodni és növekedni, ami allergiás reakciókat válthat ki, és ha kedvence védtelen, ilyenkor jóval gyakoribbak a bolhák és kullancsok csípése, valamint az ez által kiváltott allergia is.
Ám ezeknek a tavaszi veszélyeknek a nagy részét egy kis odafigyeléssel meg lehet előzni.
A kutyán tapasztalt tünetek segítenek megállapítani, hogy milyen veszéllyel találkozott az állat. A kiütések és a bőrirritáció általában allergiával vagy bolhafertőzéssel kapcsolatosak, míg az emésztőrendszeri tünetek, mint a hányás és hasmenés, vagy a központi idegrendszeri problémák jelei, például a koordináció elvesztése vagy a szokatlan pupillareakciók arra utalhatnak, hogy az eb valami mérgező anyagot nyelt le.
Találkozások más állatokkal
A kutya találkozása más állatokkal problémásabb lehet ebben az évszakban, főleg két tényező miatt. A legtöbb eb izgatottabb és nyugtalanabb a tavaszi hónapokban, márpedig ez akár vitás helyzetekhez is vezethet más kutyákkal. A tavasz sokuknál a tüzelés, a párzási időszak kezdete, ez pedig komoly kihívás mind a kanok, mind a szukák számára. Azt ezt követő szaporulat a legtöbb állatot védekező magatartásra ösztönözheti, de különösen így van ez a vadon vagy szabadon élő állatok esetében.
Az elkóborlás
A tavasz izgalmas látványai, illatai és hangjai nem csak az emberek, de a kutyák számára is érdekesek. Márpedig ami izgalmas és érdekes, az arra késztethet néhány kutyát, hogy kiszabaduljon az otthon vagy a kert keretei közül és felfedezze a világot. Mindez akár balesethez, más állatokkal való konfrontációhoz vezethet, de megeshet, hogy a kutya egyszerűen nem talál haza.
A mérgek
Tavasszal éled a természet, a legtöbb növény növekedésnek és virágzásnak indul. Azonban legyen egy növény bármilyen szép vagy illatos, korántsem biztos, hogy egészséges és nem mérgező, sőt, a még a nem mérgező növények is veszélyt jelenthetnek az állatra, ha bizonyos műtrágyákkal vagy növényvédő szerekkel kezelték őket. A mérgező penészgombák is gyakrabban fordulnak elő ebben az évszakban, és gyakran megtalálhatók például a komposzthalmokban, ahol egy kutya amúgy is sok érdekes dolgot találhat.
A bőrproblémák
Az allergia és a bolhák csípésére adott reakciók a leggyakoribb okai annak, hogy a kutyák bőrén viszkető, csúnya, esetenként fájdalmas kiütések jelennek meg, bár sok olyan növény is akad, amelynek nedve irritálja a bőrt.
A tavaszi veszélyek okai
- Allergia – A kutyák esetében is előfordulhat szezonális allergia, olyan dolgokra, mint a pollenek, a penészgombák, de komoly veszélyt jelent a paraziták tavaszi szaporodása, és a csípésük következtében kialakuló allergia is.
- Válogatás nélküli evés – A kutyáknak nincs kezük, ők a szájukkal fedezik fel a világot. Azonban ez esetenként oda vezethet, hogy olyan dolgokat nyel be az állat, amely egyáltalán nem egészséges, vagy esetenként potenciálisan veszélyes is a számára. Ide tartozhatnak a mérgező növények, a komposzt, a peszticidek, a meztelen csigák és a csigacsali, vagy akár a rothadó élelmiszerek vagy elhullott állatok is.
- Nyugtalanság – A tavasz látványa, illata és hangjai sok kutyánál ingerlékenységet, nyugtalan viselkedést válthatnak ki. Mindez akár vitás helyzetekhez vagy szökési kísérletekhez is vezethet.
Amikor kell az orvos…
Az, hogy szükséges-e az állatorvosi vizsgálat, minden esetben a helyzettől függ. Alapvetés, hogy nem érdemes kockáztatni, ha a gyanú felmerül, érdemes azonnal felkeresni az állatorvost. Ő a tapasztalt veszély típusától és az állat által mutatott tünetektől függően dönt arról, milyen vizsgálatokat végez el.
A legtöbb állatorvosi látogatás alapos fizikális vizsgálattal kezdődik, amely kibővülhet szabványos diagnosztikai tesztekkel, például vizeletvizsgálattal, teljes vérképpel is. A fizikális vizsgálat során az orvos ellenőrzi, hogy vannak-e sebek az állat testén, a légzésre és pulzusra vonatkozó adatok pedig segíthetnek az alapbetegségek feltárásában. A diagnosztikai tesztek nemcsak megerősítik vagy kizárják a fertőzéseket, hanem értékelik az eb májának és veséjének egészségi állapotát is, valamint feltárhatják, hogy milyen méreganyag kerül a véráramba. A vizsgáló állatorvos dönthet úgy, hogy értékeli a vérgázokat is, és ha felmerül annak gyanúja, hogy a belső szervek érintettek, képalkotó technikák, például ultrahang és röntgen segítségével is megvizsgálhatja.
Ha kezelésre van szükség
A tavaszi szezonban leggyakrabban előforduló veszélyek kezelése némileg eltérő lehet attól függően, hogy milyen probléma adódott. A kezelések tehát a körülményektől és a tünetektől függően változnak. A sebekből, harapásokból vagy karmolásokból származó külső sebeket az orvos kitisztítja, a vadon élő állat által megharapott kutyát fertőzésre is teszteli, ha pedig mérgezés vagy egyéb fertőzés adódik, megfelelő gyógyszert kap ezek leküzdésére. Esetenként szükség lehet infúzióra és egyéb kezelésekre is. Az allergiás kutyáknak általában antihisztaminokat írnak fel, akár szájon át, akár más formában, és esetenként kortikoszteroidok is javasoltak. Elérhető még az immunterápia is, mint másik alternatíva azon állatok számára, amelyek elkerülhetetlen allergének miatt szenvednek, a tüneteik régóta fennállnak és nem reagálnak az antihisztaminokra.
Ajánlott cikkek
