A név kötelez. Igaz ez kutyáéknál is. Amikor kölyökkutya kerül a házhoz, a legelső feladat nevelése, tanítása során, hogy megtanítsuk neki a nevét. Ez lesz az alapja minden további gyakorlatnak. Célszerű olyan nevet választani, mely könnyen, egyszerűen, gyorsan kimondható. Lehetőleg ne hasonlítson a család valamely tagjának a nevére, mert komikus helyzeteket idézhet elő, amikor egy vasárnapi ebédnél kezét-lábát törve rohan egy-két családtag, lábuk alatt pedig a kutya – és mind azt hiszik, neki szóltak egy finom cupák ígéretével.
Ugyanígy kellemetlen lehet, ha egy csivavát Brutus vagy Rex névvel hívogatnak a parkban vagy egy jól megtermett bullmasztiffot becézget Babucinak a gazdi. Ahogy ez kínos a gazdának, úgy a kutyának is, aki a „főnök” minden rezdülésére, ki nem mondott gondolatára érzékenyen reagál.
Tehát ha kitalálták a nevet, az első perctől kezdve ezen szólítsák a kutyák. Lehetőség szerint a becézgetések, a különféle névvarációk egyelőre ne kerüljenek terítékre, úgy sokkal nehezebb lesz megjegyeznie a négylábúnak. Amikor a kutyát szólítja, és az reagál a hívásra – felkapja a fejét, hegyezi a fülét, stb. -, dicsérje és jutalmazza meg. Tartson mindig a keze ügyében pár kedvenc falatot. Ez minden kutyánál más – van, aki kis sajt- vagy virslidarabot, más kutyacsokit, esetleg készen kapható jutalomfalatot kínál ilyenkor. Legyen ebben is következetes és ezt a jutalmazásra szánt étket csakis e célból kínálja az ebnek. Nem célszerű variálni sem a jutalomfalatokat, hiszen ha mindig ugyanazzal a különlegességgel jutalmazza, kutyája hamar megtanulja, miért mi jár.
Az interneten temérdek olyan oldal található, ahol válogathat a kutyanevek közül. Némely oldalakon még a nevek eredete is fel van tüntetve, nem beszélve arról, hogy kan vagy szuka kutyának ajánlják-e őket. Aki törzskönyvezett kutyát vásárol, „készen kap” egy nevet ebe számára. Ám ez sokszor kimondhatatlan vagy hosszú, bonyolult, van, hogy nem tetszik a gazdinak, de „eszik, nem eszik” alapon ezt kapta. Semmi akadálya annak, hogy másik, kedves, jól hangzó nevet válasszon, sőt, ezt az eb oltási könyvébe, útlevelébe is bevezettetheti. A törzskönyv átíratásakor kérdezze meg, hajlandók-e ráírni a pedigrére az ön által választott nevet!
Amikor a kutya már tudja a nevét, biztosan reagál minden szólításra, el kell kezdeni a behívás gyakorlását. Ennek biztos ismerete az alapfeltétele minden további tanításnak.
Szólítsa a kutyát a nevén némi távolságból, mutassa neki a jutalomfalatot, hogy odamenjen. Amikor közelbe ér, adja oda neki a várt falatot. Minden nap, kicsit távolabbról hívja, majd ha már biztosan reagál az eb a behívásra, próbálkozzon úgy, hogy nem mutatja a falatot. Figyelem, ilyenkor is jutalmazni kell, azaz oda kell adni a nasit, de már csak akkor vegye elő, ha az eb megérkezett.
A pórázhoz szoktatást és a sétát csak olyan kölyökkel érdemes elkezdeni, amely már azonnal, gondolkodás nélkül reagál a behívásra.
