Hazánkban igen nagy problémát jelent a menhelyeken élő és az utcákon kóborló ebek tömeges száma. A gazda, mikor kutyáját magához veszi, el kell döntse, tervei között szerepel-e az eb későbbi kiállítása, esetleg tenyésztése. Ha nem, akkor a legjobb megoldás az ivartalanítás.
A nem kívánt szaporulat megelőzhető más módon is, akár úgynevezett távoltartó permetekkel, akár tüzelő bugyival a szukán, de hosszú távon a legjobb megoldást az ivartalanítás jelenti. Képtelenség egy szuka kutyát a nap 24 órájában szemmel tartani, tehát azt állítani, hogy kellő figyelemmel megakadályozható a nem kívánt szaporulat, dőreség. Ugyanígy a kan is meg fogja találni az utat az illatozó szuka után, ha csak betonbunkerbe nem zárja. Tehát a különféle alternatív megoldások a figyelemmel ötvözve ideig-óráig megoldást jelentenek ugyan, de 10-15 éven át, évi két alkalommal alkalmazni őket meglehetősen strapás és idegőrlő feladat.
A mai napig nagyon sok a tévhit az ivartalanítással kapcsolatban.
Kan kutyák esetében a gazdák gyakorta az agressziós problémák megoldását vélik ebben felfedezni, azonban a már rögzült, régóta fennálló viselkedési problémák kezelésére nem ez a megfelelő módszer.
Szukák esetében szokták mondogatni, hogy hát bizony egyszer azért kell szülnie a kutyának, nehogy emiatt legyen beteg és hogy lenyugodjon a kajla szuka. A kutatók eleddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy a kölykezés kedvező irányba befolyásolná az állat későbbi viselkedését.
Éppen fordítva igaz: általában az ivartalanítás után szoktak lenyugodni az állatok.
Vannak gazdák, akik a műtétet kockázatosnak tartják, ráadásul még drágának is. Nos, a mai világban ez a műtét rutin beavatkozásnak számít, az altatószerek igen biztonságosak, a komplikációk pedig az állatorvosi statisztikák szerint elenyészőek. Az ár persze nem alacsony, de hosszútávon kifizetődő. Egy alom felnevelése sokkal nagyobb összeget emészt fel, ráadásul a kölykök elhelyezése sok stresszel jár a felelősségteljes gazda számára. Érdemes figyelni az akciókra, hiszen az állatorvosok és egyes állatvédő szervezetek minden évben kínálnak akciós lehetőset az ivartalanításra.
Többen attól tartanak, a műtét után fájdalmakkal fog küzdeni a kutya, és ettől szeretnék őt megkímélni. Mivel a műtét altatásban történik, annak során az eb egyáltalán nem érez fájdalmat. A heg hamar gyógyul, csak a varratszedés jelenthet némi kellemetlenséget, de korántsem fájdalmat. Amivel számolni kell, hogy a varratszedésig az ebnek gallért kell viselnie, nehogy nyalogatása nyomán a varratok kiszakadjanak,ezt pedig lehet, hogy az első egy-két napban nagyon fogja utálni.
Azt gondolni, hogy a születés látványának élményét nem szabad kihagyni, felelőtlen gondolkodás. A gyerek a természetfilmeket nézve éppen úgy megfigyelheti az állatvilág e csodáját, szükségtelen gyarapítani az utcára kerülő négylábúak táborát csak azért, hogy e csoda részesei lehessenek. A pár órányi csoda után többhetes kemény munka jön, erre pedig sok pénzt is kell áldozni. Ha ezt nem tudja vállalni, ne pároztassák a kutyát.
Sokan vélik, hogy az ivartalanított kutya lusta lesz és el fog hízni. Természetes dolog, hogy az a kan, amelyik több tucat kilométert fut egy illatozó nőstény után, vagy az a szuka, amelyik alomnyi kölyköt szoptat, majd terelget, kisebb eséllyel hízik el, mint a kandalló előtt heverő társa.
A kutya elhízásának oka nem az ivartalanítás, hanem a gazda.
A megfelelő összetételű táplálék és az elegendő mozgás kizárja az állat elhízását. Mivel az ivartalanított állat energiaigénye kevesebb, így étrendjét ehhez igazítva- esetleg kifejezetten ivartalanított állatoknak gyártott eledelt vásárolva – a kérdés már nem is problémás.
A szukák véletlen vemhesülése ugyan injekciókkal, tablettákkal megszüntethető, de ezek a hormontartalmú készítmények hosszú távon, többször alkalmazva ugyanúgy károsak a kutya egészségére, mint a minden tüzeléskor beadatott fogamzásgátló készítmények. Az eb hormonháztartása felborul és könnyebben alakulnak ki daganatos elváltozások.
