A zoonózisok az állatok olyan, fertőzéses megbetegedései, melyeket az emberek is elkaphatnak. Számos ilyen betegség az állattal való közvetett vagy közvetlen érintkezés útján terjed, van köztük, amely bolhák, kullancsok, szúnyogok közvetítésével, míg mások étellel vagy vízen keresztül fertőznek.
A gyerekek, a várandós asszonyok és a gyenge vagy sérült immunrendszerrel bíró emberek számára nagyobb veszélyt jelentenek ezek a betegségek, de az állatokkal dolgozó emberek esetében is fokozottabb a rizikó.
A megelőzés legjobb módja a rendszeres, alapos kézmosás, a környezet tisztán tartása, az általános biztonsági feltételek megteremtése a karmolások és harapások elkerülése céljából, valamint az élősködők elleni folyamatos és hatékony védekezés.
A zöldségeket és gyümölcsöket elfogyasztásuk vagy feldolgozásuk előtt alaposan meg kell mosni, célszerű az ételeket alaposan megfőzni és csak tiszta, ellenőrzött minőségű vizet szabad fogyasztani.
Aki állatot tart, legyen az bármilyen faj, kötelessége az állat egészségnek megóvása.
Ennek érdekében követnie kell az állatorvos javaslatait, úgy a paraziták elleni védekezésben (bolha-, kullancs- és féregirtás), mint egészséges táplálásukban.
Számos zoonózisos betegség létezik, ezek némelyike enyhe, míg mások súlyosabb következményekkel járnak, ám legtöbbjük súlyos egészségügyi problémákat okozhat, ha azokat nem kontrollálják.
Macskakarmolási betegség
A macskakarmolási betegséget egy baktérium, a Bartonella henselae okozza, mely a világ minden táján megtalálható. A cicák szerveztébe általában a bolhák közvetítésével kerül a baktérium, és az a fertőzött állat nyálában él. Előfordulhat, hogy egyes macskák akár hónapokig hordozzák a baktériumot, midnenféle következmény nélkül. Vannak szakértők, akik úgy vélik, hogy a macskák majdnem felének van Bartonella henselae fertőzése valamikor az élete során, de nem feltétlenül betegíti meg cicát.
Az embereknél akkor jelentkezhet az ún. macskakarmolási betegség, ha fertőzött macskával találkoznak, melynek során a bőr sérülésével járó karmolás vagy harapás éri őket. Akkor is fertőződhetnek, ha a cica nyelvével sérült bőrfelületet nyalogat, tehát nem feltétlenül szükséges a harapás vagy a karmolás, elég egy kedves puszi a beteg bőrön. Kutyák ugyanilyen módon kaphatják el a betegséget a macskáktól.
A karmolás, harapás vagy a sérült bőrfelület nyalogatása után pár nappal – ez általában 3-10 nap - az érintett területen kis dudor észlelhető. Sokan ezt összetévesztik egy rovarcsípéssel. A sérülés után pár héttel – általában 1-4 hét - a sérülés közelében egy vagy több nyirokcsomó is megduzzad és érzékennyé válhat. Ezek a területek leggyakrabban a kar, kézfej, fej és lábak, így ha az elváltozás a karon van, akkor a könyök, illetve a hónalj nyirokcsomója duzzad meg. Általánosságban elmondható, hogy a nyirokcsomó duzzanat leggyakrabban a hónaljban vagy nyakon jelentkezik, azonban ha a sérülés például a lábon történt, akkor az ágyéki nyirokcsomót érinti. A duzzadt nyirokcsomó környékén a bőr piros lesz, tapintásra meleg érzetű, és előfordulhat, hogy gennyedzik is.
A betegség általában enyhe lefolyású, tünetei alacsony láz, fáradtság, étvágytalanság, fejfájás, bőrkiütés, torokfájás és általános rosszullét.
Nagyon ritkán, de szövődményes eseteket is lehet tapasztalni. Ilyenkor máj-, lép-, csont-, ízületi-, vagy tüdőfertőzés, valamint egyéb tünet nélküli, de tartósan magas láz is kialakulhat, míg másoknál szemfertőzés, kötőhártya sebesedés, szemvörösödés, a fülek előtti nyirokcsomó duzzanata jelentkezhet. Még ritkább esetben agyi gyulladási folyamatok lépnek fel, esetenként görcsös állapot jelentkezik. Tudni kell, hogy a legtöbb esetben ezek a macskakarmolási betegség nyomán kialakuló szövődmények tartós és maradandó betegség nélkül múlnak el.
A macskakarmolási betegség anélkül is megelőzhető, hogy a cicától meg kellene szabadulniuk. Egyrészt idegen macskával nem szabad a gyerekeknek – de a felnőtteknek sem – közvetlen kapcsolatba kerülni, de a család cicájával is csak finoman, odafigyelve érdemes játszani.
Minden állat esetében alapszabály, hogy a róla való gondoskodás, a vele való játék előtt és után is kezet kell mosni.
Ha valakit mégis megkarmolt vagy harapott a macska, a sérült területet meg kell mosni langyos, szappanos vízzel, és érdemes fertőtlenítő folyadékkal kezelni. Ne feledje, hogy a macskakarmolási betegség antibiotikumokkal jól kezelhető.
Giardiasis
A Giardia egy olyan egysejtű, amely vízben, állati székletben fordul elő, és nagyon sok fajt képes megfertőzni, beleértve a kutyákat, macskákat, rágcsálókat, és az embert is. Rossz hír, hogy a vezetékes ivóvíz klórozása sem pusztítja el.
A kórokóznak kétféle alakja van, az egyik ciszta, a másik vegetatív alak. A kemény cisztákat képező alak lehetővé teszik számukra a túlélést bármilyen mostoha környezetben is, egészen addig, amíg meg nem fertőzhetik az új gazdát.
Az emberi szervezetben viszonylag könnyen képes megtelepedni, és az esetek jó részében okoz hasmenést, esetenként hányást.
A fertőződés akkor történik meg, amikor valaki lenyeli a giardia parazitát. Az állatok leggyakrabban úgy fertőződnek meg, ha szennyezett talajon sétálás után lenyalják a mancsukat, vagy szennyezett vizet isznak. Bár lehetséges, hogy egy ember közvetlenül a fertőzött állattól kapja el a giardiasis-t, ám ez ritka, általában szennyezett vízzel fertőződnek. A giardiasis terjed emberről emberre is, szexuális együttlét során is átadható. A kórokozó egyébként a vékonybél felső szakaszán tapad meg, ott megtelepszik, ezután a tápanyagokat elszívja a fertőzött elől.
Míg a megfertőződött felnőttek általában tünetmentesek, gyerekeknél a jellegzetes tünetek nagy eséllyel jelenhetnek meg. Ezek jellemzően hasmenés, puffadás, hányinger és hasi görcs, bélgázosság, bűzös székletürítés és hőemelkedés. A híg széklet mindig nagy mennyiségű, éppen ezért nagyon fontos a felszívódási zavarok, hiányállapotok tüneteinek megelőzése, illetve azonnali kezelése.
A panaszok, tünetek egy része pár nap alatt kezelés nélkül is megszűnik, és az egysejtű kiürül a szervezetből.
Azonban a fertőzöttek másik része krónikus hordozóvá válik, ami azt jelenti, hogy vékonybelében hosszabb ideig (akár évekig is) megtapad a kórokozó. Tudni kell, hogy a fertőzés után nem marad vissza immunitás, azaz a fertőzöttek később is bármikor visszafertőződhetnek.
A betegség gyógyszerrel jól kezelhető, emellett a hasmenés esetén szokásos egyéb teendők (folyadék- és ionpótlás) szükségesek.
Megelőzésként a higiéniás szabályok betartása, rendszeres kézmosás szükséges, emellett kiemelten fontos a tiszta ivóvíz elérhetősége. Kedvenceit érdemes rendszeresen fürdetni, mivel a széklettel ürülő giardiák a székletmaradványokkal együtt az állat szőrén maradhatnak. Éppen ezért nagyon fontos az állattal való foglalkozás előtt és után is a kézmosás, hiszen akár egy simogatással átkerülhet emberre is az egysejtű.
Horogféreg fertőzés
A horogféreg kutyákban és macskákban is gyakori bélparazita, amely általában hasmenést, étvágytalanságot, súlyos esetben vérszegénységet okoz. A kölyökkutyák az anyatejjel szívják magukba a férgeket, így fertőződnek, de bármelyik kutya vagy macska fertőzötté válhat, ha fertőzött zsákmányállatot eszik, vagy ha horogféreg lárvát nyel a környezetéből, esetleg az a bőrén áthatolva jut a szervezetébe.
A horogféreg-lárvák az emberek bőrébe is behatolhatnak, ez jellemzően lokalizált, duzzadt és viszkető bőrreakcióval jár. Ritkábban, de előfordulhat, hogy a lárvák behatolnak a mélyebb szövetekbe, és ott súlyosabb problémákat okoznak.
A véletlen fertőződés megelőzhető, ha gumikesztyűt visel, amikor kerti munkát végez, macskaalmot vagy homokot takarít, valamint minden egyéb esetben, amikor szennyezett környezetben van és ott tevékenykedik. Minden esetben feltétlenül szükséges a feladatok elvégzése utáni alapos kézmosás. Érdemes kerülni a mezítláb járkálást olyan helyen, mely feltételezhetően állati széklettel szennyezett. Emellett elengedhetetlenül fontos házi kedvencei teljes körű féregtelenítése, és persze egyéb parazitaellenes kezelése is, természetesen az állatorvos által javasolt időközönként és termékekkel.
Szerencsére a horogféreg kezelés parazitaellenes gyógyszerekkel jól kezelhető, és szinte minden esetben teljes gyógyulás várható. Súlyos esetben a kialakuló vérszegénység szájon át, vagy rosszabb esetekben injekció formájában adott vaspótlással orvosolható. Extrém esetben akár vérátömlesztésre is szükség lehet.
Leptospirózis
A leptospirózis nevű megbetegedés a leptospira nevű, spirochéta típusú, azaz spirális alakú baktériumcsalád különféle tagjai által okozott, általában igen ritka, de súlyos, fertőző betegség. A betegség alapvetően a vad- és háziállatok betegsége. A kórokozót hodozó állatok egy része a vizeletével üríti azt; míg mások megbetegszenek és elpusztulnak.
Egy ember akkor kaphatja el, amikor fertőzött állatokkal, vizeletükkel, vagy a vizeletükkel fertőzött földdel, illetve fertőzött vízzel kerül kapcsolatba.
Bár macskáknál ritkán fordul elő, ennek ellenére képesek hordozni és tovább is adni a baktériumot. Míg egyes állatok és emberek leküzdik a baktériumokat, és soha nem betegednek meg, mások nagyon súlyos állapotba tudnak kerülni.
Az embereknél a leptospirosis gyakran influenzaszerű tünetekkel kezdődik, és ahogy súlyosbodik a fertőzés, úgy befolyásolhatja a főbb szerveket, különösen a májat és a vesét. A kezelés antibiotikumokakal és a támogató kezeléssel történik.
A betegség ellen lehet és kell védekezni, mégpedig a kutya célzott, leptospirózis elleni oltásával, valamint azzal, ha az állati vizelettel szennyezett területeket és az esetlegesen fertőzött vizeket potenciálisan fertőzöttnek tekinti, és ennek megfelelő óvatossággal kezeli.
Veszettség
A veszettség a legveszélyesebb, halálos kimenetelű zoonózisos betegség, mely minden emlős fajra veszélyes. A veszettség elsősorban nyálon keresztül terjed, leggyakrabban egy fertőzött állat harapása vagy karmolása, marása által. Valamennyi melegvérű állat fogékony a veszettség vírusának fertőzésére.
Általában a rókák, kutyák és a farkasok a legfontosabb fertőzésforrások, és nem szabad elfelejteni, hogy az erdei vadakról a macskákra és a kutyákra is átterjedhet a betegség.
A megbetegdés leggyakrabban influenza-szerű tünetekkel kezdődik, ezt követik a neurológiai zavarok, melyek viselkedésváltozáshoz, tájékozódási zavarokhoz, görcsös rohamokhoz és agresszivitáshoz vezetnek.
A veszettség vírusával fertőzött emberek utólagos oltások sorozatával kezelhetők, a passzív immunizálás emberi rabies ellenanyagok segítségével történhet.
A betegség megelőzésére hosszú évtizedek óta nagy hangsúlyt helyeznek, a vadon élő állatokat kihelyezett gyógyszerekkel immunizálják. A kutyák és macskák részére létezik oltóanyag, melyet az állatorvossal egyeztetett módon az ebnek kötelező, a kijáró macskáknak ajánlott beadatni. Ezzel együtt, ha harapás vagy karmolás történik, érdemes elkérni az állat oltási bizonyítványát és a sérülést mindenképpen orvosnak megmutatni.
Bőrgombásság
A betegség angol elnevezése (ringworm) arra utal, hogy valamilyen féreg okozza a megbetegedést, ám ez nem így van. A betegséget gomba okozza, mely a bőrt, a szőrzetet és a karmokat támadja. Maga a betegség erősen fertőző, eredményeképpen a szőr foltokban kihullik. Az állat a gombákat embernek és állatnak is át tudja adni- A dermatofitózisnak is nevezett betegség a legtöbb állatot érintheti, beleértve a kutyákat, macskákat, nyulakat, rágcsálókat és embereket is.
A betegség az érintett állattal, személlyel vagy szennyezett környezettel való érintkezés útján terjed. Emberek esetében a gomba gyakran vörös, pikkelyes, kör alakú elváltozásokat okoz a bőrön, amelyek viszketnek, valamint haj- és szőrhulláshoz vezet azokon a területeken, ahol a testfelület szőrrel vagy hajjal fedett.
A gombás fertőzés gyógyszerekkel jól kezelhető, a legtöbb, időben felismert és kezelés alá vont esetben nem súlyos betegség. Arra azonban ügyelni kell, hogy ha a háztartás minden tagjára és állatára átterjed, hosszas folyamat kiirtani, különösen azért, mert a gomba akkor is életképes még, miután a szőr kihullott.
Orsóférges fertőzés
Az orsóféreg, azaz az Ascaris lumbricoides által okozott betegség kutyák és macskák esetében is gyakori. Különösen kölyökkorban fordul elő nagy gyakorisággal. A fertőzés tünetei leggyakrabban a súlycsökkenés, a szőrzet matt, fénytelen állapota, és a nagy, felfúvodott has. Apró kölyökkutyák esetében nem kizárt, hogy méhen belül, vagy később, az anyatejjel fertőződnek, de később, a szennyezett környezet által is fertőződhet az állat.
Az emberek, de különösen a gyerekek a környezetben fellelhető féregpeték véletlenszerű lenyelése által fertőződnek. A fertőzés az Ascaris petéjével szennyezett széklettel érintkezett étel vagy ital fogyasztása által történhet meg leggyakrabban. A fertőződés után a peték a bélrendszerben kelnek ki, ezután átfúródnak a bélfalon, és a vérkeringéssel a tüdőbe vándorolnak. A lárvák a léghólyagokon keresztül a légcsőbe jutnak, ahonnan a beteg felköhögi, majd lenyeli őket, így a lárvák a gyomron keresztül másodszor is eljutnak a bélbe, ahol féreggé fejlődnek.
A fertőződés elkerülhető, ha a potenciálisan szennyezett talaj vagy alom kezelése közben gumikesztyűt visel, de érdemes ezt hordani akkor is, amikor fertőzött állatot kezel. Az alapos kézmosás ez után is elengedhetetlen. Nagy figyelmet kell fordítani a családban élő állatok rendszeres féregtelenítő kezelésére.
Szerencsére az esetleges fertőződés parazitaellenes szerekkel jól kezelhető, és az esetek legnagyobb részében teljes felépülés várható.
Rüh
A rühösséget rühatkák okozzák, és igen sokféle rühatka faj ismert.
Amennyiben egyszerűen csak „rühösségről” beszélünk, akkor a kutyák Sarcoptes atkák okozta, a teljes testre kiterjedő bőrbetegségére gondolunk.
Ezek a Sarcoptes atkák apró, mikroszkopikus méretű, alig 0,2-0,4 mm-es élősködők, amelyek a bőr hámtörmelékeivel táplálkoznak úgy, hogy a bőr hámrétegébe mély járatokat fúrnak. Az atkák kutyák bőrén képesek elszaporodni, míg az emberén nem, ám ha a beteg állattal közeli kapcsolatban levő embert megcsípik, az ő bőrén is okoznak bőrtüneteket. Ezek a tünetek általában apró, csípésszerű, nagyon viszkető kis foltok, melyek leggyakrabban kezelés nélkül is megszűnnek.
Az emberben kizárólag a Sarcoptes scabiei nevű faj okozza a rühösséget. A különböző rühatka-fajok erősen gazdaspecifikusak, így tudni kell, hogy a komolyabb tünetekkel járó emberi rühösség csak embertől kapható el. A fertőzés elsősorban testi érintkezéssel terjed, azaz emberről emberre, kutyáról kutyára, stb.
Kullancs által okozott betegségek
Európában tucatnyi fertőzést terjesztenek a kullancsok. A kullancs váladékaiban lévő egyik baktérium, a Borrelia burgdorferi, az ember vérébe kerülve, majd különböző szervekben megtelepedve a Lyme-borreliosist (Lyme-kór) nevű megbetegedést okozza. Ez kezelés nélkül egy hosszadalmas, gyulladásos kórkép, sok mellélkhatással,
A másik, emberre, de különösen a gyermekekre veszélyes állapot a (kora tavaszi) agyvelő- és agyhártya-gyulladás (Früh Sommer Meningo-Encephalitis, FSME). Ez szintén egy, a kullancs által hordozott vírus okozta betegség, mely ellen igen nehéz a védekezés.
A kullancsok többféle fertőző betegséget közvetítenek a kutyák felé is, melyek közül az egyik legveszélyesebb a babesiosis.
A megbetegedést a Babesia canis nevezetű egysejtű parazita (protozoon) idézi elő, és a kutyák mellett a kutyafélék (róka, farkas, aranysakál) fogékonyak rá.
A babesiosis-hoz hasonló fertőző megbetegedés előfordulhat a fertőzött kullancs által megcsípett macskáknál. A macskába jutó kórokozó Haemobartonellózis nevű betegséget okozhat. A kórokozó vörösvérsejteken élősködik, így a jellemző tünetek a gyengeség, az étvágytalanság és a láz. A betegség antibiotikummal, súlyosabb esetben vérátömlesztéssel kezelhető.
A felsorolt betegségek állatról másik állatra vagy emberre közvetlenül nem terjednek, minden esetben szükség van a fertőzött kullancsara.
Éppen ezért az akár az állat, akár az ember testéről eltávolított kullancs mindig gondos odafigyelést és óvatos kezelést igényel, hiszen még eltávolítása után is képes fertőzni.
Toxoplasmózis
A toxoplazmózis betegség kórokozója a Toxoplasma gondii névre hallgató egysejtű parazita. Ez az élősködő súlyos megbetegedést csak gyengült immunrendszerű betegeknél, illetve a terhesség kihordása során fertőződött anyák magzatainál okozhat.
Maga a kórokozó világszerte igen elterjedt. Végső gazdájaként a házimacskát és egyéb macskaféléket tartják számon, míg az egyéb emlős állatok, a madarak és az ember a parazita köztigazdái. A végső gazda bélcsatornájában kifejlődő, ám a köztigazdákat fertőzni képes oociszták a hordozó állat ürülékével kerülnek a környezetbe.
Az ember általában akkor fertőződik, ha kórokozóval szennyezett ételt vagy italt fogyaszt, vagy ürülék eltakarításakor (leggyakrabban macskaalom takarításakor) kerül szervezetébe a kórokozó.
Ez utóbbi eset azonnali és alapos kézmosással megelőzhező. Fontos a megelőzés szempontjából még a megfelelően elkészített, tisztított és jól átsült vagy megfőtt ételek fogyasztása.
A toxoplazmózis általában tünetmentes a macskáknál és az egészséges emberek többsége esetében is. Azonban az immunrendszer károsodása esetén, valamint várandósság alatt komoly kockázatot jelent a fertőződés, utóbbi esetben születési rendellenességeket, vetélést vagy halvaszülést idézhet elő.
Azokban a ritka esetekben, amikor a fertőzés tünetekkel kísért, azok enyhe láz, fejfájás és izomfájdalom lehetnek. Súlyos esetekben a parazita károsíthatja az agyat vagy a szemet. A kezelés antimikrobiális kombinációval és egyéb támogató kezelések által történik.
Ajánlott cikkek
