Adatok
| Származási hely: | Thaiföld |
|---|---|
| Súly: |
kandúr 4.00-5.00 kg
nőstény 3.00-5.00 kg |
| Szőrzet: | A thai rövid szőrű fajta. Bundája egyenes, rövid szálú, kifejezetten puha textúrájú. Mivel a thai oly sok mindenben hasonlít a sziámira, gyakorta emlegetik régi típusú, vagy tradicionális sziámiként is. |
| Szín: | A thai macskák az ún. „maszkos cicák“ (point macskák) közé tartoznak. Ilyenek még a burmai templommacska, a ragdoll és a Neva Masquerade (szibériai macska) is. Alapszínük sötétebb a hideg testrészeken, minden színben előfordulhat a point mintázat. Ennek értelmében a thai lehet fóka point, kék point, csokoládé point, fahéj point, őzbarna point, lila point, vörös point, krémszínű point. Emellett egyes színváltozatok módosulásával érdekes, más árnyalatok is létrejöhetnek, mint ezüst, tortie, tabby, fehér, bi- és tricolor. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A thai macskafajta Thaiföldről ered, ahol Wichienmaat néven ismerik. Ennek jelentése nagyjából gyémánt hold. Európában és Amerikában leginkább úgy ismerik, mint tradicionális vagy régi típusú sziámi macskát.
Nagyjából 700 évvel ezelőtt a thai emberek imádott macskája volt a Wichienmaat. A Thaidöldön oly ismert macskás versekből, a Tamra Maew-ből tudható, hogy a fajta tenyésztése Ayudhia thai királyságban kezdődött, majd amikor Ayudhia-t a sziámi királyság követte, a tenyésztés akkor is folytatódott. A 19. században a britek felfedezték, hogy a óz egzotikus országban él egy ilyen szépséges macskafajta. Különösen tetszett nekik a mesés kék szem, a világos, mégis sötét foltokkal tarkított szőr. Sehol máshol a világon nem láttak még hasonló macskát, és elhatározták, hogy mindenképp eljuttatják Európába. Mivel akkoriban Thaiföld hivatalos neve még Sziám volt, hát ezt a nevet adták a macskafajtának.
Angliába végül 1886-ban került a fajta, a királyi család kapta ajándék gyanánt. Éppen ezért először úgy hívták, hogy „királyi macskák Sziámból”. Ezek a macskák nagyobbak, robosztusabbak voltak, mint a ma ismert sziámik. A fejük is kerekebb volt.
A tenyésztés hatására idővel megváltozott a sziámi kinézete. A test karcsúbb, a lábak hosszabbak lettek, a fej pedig háromszög formájú és hosszabb. A nyolcvanas években már szinte nem is volt látható klasszikus típusú sziámi a kiállítási ringekben. Ám mivel egyre többen érdeklődtek a hagyományos sziámi macskák iránt, az 50-es években tenyésztők elkezdtek dolgozni azon, hogy visszahozzák az eredeti megjelenést, mégpedig Thaiföldről importált példányok tenyésztésbe vonásával. Végül ez sikerült is, és 1990-ben a thai fajtanevet adták azoknak a macskáknak, melyek megjelenése a tradicionális sziámi macska megjelenését reprezentálta. Végezetül a TICA 2009-ben ismerte el a thai-t önálló fajtaként.
Eredet és történet
A thai macskafajta Thaiföldről ered, ahol Wichienmaat néven ismerik. Ennek jelentése nagyjából gyémánt hold. Európában és Amerikában leginkább úgy ismerik, mint tradicionális vagy régi típusú sziámi macskát.
Nagyjából 700 évvel ezelőtt a thai emberek imádott macskája volt a Wichienmaat. A Thaidöldön oly ismert macskás versekből, a Tamra Maew-ből tudható, hogy a fajta tenyésztése Ayudhia thai királyságban kezdődött, majd amikor Ayudhia-t a sziámi királyság követte, a tenyésztés akkor is folytatódott. A 19. században a britek felfedezték, hogy a óz egzotikus országban él egy ilyen szépséges macskafajta. Különösen tetszett nekik a mesés kék szem, a világos, mégis sötét foltokkal tarkított szőr. Sehol máshol a világon nem láttak még hasonló macskát, és elhatározták, hogy mindenképp eljuttatják Európába. Mivel akkoriban Thaiföld hivatalos neve még Sziám volt, hát ezt a nevet adták a macskafajtának.
Angliába végül 1886-ban került a fajta, a királyi család kapta ajándék gyanánt. Éppen ezért először úgy hívták, hogy „királyi macskák Sziámból”. Ezek a macskák nagyobbak, robosztusabbak voltak, mint a ma ismert sziámik. A fejük is kerekebb volt.
A tenyésztés hatására idővel megváltozott a sziámi kinézete. A test karcsúbb, a lábak hosszabbak lettek, a fej pedig háromszög formájú és hosszabb. A nyolcvanas években már szinte nem is volt látható klasszikus típusú sziámi a kiállítási ringekben. Ám mivel egyre többen érdeklődtek a hagyományos sziámi macskák iránt, az 50-es években tenyésztők elkezdtek dolgozni azon, hogy visszahozzák az eredeti megjelenést, mégpedig Thaiföldről importált példányok tenyésztésbe vonásával. Végül ez sikerült is, és 1990-ben a thai fajtanevet adták azoknak a macskáknak, melyek megjelenése a tradicionális sziámi macska megjelenését reprezentálta. Végezetül a TICA 2009-ben ismerte el a thai-t önálló fajtaként.
Egészség
Mivel a thai egyike a legősibb macskafajtáknak, génállománya viszonylag változatos, és nem kifejezetten hajlamos a genetikailag öröklődő betegségekre. Egészségügyi problémái leginkább a szelektív tenyésztésből eredően adódhatnának, ám ez a fajtára nem jellemző. Éppen ezért például a tenyésztés során megengedett, hogy a sziámi és más hasonló fajtákat thai-jal keresztezzék, mégpedig a génállomány frissítése miatt.
Ezzel együtt persze a thai-nál is adódhatnak egészségügyi problémák, ám alapjában véve hosszú életű, egészséges fajta.
Személyiség
A thai erősen ragaszkodik az emberekhez, szerető és szerethető fajta, mely kötődik a családhoz. Igen szociális állat, kifejezetten keresi és élvezi az emberi társaságot. Ha hosszabb időt tölt egyedül otthon minden nap, érdemes beszerezni mellé egy macskatársat. A thai képes arra, hogy gazdáját naphosszat kövesse a lakásban, szeretne részt venni minden tevékenységben. Szóval igencsak sok türelmet igénylő fajta, hiszen idő és türelem kell, hogy kielégítse igényét, és megadja neki a figyelmet, amire vágyik.
Kifejezetten intelligens, kíváncsi, okos fajta. Elég beszédes, sokat és határozottan kommunikál gazdájával és a családdal, bár ez nem hangos és nem zavaró. Szeret játszani, de élvezi azt is, ha a gazda ölében heverészhet. A figyelem iránti fokozott igénye miatt fontos, hogy minden nap eleget foglalkozzanak vele. A gazdát már a bejáratnál várja és üdvözli, persze azonnal „elmesélve”, mi történt vele aznap.
Nagyon jól elvan a gyerekekkel, és más állatokkal is, például jó természetű, macskakedvelő kutyák mellé is bátran ajánlható.
Küllem és ápolási szükségletek
A thai selymes, puha, rövid szőre nem igényel túlzottan sok ápolást, különösen mert ez a fajta kifejezetten intenzíven gondozza saját magát. Ennek ellenére a rendszeres átkefélés jót tesz, hiszen ezzel eltávolíthatók a kihullott szőrszálak, és megelőzhető, hogy a lakásban mindenütt macskaszőr gomolyogjon, valamint a gyomorban kialakuló szőrlabda is kivédhető.
Mozgás
A thai nagyon intelligens, élénk, atlétikus macska, mely imád játszani. Állandóan mozgásban levő agyi fogaskerekeit érdemes a megfelelő játékokkal lefoglalni, és nem árt egy magas macskabútor sem, hogy mászási, ugrási hajlamát kiélhesse. Ha mindez nem áll rendelkezésre, ne csodálkozzon, ha arra ér haza, hogy a macska átprogramozta a tévét, és unalmában legörgette a vécépapír gurigát, kifosztotta a törlőkendős dobozt.
Nevelés
A thai nem csak elegáns, de igazán bújós cica is. Hihetetlen módon szeretetteli, imád gazdája mellett aludni. Az aktív és szociális thai kiváló választás gyermekes családok számára, de macskabarát kutya mellé is bátran ajánlható. Legalább úgy apportozik, mint egy retriever, könnyen tanul trükköket. Ha a gyerek kedvesen és tisztelettel bánik vele, a sziámi hálás játszótárs lesz.
Etetés
A hosszú és karcsú test miatt a legapróbb túlsúly is hamar észrevehető. Akár egy alkalommal történő túletetés meglátszik a has domborodásán. Emiatt a táplálékbevitelt felügyelni kell, különös tekintettel arra, hogy a hosszú és karcsú lábaknak nem tesz jót a túlsúly cipelése.