Adatok
| Származási hely: | Thaiföld |
|---|---|
| Súly: |
kandúr 3.00-5.00 kg
nőstény 4.00-5.00 kg |
| Szőrzet: | Egyenes, rövid szálú, kifejezetten puha textúrájú. |
| Szín: | A thai macska egy eredetei pointed macska, a pointed variáció minden formája elfogadott, legyen az szolíd, tortie, vagy tabbie variáció. Csokoládé, lila, kék színben a leggyakoribb, de néhány új változat is elfogadott: vörös, krém, fahéj. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A thai macskafajta Thaiföldről ered, ahol Wichienmaat néven ismerik. Ennek jelentése nagyjából gyémánt hold. Európában és Amerikában leginkább úgy ismerik, mint tradicionális vagy régi típusú sziámi macskát.
Nagyjából 700 évvel ezelőtt a thai emberek imádott macskája volt a Wichienmaat. A Thaidöldön oly ismert macskás versekből, a Tamra Maew-ből tudható, hogy a fajta tenyésztése Ayudhia thai királyságban kezdődött, majd amikor Ayudhia-t a sziámi királyság követte, a tenyésztés akkor is folytatódott. A XIX. században a britek felfedezték, hogy az egzotikus országban él egy ilyen szépséges macskafajta. Különösen tetszett nekik a mesés, kék szem, a világos, mégis sötét foltokkal tarkított szőr. Sehol máshol a világon nem láttak még hasonló macskát, és elhatározták, hogy mindenképp eljuttatják Európába. Mivel akkoriban Thaiföld hivatalos neve még Sziám volt, hát ezt a nevet adták a macskafajtának.
Angliába végül 1886-ban került a fajta, a királyi család kapta ajándék gyanánt. Éppen ezért először úgy hívták, hogy „királyi macskák Sziámból”. Ezek a macskák nagyobbak, robosztusabbak voltak, mint a ma ismert sziámik. A fejük is kerekebb volt.
A tenyésztés hatására idővel megváltozott a sziámi kinézete. A test karcsúbb, a lábak hosszabbak lettek, a fej pedig háromszög formájú és hosszabb. A nyolcvanas években már szinte nem is volt látható klasszikus típusú sziámi a kiállítási ringekben. Ám mivel egyre többen érdeklődtek a hagyományos sziámi macskák iránt, az 50-es években tenyésztők elkezdtek dolgozni azon, hogy visszahozzák az eredeti megjelenést, mégpedig Thaiföldről importált példányok tenyésztésbe vonásával. Végül ez sikerült is, és 1990-ben a thai fajtanevet adták azoknak a macskáknak, melyek megjelenése a tradicionális sziámi macska megjelenését reprezentálta. Végezetül a TICA 2009-ben ismerte el a thai-t önálló fajtaként.
Eredet és történet
A thai macskafajta Thaiföldről ered, ahol Wichienmaat néven ismerik. Ennek jelentése nagyjából gyémánt hold. Európában és Amerikában leginkább úgy ismerik, mint tradicionális vagy régi típusú sziámi macskát.
Nagyjából 700 évvel ezelőtt a thai emberek imádott macskája volt a Wichienmaat. A Thaidöldön oly ismert macskás versekből, a Tamra Maew-ből tudható, hogy a fajta tenyésztése Ayudhia thai királyságban kezdődött, majd amikor Ayudhia-t a sziámi királyság követte, a tenyésztés akkor is folytatódott. A XIX. században a britek felfedezték, hogy az egzotikus országban él egy ilyen szépséges macskafajta. Különösen tetszett nekik a mesés, kék szem, a világos, mégis sötét foltokkal tarkított szőr. Sehol máshol a világon nem láttak még hasonló macskát, és elhatározták, hogy mindenképp eljuttatják Európába. Mivel akkoriban Thaiföld hivatalos neve még Sziám volt, hát ezt a nevet adták a macskafajtának.
Angliába végül 1886-ban került a fajta, a királyi család kapta ajándék gyanánt. Éppen ezért először úgy hívták, hogy „királyi macskák Sziámból”. Ezek a macskák nagyobbak, robosztusabbak voltak, mint a ma ismert sziámik. A fejük is kerekebb volt.
A tenyésztés hatására idővel megváltozott a sziámi kinézete. A test karcsúbb, a lábak hosszabbak lettek, a fej pedig háromszög formájú és hosszabb. A nyolcvanas években már szinte nem is volt látható klasszikus típusú sziámi a kiállítási ringekben. Ám mivel egyre többen érdeklődtek a hagyományos sziámi macskák iránt, az 50-es években tenyésztők elkezdtek dolgozni azon, hogy visszahozzák az eredeti megjelenést, mégpedig Thaiföldről importált példányok tenyésztésbe vonásával. Végül ez sikerült is, és 1990-ben a thai fajtanevet adták azoknak a macskáknak, melyek megjelenése a tradicionális sziámi macska megjelenését reprezentálta. Végezetül a TICA 2009-ben ismerte el a thai-t önálló fajtaként.
Egészség
Élettartam: 12-16 év
Mivel a thai egyike a legősibb macskafajtáknak, génállománya viszonylag változatos, és nem kifejezetten hajlamos a genetikailag öröklődő betegségekre. Egészségügyi problémái leginkább a szelektív tenyésztésből eredően adódhatnának, ám ez a fajtára nem jellemző. Éppen ezért például a tenyésztés során megengedett, hogy a sziámi és más hasonló fajtákat thai-jal keresztezzék, mégpedig a génállomány frissítése miatt.
Ezzel együtt persze a thai-nál is adódhatnak egészségügyi problémák, ám alapjában véve hosszú életű, egészséges fajta.
Személyiség
A thai erősen ragaszkodik az emberekhez, szerető és szerethető fajta, mely kötődik a családhoz. Igen szociális állat, kifejezetten keresi és élvezi az emberi társaságot. Ha hosszabb időt tölt egyedül otthon minden nap, érdemes beszerezni mellé egy macskatársat. A thai képes arra, hogy gazdáját naphosszat kövesse a lakásban, szeretne részt venni minden tevékenységben. Szóval igencsak sok türelmet igénylő fajta, hiszen idő és türelem kell, hogy kielégítse igényét, és megadja neki a figyelmet, amire vágyik.
Kifejezetten intelligens, kíváncsi, okos macska. Elég beszédes, sokat és határozottan kommunikál gazdájával és a családdal, bár ez nem hangos és nem zavaró.
Küllem és ápolási szükségletek
A test közepes méretű, mérsékelten ék-alakú. A homlok lapos, közepesen hosszú. A profil enyhe bemélyedést mutat a szemek vonalában, és egy enyhe, lefele mutató görbületet az orr hegyén. Az arcorri rész közepesen hosszú, ék-alakú. A fülek határozottan, egyenesen felfelé mutatnak. A fül a tövénél széles, hegye lekerekített, szőrzete világos színű. A szemek mérsékelten nagyok, ovális alakúak. A test közepesen nagy, a hossza másfélszer akkora, mint a magassága. A csontozat közepesen erős, a testfelépítés erős, de nem nehézkes. A nyak közepesen hosszú, erős. A lábak közepesen hosszúak, elegánsak. A mancs ovális. A farok hossza megegyezik a test hosszával
A thai selymes, puha, rövid szőre nem igényel túlzottan sok ápolást, különösen mert ez a fajta kifejezetten intenzíven gondozza saját magát. Ennek ellenére a rendszeres átkefélés jót tesz, hiszen ezzel eltávolíthatók a kihullott szőrszálak, és megelőzhető, hogy a lakásban mindenütt macskaszőr gomolyogjon, valamint a gyomorban kialakuló szőrlabda is kivédhető.
Mozgás
A thai nagyon intelligens, élénk, atlétikus macska, mely imád játszani. Állandóan mozgásban levő agyi fogaskerekeit érdemes a megfelelő játékokkal lefoglalni, és nem árt egy magas macskabútor sem, hogy mászási, ugrási hajlamát kiélhesse. Ha mindez nem áll rendelkezésre, ne csodálkozzon, ha arra ér haza, hogy a macska átprogramozta a tévét, és unalmában legörgette a vécépapír gurigát, kifosztotta a törlőkendős dobozt.
Nevelés
Szeret játszani, de élvezi azt is, ha a gazda ölében heverészhet. A figyelem iránti fokozott igénye miatt fontos, hogy minden nap eleget foglalkozzanak vele. A gazdát már a bejáratnál várja és üdvözli, persze azonnal „elmesélve”, mi történt vele aznap.
Nagyon jól elvan a gyerekekkel, és más állatokkal is, például jó természetű, macskakedvelő kutyák mellé is bátran ajánlható.
Etetés
A közepes méretű, hosszú és karcsú test miatt a legapróbb túlsúly is hamar észrevehető. Akár egy alkalommal történő túletetés meglátszik a has domborodásán. Emiatt a táplálékbevitelt felügyelni kell, különös tekintettel arra, hogy a hosszú és karcsú lábaknak nem tesz jót a túlsúly cipelése.