Adatok
Származási hely: | Thaiföld |
---|---|
Súly: |
kandúr 3.60-5.40 kg
nőstény 2.20-3.60 kg |
Szőrzet: | Rövid és sima. |
Szín: | Csokoládé, lila, kék színben a leggyakoribb, de néhány új változat is elfogadott: vörös, krém, fahéj. |
További adatok megjelenítése |
Leírás
A kifinomult sziámi macska olyan, mintha egy elegáns maszkabálba készülne, halovány estélyi ruhában, fekete kiegészítőkkel, tanzanite kék szemekkel. A világos bundájú, fekete maszkos és fülű-farkú macskákat Thaiföldön, a korábbi Sziám területén már évszázadok óta ismerik. Már ókori iratok is említik ezeket a macskákat, ám a XIX. századig a nyugati világ számára láthatatlanok voltak. Ekkor kerültek első alkalommal kiállításra a londoni Crystal Palace Cat Show-n. Persze nem mindenki értékelte pozitívan a különleges és szokatlan megjelenést, ám ennek ellenére a fajta gyorsan divatos házi kedvenccé vált. A századforduló elejére az Egyesült Államokra is átterjedt a népszerűségi láz. Rutherford B. Hayes (1877-1881) elnök és felesége, Lucy 1878-ban kapták sziámi macskájukat, mégpedig David B. Sickels diplomata által, aki Thaiföldön, a konzulátuson dolgozott. Sickels a macskát kísérő levélben megírta, hogy mindez ajándék az elnöki pár számára.
A gyönyörűséges sziámi macska hosszú időn át a sziámi királyok legendás templomi macskája volt. Az uralkodók nem csak szépségét értékelték, de kiemelkedő őrzési képességeit is. A sziámik a trón körül álló magas oszlopokon ültek, és ha bárki fenyegető szándékkal közeledett a király felé, ráugrottak. Tekintve a macska méretét, erejét és ugróképességét, elképzelhető, hogy az, akire egy sziámi ráugrott, padlóra került. Ha úgy hozta a szükség, e védelmező macska megkarmolta a támadó arcát is.
Azt, hogy a legenda igaz-e, nem tudni, de az az macska, melyet Peter Simon Pallas, a híres német felfedező és természetkutató látott, nagy valószínűséggel egy sziámi volt. A Kaszpi tengeren tett utazásáról az 1700–as években készített feljegyzéseiben erre találhatók utalások. Pallas leírása szerint a macska fülei, mancsai és farka fekete volt, maga az állat közepes méretű, lábai pedig némileg rövidebbek, mint a közönséges macskák lábai. A fejét az orr irányába nyúlóan hosszúkásnak írta le.
Az első sziámik ajándékként kerültek Európába, mégpedig a sziámi király ajándékozta a brit konzulnak Bangkokban, az 1800-as évek végén. Az első nyugatra került sziámik neve Pho és Mia volt. Ez egy tenyészpár volt, mely 1884-ben került Angliába, Owen Gould által. Pho és Mia kölykeit Mr. Gould lánya állította ki a londoni kiállításon, melyet 1865-ben rendeztek a Kristálypalotában. Az USA-ba szintén a sziámi király ajándékaként került az első macska. Az 1890-es évek végén, 1900-as évek elején brit importból kerültek újabb példányok a tengerentúlra, Franciaországba, Japánba, sőt, vissza Sziámba is. Ez a fajta egészen a második világháborúig egészen ritkának számított, utána azonban jelentősen megnőtt a regisztrációk száma.
Maga a sziámi természetes fajta, ami azt jelenti, hogy a szőrszín és a mintázat természetes génmutáció eredménye. Ez a fajta hozzájárult számos más fajta kialakulásához, így a balinéz, az orientális, a himalája és a havanna létrejöttéhez és mai megjelenéséhez.
Eredet és történet
A kifinomult sziámi macska olyan, mintha egy elegáns maszkabálba készülne, halovány estélyi ruhában, fekete kiegészítőkkel, tanzanite kék szemekkel. A világos bundájú, fekete maszkos és fülű-farkú macskákat Thaiföldön, a korábbi Sziám területén már évszázadok óta ismerik. Már ókori iratok is említik ezeket a macskákat, ám a XIX. századig a nyugati világ számára láthatatlanok voltak. Ekkor kerültek első alkalommal kiállításra a londoni Crystal Palace Cat Show-n. Persze nem mindenki értékelte pozitívan a különleges és szokatlan megjelenést, ám ennek ellenére a fajta gyorsan divatos házi kedvenccé vált. A századforduló elejére az Egyesült Államokra is átterjedt a népszerűségi láz. Rutherford B. Hayes (1877-1881) elnök és felesége, Lucy 1878-ban kapták sziámi macskájukat, mégpedig David B. Sickels diplomata által, aki Thaiföldön, a konzulátuson dolgozott. Sickels a macskát kísérő levélben megírta, hogy mindez ajándék az elnöki pár számára.
A gyönyörűséges sziámi macska hosszú időn át a sziámi királyok legendás templomi macskája volt. Az uralkodók nem csak szépségét értékelték, de kiemelkedő őrzési képességeit is. A sziámik a trón körül álló magas oszlopokon ültek, és ha bárki fenyegető szándékkal közeledett a király felé, ráugrottak. Tekintve a macska méretét, erejét és ugróképességét, elképzelhető, hogy az, akire egy sziámi ráugrott, padlóra került. Ha úgy hozta a szükség, e védelmező macska megkarmolta a támadó arcát is.
Azt, hogy a legenda igaz-e, nem tudni, de az az macska, melyet Peter Simon Pallas, a híres német felfedező és természetkutató látott, nagy valószínűséggel egy sziámi volt. A Kaszpi tengeren tett utazásáról az 1700–as években készített feljegyzéseiben erre találhatók utalások. Pallas leírása szerint a macska fülei, mancsai és farka fekete volt, maga az állat közepes méretű, lábai pedig némileg rövidebbek, mint a közönséges macskák lábai. A fejét az orr irányába nyúlóan hosszúkásnak írta le.
Az első sziámik ajándékként kerültek Európába, mégpedig a sziámi király ajándékozta a brit konzulnak Bangkokban, az 1800-as évek végén. Az első nyugatra került sziámik neve Pho és Mia volt. Ez egy tenyészpár volt, mely 1884-ben került Angliába, Owen Gould által. Pho és Mia kölykeit Mr. Gould lánya állította ki a londoni kiállításon, melyet 1865-ben rendeztek a Kristálypalotában. Az USA-ba szintén a sziámi király ajándékaként került az első macska. Az 1890-es évek végén, 1900-as évek elején brit importból kerültek újabb példányok a tengerentúlra, Franciaországba, Japánba, sőt, vissza Sziámba is. Ez a fajta egészen a második világháborúig egészen ritkának számított, utána azonban jelentősen megnőtt a regisztrációk száma.
Maga a sziámi természetes fajta, ami azt jelenti, hogy a szőrszín és a mintázat természetes génmutáció eredménye. Ez a fajta hozzájárult számos más fajta kialakulásához, így a balinéz, az orientális, a himalája és a havanna létrejöttéhez és mai megjelenéséhez.
Egészség
Élettartam: 8-12 év.
Mind a fajtatiszta, mind a keverék macskák esetében előfordulhatnak genetikai eredetű betegségek. A sziámi gazdái az alábbi problémákkal szembesülhetnek:
- Amyloidosis – ez egy olyan betegség, amikor egy amyloid nevű protein felgyülemlik valamely szervben, a sziámi családnál elsődlegesen a májban
- Asztma, légúti betegségek
- Veleszületett szívrendellenesség, mint az aorta szűkület
Személyiség
“Sziámik vagyunk, ha akarod. Sziámik vagyunk akkor is, ha nem akarod.” Ezt énekelte egy Disney rajzfilmben két dühös sziámi macska, Lady és Tramp. És ez a két mondat tökéletesen jellemzi a sziámit.
Talán a legfontosabb, amit tudni kell a fajtáról, hogy igen beszédes és kellően nagyképű. Mindig pontosan „elmondja”, hogy mit is gondol és akar, teszi mindezt hangosan, érdes hangon. Természetesen elvárja, hogy figyeljenek rá, és elfogadják gondolatait, véleményét és tanácsait. A sziámi hihetetlenül erősen ragaszkodik gazdájához és családjához. Szereti követni a gazdát mindenhová a házban, és természetesen felügyelni minden eseményt, cselekedetet. Amint a gazda leül, a sziámi pillanatok alatt az ölében terem, hogy begyűjtse a simogatást. Természetesen éjjel elsőként ér az ágyba, hogy biztos jusson hely a fejének a párnán, és beférkőzhessen a takaró alá is.
Nem önnek való fajta a sziámi, ha őrületbe kergeti a ragaszkodása, kommunikációra való hajlandósága, és az, hogy szinte mindig láb alatt van. Másrészt, ha imádja, hogy van kihez szólni egész nap, ráadásul a macska még válaszol is, akkor a sziámi az ön számára jó választás. A legfontosabb, hogy legyen elég ideje erre a csodás macskára, hiszen igényes és igencsak szociális lény. A sziámi nem szeret egyedül lenni, szóval ha napközben sokat dolgozik, hosszú órákra van távol otthonától, érdemes rögtön két macskában gondolkodni.
Küllem és ápolási szükségletek
A sziámi rövid, finom szőre könnyen rendben tartható heti átfésüléssel és kikeféléssel. Ez bőven elég az elhalt szőrszálak eltávolításához.
A számi ideális küllemét szinte minden szervezet másként írja le. Általánosságban szinte mindegyik kitér arra, hogy a test izmos, hosszú. Az ék-alakú fej hosszú, az orrhegytől a fülek tövéig szabályos háromszöget alkot. A szokatlanul nagy fülek a tövüknél szélesek, a hegyük felé elkeskenyednek, pont olyan háromszögformát alkotva, mint amilyen a fej formája. A szemek közepesen nagyon és mandulaformájúak, a szemek színe mélykék. A hosszúkás testet hosszú, karcsú lábak támasztják alá, a hátsó lábak némileg hosszabbak, mint a mellsők. A mancsok oválisak, kicsik, finomak. A farok hosszú és vékony.
Csokoládé, lila, kék színben a leggyakoribb, de néhány új változat is elfogadott: vörös, krém, fahéj.
A hagyományos, azaz tradicionális sziámi, a thai feje módosult ék-alakot formáz, mely közepesen széles, hosszabb, mint amilyen széles, de nem extrém módon. A szemek teljes mértékben mandula alakúak, a fülek közepesen nagyok vagy nagyok, enyhén kifelé fordulók. A könnyű és kecses test mérsékelten hosszú, de közel sem olyan tubus-szerű, mint a közismert sziámié. A közepesen hosszú lábak kecsesek, a mancsok szintén közepes méretűek és ovális alakúak. A farok pont olyan hosszú, mint a test, és a vége felé elkeskenyedő. A szőrzet rövid és selymes.
Mozgás
A sziámi nagyon intelligens, élénk, atlétikus macska, mely imád játszani. Állandóan mozgásban levő agyi fogaskerekeit érdemes a megfelelő játékokkal lefoglalni, és nem árt egy magas macskabútor sem, hogy mászási, ugrási hajlamát kiélhesse. Ha mindez nem áll rendelkezésre, ne csodálkozzon, ha arra ér haza, hogy a macska átprogramozta a tévét, és unalmában legörgette a vécépapír gurigát, kifosztotta a törlőkendős dobozt.
Nevelés
A sziámi nem csak elegáns, de imád ölbe bújni. Hihetetlen módon szeretetteli, imád gazdája mellett aludni.
Az aktív és szociális sziámi kiváló választás gyermekes családok számára, de macskabarát kutya mellé is bátran ajánlható. Legalább úgy apportozik, mint egy retriever, könnyen tanul trükköket. Ha a gyerek kedvesen és tisztelettel bánik vele, a sziámi hálás játszótárs lesz.
Etetés
A hosszú és karcsú test miatt a legapróbb túlsúly is hamar észrevehető. Akár egy alkalommal történő túletetés meglátszik a has domborodásán. Emiatt a táplálékbevitelt felügyelni kell, különös tekintettel arra, hogy a hosszú és karcsú lábaknak nem tesz jót a túlsúly cipelése.
Németh László tenyésztőről:
"1981-ben vettem az első sziámi macskámat és 1982-ben született az első almom. Elsősorban sziámi és orientális macskákkal foglalkozom, de 5 éven keresztül tenyésztettem brit rövid szőrű macskákat is. 6 éve Cornish Rexek tenyésztésével is foglalkozom. Eddig 9 világbajnoki címet értek el az általam tenyésztett macskák." - írja magáról a tenyésztő. Ha szeretnél tőle macskák felől érdeklődni, keresd bátran az alábbi e-mail címen: laci@okonor.hu