Adatok

Származási hely: Kenya/USA
Súly: kandúr 5.00-7.00 kg
nőstény 3.00-6.00 kg
Szőrzet: A sokoke bundája nagyon rövid, csillogó, mely szorosan a testhez simul. Minimális aljszőrzete lehet, de jellemzőbb, hogy egyáltalán nincs.
Szín: A sokokét kizárólag klasszikus foltos, cirmos mintával tenyésztik, melynél a foltok mindig feketék, az alapszín pedig változó lehet, szürkétől meleg aranybarnáig.
További adatok megjelenítése

Leírás

Még 1978-ban egy brit-kenyai életművész és lótenyésztő, Jeni Slater talált két, szokatlan kinézetű vadmacskát, egy kandúrt és egy nőstényt a kókuszültetvényén. Vad kinézetük, szokatlan színük és jegyeik annyira lenyűgözte őt, hogy elhatározta, megszelídíti őket, majd elkezdi tenyészteni. Mivel igen könnyen sikerült a szelídítés, valószínűleg nem is voltak teljesen vadak, sokkal inkább olyan macskák, melyek adaptálódtak a vad környezethez.

Később Jeni megmutatta a macskákat dán barátnőjének, Gloria Moeldrup-nak, aki 1984-ban két ilyen cicát vitt magával Dániába, majd 1991-ben még hármat. Amikor eljött az ideje, és bemutatta őket egy Odense-i kiállításon, a macskakedvelők körében hihetetlen népszerűségre tett szert az új fajta.  1992-ben az egyikük elkerült Olaszországba. Ezek a sokoke macskák teremtették meg a fajta európai alapjait.

A FIFe 1994 januárjában ismerte el teljes körűen a sokoke macskát, míg a TICA 2008-ban.

Eredet és történet

Még 1978-ban egy brit-kenyai életművész és lótenyésztő, Jeni Slater talált két, szokatlan kinézetű vadmacskát, egy kandúrt és egy nőstényt a kókuszültetvényén. Vad kinézetük, szokatlan színük és jegyeik annyira lenyűgözte őt, hogy elhatározta, megszelídíti őket, majd elkezdi tenyészteni. Mivel igen könnyen sikerült a szelídítés, valószínűleg nem is voltak teljesen vadak, sokkal inkább olyan macskák, melyek adaptálódtak a vad környezethez.

Később Jeni megmutatta a macskákat dán barátnőjének, Gloria Moeldrup-nak, aki 1984-ban két ilyen cicát vitt magával Dániába, majd 1991-ben még hármat. Amikor eljött az ideje, és bemutatta őket egy Odense-i kiállításon, a macskakedvelők körében hihetetlen népszerűségre tett szert az új fajta.  1992-ben az egyikük elkerült Olaszországba. Ezek a sokoke macskák teremtették meg a fajta európai alapjait.

A FIFe 1994 januárjában ismerte el teljes körűen a sokoke macskát, míg a TICA 2008-ban.

Egészség

Eddig nem jelentkezett semmiféle örökletes vagy genetikai betegség a fajtánál.

Személyiség

A vad megjelenés ellenére ez a fajta kedves, barátságos és könnyen kezelhető. Erősen családorientált, szorosan kötődik gazdájához. Nem mindig vágyik kifejezetten az emberek figyelmére, vagy akarja, hogy simogassák, de örömmel követi a gazdit szerte a házban, ezzel mutatva ki ragaszkodását.

Mivel természeténél fogva társas lény, a sokoke jól kijön más macskákkal, de egyéb háziállatokkal is. Energikus, játékos fajta, gyors, intenzív a játéka. Kifejezetten utálja, ha egyedül hagyják. Igencsak beszédes, sokat nyávog, képes órákon át „mondani” a magáét. Előfordulhat, hogy agresszívvá válik, ilyenkor bizony használja a fogait és a karmait is.

Küllem és ápolási szükségletek

A rövidszőrű sokoke nem igényel sok kozmetikázást. Heti egy alkalommal éppen elég átkefélni és fésülni a bundát. Fürdetni nem kell, csak ha összepiszkolja magát, akkor is csak kímélő samponnal. A fülek hajlamosak a fertőzésekre, gyakori az atkásodás, ezért rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell, ilyenkor érdemes a szemeket és a karmokat is ellenőrizni.

Mozgás

A futás, a vadászatot imitáló játékok, az ugrálás alapvető szükséglete ennek a mozgékony, agilis fajtának, hogy felesleges energiát képes legyen levezetni. Ehhez pedig mindenképp szükséges és kényelmes, magas macskabútor.

Nevelés

Mivel okos fajta, gyorsan megtanulja gazdája utasításait. A szocializáció kiemelten fontos ennél a fajtánál, hogy mielőbb megtanulják a békés együttélés szabályait.

Etetés

A fehérje, szénhidrát és zsír egyensúlya nagyon fontos a sokoke számára. Ennek kielégítésére érdemes kiváló minőségű szuper prémium táppal etetni.