Bengáli

Adatok

Leírás

A vadmacskák szépsége mindig is vonzó volt az emberek számára, így nem véletlen, hogy komoly erőfeszítéseket tettek, hogy egy vadmacskából háziasított macskát tenyésszenek ki, azaz egy vad megjelenésű, de kellemes természetű fajtát. E célból elsőként egy ázsiai leopárd macskát és egy cirmost kereszteztek az 1960-as években, az USA-ban. A bengáli nevét az ázsiai leopárd macska tudományos nevéről kapta, mely nem más, mint Felis bengalensis.

Tehát a bengáli az ázsiai leopárd macska – mely az 1950-60-as években kapható volt állatkereskedésekben -, és rövidszőrű házimacskák keresztezéséből született. Jean Mill, egy kaliforniai tenyésztő végzett először ilyen keresztezést, de közel sem azzal a céllal, hogy egy új fajtát hozzon létre. Egyszerűen volt egy leopárd macskája, melyet összeengedett egy fekete kandúrral, hogy ne legyen magányos. Nem gondolta volna, hogy a két faj képes párosodni, de megtörtént, és kiscicák születtek a barátságból. Mill megtartott egy foltos nőstényt, melyet visszapároztatott az apjával. Ebből a párosításból egyszínű és foltos kölykök is születtek.

Nagyjából egy időben ezzel Dr. Willard Centerwall a Loyola-i egyetemen keresztezett egy ázsiai leopárd macskát egy házimacskával. Mivel a leopárd macskák ellenállóak voltak a macskák leukémia vírusával szemben, a kutatók érdeklődtek az iránt, hogy a hibrid utódoknál öröklődik-e ez a tulajdonság.

Az eredményeken fellelkesülve több tenyésztő is érdeklődni kezdett a keresztezés iránt. Így volt vele Mill is, ám az életében bekövetkezett változások miatt egy időre fel kellett hagynia a macskák tenyésztésével. Ám mindig is készen állt az újrakezdésre, és kapott is dr. Centerwall hibridjeiből, majd megfelelő kandúrt keresett hozzájuk. Az egyik egy narancsszínű rövidszőrű volt, melyet Indiában talált, a másik pedig egy barna foltos, menhelyi macska. A munka tehát folytatódott....

Annak ellenére, hogy számos akadály adódott a hibrid fajta kitenyésztése során, a tenyésztési program végeredménye egy vad kinézetű, háziasított macska lett. Mivel a tenyésztés alapja a felis bengalensis nevű vadmacska volt, a fajta neve bengáli lett.
Ma már a bengáli macska ugyanolyan, mint bármely más házimacska, és csak akkor nevezhető bengálinak, ha minimum négy generációban nincs vadmacska az ősei között.

A fajta indulása is ellentmondásos volt, és bizonyos mértékig a mai napig is az.  Vannak aggodalmak, hogy több vadmacskát fognak használni a tenyésztők, valamint az, hogy soha nem lesz igazán háziasított a fajta. Ezek azonban nem valós aggodalmak, ráadásul a kiállítási- és tenyészmacskák soha nem mutathatnak túl sok közelséget vad rokonaikkal.

A bengáli fajta olyannyira keresett, hogy egy brit nő 1990-ben 50.000 fontot fizetett a cicájáért, így a fajta kiérdemelte a macskák Rolls Royce-a címet.

Eredet és történet

A vadmacskák szépsége mindig is vonzó volt az emberek számára, így nem véletlen, hogy komoly erőfeszítéseket tettek, hogy egy vadmacskából háziasított macskát tenyésszenek ki, azaz egy vad megjelenésű, de kellemes természetű fajtát. E célból elsőként egy ázsiai leopárd macskát és egy cirmost kereszteztek az 1960-as években, az USA-ban. A bengáli nevét az ázsiai leopárd macska tudományos nevéről kapta, mely nem más, mint Felis bengalensis.

Tehát a bengáli az ázsiai leopárd macska – mely az 1950-60-as években kapható volt állatkereskedésekben -, és rövidszőrű házimacskák keresztezéséből született. Jean Mill, egy kaliforniai tenyésztő végzett először ilyen keresztezést, de közel sem azzal a céllal, hogy egy új fajtát hozzon létre. Egyszerűen volt egy leopárd macskája, melyet összeengedett egy fekete kandúrral, hogy ne legyen magányos. Nem gondolta volna, hogy a két faj képes párosodni, de megtörtént, és kiscicák születtek a barátságból. Mill megtartott egy foltos nőstényt, melyet visszapároztatott az apjával. Ebből a párosításból egyszínű és foltos kölykök is születtek.

Nagyjából egy időben ezzel Dr. Willard Centerwall a Loyola-i egyetemen keresztezett egy ázsiai leopárd macskát egy házimacskával. Mivel a leopárd macskák ellenállóak voltak a macskák leukémia vírusával szemben, a kutatók érdeklődtek az iránt, hogy a hibrid utódoknál öröklődik-e ez a tulajdonság.

Az eredményeken fellelkesülve több tenyésztő is érdeklődni kezdett a keresztezés iránt. Így volt vele Mill is, ám az életében bekövetkezett változások miatt egy időre fel kellett hagynia a macskák tenyésztésével. Ám mindig is készen állt az újrakezdésre, és kapott is dr. Centerwall hibridjeiből, majd megfelelő kandúrt keresett hozzájuk. Az egyik egy narancsszínű rövidszőrű volt, melyet Indiában talált, a másik pedig egy barna foltos, menhelyi macska. A munka tehát folytatódott....

Annak ellenére, hogy számos akadály adódott a hibrid fajta kitenyésztése során, a tenyésztési program végeredménye egy vad kinézetű, háziasított macska lett. Mivel a tenyésztés alapja a felis bengalensis nevű vadmacska volt, a fajta neve bengáli lett.
Ma már a bengáli macska ugyanolyan, mint bármely más házimacska, és csak akkor nevezhető bengálinak, ha minimum négy generációban nincs vadmacska az ősei között.

A fajta indulása is ellentmondásos volt, és bizonyos mértékig a mai napig is az.  Vannak aggodalmak, hogy több vadmacskát fognak használni a tenyésztők, valamint az, hogy soha nem lesz igazán háziasított a fajta. Ezek azonban nem valós aggodalmak, ráadásul a kiállítási- és tenyészmacskák soha nem mutathatnak túl sok közelséget vad rokonaikkal.

A bengáli fajta olyannyira keresett, hogy egy brit nő 1990-ben 50.000 fontot fizetett a cicájáért, így a fajta kiérdemelte a macskák Rolls Royce-a címet.

Egészség

Élettartam: 9-13 év.

Mind a fajtatiszta, mind a keverék macskák esetében előfordulhatnak genetikai eredetű betegségek. A bengáli alapvetően egészséges fajta, de az alábbi betegségek előfordulhatnak a bengálinál:

• Lapos mellkas szindróma – olyan deformitás, mely az enyhe fokozattól a súlyosig sokféle lehet. A felnőttkort megélő cicáknál általában már nem jelentkeznek tünetek, ha elérték az ivarérett kort.
   
• Csípőízületi diszplázia – súlyos esetben sántaság jelentkezhet

• Hipertrófiás cardiomyopathia – bizonyos fajtáknál örökletes szívbetegség

• Térdkalács ficam – a térdet érintő örökletes elváltozás, mely lehet enyhe vagy súlyos, ez utóbbi esetben műtéttel kezelhető az állapot
   
• Progresszív retina atrófia – degeneratív szembetegség

Személyiség

Bár sok ember úgy gondolja, a bengáli igazi vadmacska, mely csak „úgy tesz”, mintha háziasították volna, valójában a fajta nagyon kedves és szerethető.

A bengáli igen aktív és nagyon intelligens macska. Ettől aztán egyrészt nagyon mókás vele az élet, másrészt komoly kihívás is. Összességében a bengáli magabiztos, kommunikatív és barátságos állat, mely mindig éber és élénk. Semmi sem kerülheti el a figyelmét. Imád játszani, az apport sincs ellenére, és könnyen tanul trükköket. Mancsai majdnem olyan ügyesek, mint egy emberi kéz.

Azon ritka alkalmakkor, amikor éppen nem pancsol, vadászik a vízben, vagy mászik éppen felfelé, örömmel ücsörög a gazda ölében. Az, hogy szó nélkül birtokába veszi a gazda ágyát, magától értetődő. És igen, a takarót is kisajátítja.

Küllem és ápolási szükségletek

A bengáli rövid, ám tömött bundája könnyen ápolható, feltéve, hogy hetente kifésüli, eltávolítva az elhalt szőrszálakat. Fürdetni ritkán szükséges.

A bengáli nem igazán jellemezhető a „finom” szóval. Sportos alkatú, bár kecses, erős és izmos a teste - pont úgy néz ki, mint egy, a dzsungelben élő vadmacska. A széles fej némileg ék alakú, mely hosszabb, mint amilyen széles, a kontúrok pedig lekerekítettek. A fej tetején közepes, vagy inkább kisméretű fülek ülnek, a fej oldala felé mutatva. A nagy szemek oválisak, majdnem kerekek. A nyak hosszú és izmos. A lábak közepesen hosszúak, hátul némileg hosszabbak, mint elöl. A mancsok nagyok és kerekek. A vastag farok közepesen hosszú, a farokvég fekete. Ha a bengáli hajlandó a hátára fordulni, látható, hogy a has is foltozott.

A vad megjelenést fokozza a rövid, sűrű bunda, mely meglepően selymes és puha. Nagyon sokféle szín és színváltozat lehetséges, köztük sok különleges szín is. A mintázat lehet véletlenszerű, de előfordulnak horizontálisan elhelyezkedő foltok is, vagy márványozott mintázat, horizontális csíkokkal. Találkozhatunk olyan bengálival, melynek bundája úgy csillog, mintha aranyporral lenne beszórva.

Mozgás

Mivel nagy termetű és atlétikus felépítésű macska, szüksége van a futásra, ugrálásra és a hancúrozásra, hogy elégedett legyen. Kíváncsi és éber állat.

Nevelés

A vizes játékok a fajta igazi szenvedélye. Képes bármikor beugrani a kádba vagy a zuhany alá, akár a gazda mellé is. Szóval tényleg nincs tőle biztonságban az akvárium vagy a kerti tó! Mindemellett mászni is szeret, esélyes, hogy gyorsan megtalálja a lakásban fellelhető legmagasabb pontot. Éppen ezért ha macskabútort keres neki, válasszon jó magasat, lehetőleg ne is csak egyet, és sok-sok játékkal, hogy mindig legyen, ami megmozgatja az agyi fogaskerekeket.

Az unatkozó bengáli igencsak találékony, ennek következtében kellően kártékony szokásokat tud felvenni. Képes villanykapcsolókat és távirányítókat kezelni, de az akvárium lakóinak levadászása sem áll távol gondolataitól.

Az aktív és barátságos bengáli tökéletes választás gyermekes családok számára, de ajánlható macskabarát kutya mellé is. Legalább annyira élvezi az apportírozást, mint egy retriever, könnyen tanul trükköket. Kifejezetten értékeli a gyermekek odaadó figyelmét, feltéve, hogy a gyermek kedvesen és tisztelettel bánik vele. Elég okos ahhoz, hogy kitérjen a totyogó gyermek útjából, de a nagyobb, iskoláskorú gyermekekkel boldogan barátkozik, ha azok nem bántják. Mindig ügyeljen arra, hogy más állatokkal - még más macskákkal is - az összeismertetés fokozatosan, lassan és türelemmel, állandó felügyelet mellett történjen.

Mint sok aktív macska, a bengáli is erős vadászösztönnel bír, így nem célszerű együtt hagyni kisebb állatokkal, mint hörcsögök, tengerimalacok, nyuszik.

Etetés

A bengáli igen aktív, sportos állat. Ha megfelelő tér áll rendelkezésére a mozgáshoz, akkor nem kell aggódni a súlya miatt. Éppen ezért feltétlenül szüksége van a futásra és a szabad mozgásra.