Abesszín

Adatok

Leírás

Bár eredete egészen a Nílus völgyéig vezethető vissza, a fajta valójában Nagy-Britanniában alakult ki. Az 1860-as években Lord Robert Napier egy macskával érkezett Britanniába egy abesszin katonai misszióról. A macska neve Zulu volt, és ő lett a ma ismert abesszin fajta megalapozója. A szőrzet különleges mintázata a vadnyulak színére emlékeztette a lordot. Ez a jellegzetesség annyira vonzó volt, hogy Zulut kifejezetten olyan macskákkal keresztezték, melyek kinézete hasonlatos volt az övéhez. Így alakult ki az abesszin fajta.

A kiállítási macskák megjelenése egyébként  a viktoriánus korra tehető. Az első, kiállított ritka fajta egy abesszin macska volt, melyet a Crystal Palace Cat Show keretében, 1871-ben mutattak be, és harmadik helyezést ért el. A Harper’s Weekly 1872. január 27-i számában, a kiállításról megjelent tudósítás volt az első olyan írott anyag, melyben a fajta említésre került. Sajnos az abesszin eredetére vonatkozóan nincsenek feljegyzések, bár tény, hogy mítoszok és spekulációk garmadája ismert. Ezek közé tartozik az a feltételezés is, mely szerint az abesszin a fáraók macskája volt, melynek jelenlegi jellegzetes szőrzete ezüst és barna pettyes macskákkal való keresztezéssel alakult ki Nagy Britanniában.

Genetikai kutatások alapján igazolható, hogy a fajta eredete az Indiai-óceán partvidékeihez és Délkelet-Ázsia egyes részeihez köthető. Feltehetőleg brit és holland kereskedők vásároltak ilyen macskákat Kalkutta, India és az Indonéz szigetvilág kikötőiben. A hollandiai Leiden Zoological Múzeumban, az 1930-as években kiállítottak pár kitömött, vörös pettyes példányt, melyek megjelölésében szülőhazaként Indiát adták meg. Mindez alátámasztja a fenti elméletet. Feltehetőleg a fajta azért kapta az abesszin nevet, mert a Crystal Palace-ban rendezett kiállításon szereplő, Zula nevű macska a korábbi Abesszínia (ma Etiópia) területéről származott, mint azt fentebb is írtuk. A korai törzskönyvek igazolják a nem abesszin fajtákkal történő keresztezéseket, melyek magyarázattal szolgálhatnak mind az új színekre, mind pedig a hosszú szőrzetért felelős génekre.

A fajta igen gyorsan hihetetlenül népszerű lett, és hamarosan szerte Európában, az USA-ban és Kanadában is tenyészteni kezdték. Ez a népszerűség mentette meg a fajtát, mivel a két világháború igencsak megtizedelte az állományt Európában, így sok egyed importja után folytatódhatott csak a tenyésztés.
Az 1960-as években az FLV vírus elterjedése a kipusztulás szélére sodorta a fajtát Britanniában, csak újabb import egyedekkel tudták megmenteni a kihalástól.

Eredet és történet

Bár eredete egészen a Nílus völgyéig vezethető vissza, a fajta valójában Nagy-Britanniában alakult ki. Az 1860-as években Lord Robert Napier egy macskával érkezett Britanniába egy abesszin katonai misszióról. A macska neve Zulu volt, és ő lett a ma ismert abesszin fajta megalapozója. A szőrzet különleges mintázata a vadnyulak színére emlékeztette a lordot. Ez a jellegzetesség annyira vonzó volt, hogy Zulut kifejezetten olyan macskákkal keresztezték, melyek kinézete hasonlatos volt az övéhez. Így alakult ki az abesszin fajta.

A kiállítási macskák megjelenése egyébként  a viktoriánus korra tehető. Az első, kiállított ritka fajta egy abesszin macska volt, melyet a Crystal Palace Cat Show keretében, 1871-ben mutattak be, és harmadik helyezést ért el. A Harper’s Weekly 1872. január 27-i számában, a kiállításról megjelent tudósítás volt az első olyan írott anyag, melyben a fajta említésre került. Sajnos az abesszin eredetére vonatkozóan nincsenek feljegyzések, bár tény, hogy mítoszok és spekulációk garmadája ismert. Ezek közé tartozik az a feltételezés is, mely szerint az abesszin a fáraók macskája volt, melynek jelenlegi jellegzetes szőrzete ezüst és barna pettyes macskákkal való keresztezéssel alakult ki Nagy Britanniában.

Genetikai kutatások alapján igazolható, hogy a fajta eredete az Indiai-óceán partvidékeihez és Délkelet-Ázsia egyes részeihez köthető. Feltehetőleg brit és holland kereskedők vásároltak ilyen macskákat Kalkutta, India és az Indonéz szigetvilág kikötőiben. A hollandiai Leiden Zoological Múzeumban, az 1930-as években kiállítottak pár kitömött, vörös pettyes példányt, melyek megjelölésében szülőhazaként Indiát adták meg. Mindez alátámasztja a fenti elméletet. Feltehetőleg a fajta azért kapta az abesszin nevet, mert a Crystal Palace-ban rendezett kiállításon szereplő, Zula nevű macska a korábbi Abesszínia (ma Etiópia) területéről származott, mint azt fentebb is írtuk. A korai törzskönyvek igazolják a nem abesszin fajtákkal történő keresztezéseket, melyek magyarázattal szolgálhatnak mind az új színekre, mind pedig a hosszú szőrzetért felelős génekre.

A fajta igen gyorsan hihetetlenül népszerű lett, és hamarosan szerte Európában, az USA-ban és Kanadában is tenyészteni kezdték. Ez a népszerűség mentette meg a fajtát, mivel a két világháború igencsak megtizedelte az állományt Európában, így sok egyed importja után folytatódhatott csak a tenyésztés.
Az 1960-as években az FLV vírus elterjedése a kipusztulás szélére sodorta a fajtát Britanniában, csak újabb import egyedekkel tudták megmenteni a kihalástól.

Egészség

Élettartam: 9-15 év.

Mind a fajtatiszta, mind a keverék macskák esetében előfordulhatnak betegségek, melyek genetikai eredetűek. Az abesszin fajtát jellemzően érintő betegségek és problémák a következők lehetnek:

• Korai megjelenésű fogágy betegség
• Macska hyperesthesia szindróma, egy olyan neurológiai eredetű betegség, melynek következtében a macska túlzott intenzitással mosakszik; ennek következménye szőrvesztés, valamint erős kétségbeesés, ha megérintik őket
• Térdkalács ficam, mely a térdízület örökletes rendellenessége; enyhétől a súlyosig terjedhet a betegség foka; súlyos esetben műtét szükséges.
• Progresszív retina atrófia, mely degeneratív szembetegség
• Piruvát kináz hiány, ennek azonosítására genetikai teszt áll rendelkezésre
• Vese amyloidosis, mely szintén örökletes betegség; a veséket támadó, amyloid nevű fehérje természetű anyag okozza; az esetek többségében vesekárosodást okoz

Személyiség

Az összes macskafajta közül talán az abesszin az, amely a „leg”-ek macskája. Ő ugrik a legmagasabbra, legmesszebbre, ő játszik a legkeményebben. Semmi sem kerülheti el a figyelmét ennek a kiemelkedően intelligens és kíváncsi fajtának, számára az élet nem csak végtelenül szórakoztató, de tele van kihívásokkal is. Ha csak egyetlen lépéssel is szeretne megelőzni egy aby-t, ahogy kedvelői becézik e fajtát, legalábbis Fred Astaire-i lábmunkára van szükség, de nem árt az Einstein-i elme, és némi humor sem. Soha nem tudhatja előre, mit fog tenni a cica a következő pillanatban, ha pedig ön tesz valamit, biztos lehet benne, hogy az abesszin szorgosan figyelni, és szorosan követni fogja az eseményeket.

Időnként úgy tűnhet, hogy az aby sosem alszik. Örökké mozgásban van, felugrik az ablakba, megszemléli a madarakat vagy a mókusokat, ugrál a hűtőn, miközben figyeli az étkezés előkészületeit, letelepszik az íróasztalra, hogy figyelje ujjai mozgását a billentyűzeten, esetleg harapdálja kezét, hogy inkább rá figyeljen. Játékos, és igen kitartó macskafajta, akinek mindig a figyelem középpontjában kell állnia, és mindent meg is tesz annak érdekében, hogy elérje és fenn is tartsa ezt a státuszát.

Vigyázzon! Az abesszin tartása függőséget okoz. Ha egyszer egy a családba került, más fajtában már nem tud gondolkodni.

Küllem és ápolási szükségletek

Gyakran hallani, hogy az aby olyan, mintha éppen most sétált volna ki a vadonból. Ennek oka bundájának mintázata, mely sok vadmacskáéra hasonlít, például a pumáéra. A minták minden egyes szőrszála váltakozó, világos és sötét sávokat tartalmaz.

Az abesszin minden porcikája élénk, figyelmes természetét sugározza. Feje kissé lekerekített ék alakú, fülei nagyok és szélesek, hogy jobban hallja gazdáját. A nagy, mandula alakú szemek arany vagy zöld színűek, érdeklődéssel tekintenek mindenre. Az arcon húzódó sötét csíkok a szemektől vagy a szemöldöktől indulnak.

Az izmos test kecses és sportos. Testalkata valahol félúton van a zömök perzsa és a hosszúkás, karcsú sziámi-test között. A lábak karcsúak, finom csontozatúak, a mancsok kicsik, oválisak. Gyakorta mondják, hogy az aby mozgása olyan, mintha lábujjhegyen járna. Hosszú, hegyes farkat visel.

A színes csíkozat meleg, fénylő megjelenést kölcsönöz az abesszin bundájának. A félhosszú szőrzet érintésre puha, selymes és finom szerkezetű.

A szőrzetnek négy fő színe lehet. A legelterjedtebb a rézvörös (sorrel), melynek bundája vörösesbarna. A vadas (ruby) változat égetett barna, sötétebb sávozottsággal. Az őzbarna (fawn) macska bundája bézs színű, őzbarna sávokkal, a végtagok belső oldala, a hasi oldal halvány. A kék bunda meleg kék színű, palakék sávokkal. Az aljszőrzet, a végtagok belső oldala és a has krémszínű, az orrtükör sötétrózsaszín. Egyes szervezetek elfogadnak más színeket is, mint a csokoládé, lila, és az ezüst különféle árnyalatai.

Mozgás

Az abesszin aktív, élénk fajta, a mozgással általában ideális kondícióban tartja súlyát . Szüksége van a kaparófákra és macskabútorokra, magasan elhelyezett ülőkosarakkal, melyek lehetővé teszik, hogy eleget ugráljon és másszon.  Erősen társas lény, szereti, ha van társasága, amely lehet egy másik cica, vagy egyéb állat is, amikor a gazdi éppen nincs otthon.

Az aby imád játszani, úgyhogy készítsen és/vagy vegyen egy halom játékot, hogy mindig legyen mivel lefoglalni. Ping-pong labda, műanyag kupakok, papírgalacsinok, kirakós és sípolós játékok, tollas macskajátékok - ezek azok, amelyek mindig lekötik ezt az élénk és okos fajtát. Kifejezetten gyorsan tanul trükköket, és igen sikeres a hazánkban még ritka macska agility versenyeken.

Nevelés

Az abesszin egész életében képes az alkalmazkodásra, és képes beilleszkedni bármely otthonba, ahol szeretik, és elegendő figyelmet kap. Ha a családtagok a nap nagy részében dolgoznak vagy iskolában vannak, akkor a legjobb, ha van egy társa, ideálisan egy másik abesszin, akivel megoszthatják napi tevékenységüket. Ha magára hagyják, az aby képes akár a házat is lebontani, hogy kedvére való érdekességet találjon.

Az aktív és szociális abesszin tökéletes választás gyerekes családoknak, de macskabarát kutyák mellé is ajánlható. Képes úgy játszani, mint a retrieverek, képes trükkök elsajátítására, és élvezi a figyelmet, amit a gyerekektől kap, feltéve, hogy a gyerek kedvesen és tisztelettel bánik vele. Az abesszin elég okos ahhoz, hogy kitérjen a totyogó gyermek útjából, de szereti az iskolás korúakat, hiszen velük megegyezik energiaszintje és kíváncsisága. Semmitől sem fél, így a kutyáktól sem. Ennek következtében hamar elfogadja barátjának a kutyát, ha az barátságos vele. Az aby jól elvan nagyobb papagájokkal, görényekkel, más háziállatokkal. Mindig ügyeljen arra, hogy más állatokkal, akár macskákkal való szocializációja is lassú, fokozatos és felügyelt legyen.

Etetés