Egyelőre viszonylag szerencsénk van az időjárással. Még nem érkezett meg az igazi locspocs, a nagy, őszi esőzések ideje, bár már most is kijut a nedvességből. A nyári viharok gyorsan elvonultak, a napsütéstől hamar felszáradt a föld. Igaz, a cica sem igazán szeret zuhéban kimászkálni, nem a legkedveltebb tevékenysége ilyenkor fára mászni, vagy vadászgatni.
Ám hamarosan itt az igazi ősz, sok esővel, lehullott, nyálkás levelekkel, sárral, miegymással. A macska pedig, ha eddig is kijárt, ezután is ki fog menni. Fel fog mászni a fára, kerítésre, nem fogja feladni a vadászat örömét sem. A vizes-sáros időben pedig ő is piszkos lesz, és hát ilyenkor nem szívesen engedi be a gazdi az ágyba, kanapéra kedvencét. De mi a megoldás?
A jó hír az, hogy a macska igazi „öntisztuló” jelenség. És ez nem vicc. A cicák hihetetlenül tiszta állatok, a koszt nehezen viselik.
Amint piszkos lesz a bundájuk akár csak apró része is, azonnal heves mosakodásba kezdenek. Egyes felmérések szerint egy macska ébren töltött idejének (ami valljuk be, nem túl sok) legalább a felét tisztálkodással tölti. A maradék ötven százalékban eszik, játszik, nézelődik, vadászik.
Azt már a gyerekek is tudják, hogy a cica nem úgy mosakszik, hogy beáll a lavórba egy szivaccsal, vagy a zuhany alá, sőt, a fürdőkádban sem vesz olajos habfürdőt. A cica a nyelvét használja mosakodásra, és valljuk be, igen hatékonyan. Aki kapott már cicapuszit, az pontosan tudja, hogy a macskanyelv érintése nem olyan édes, mint az azonos nevű csokoládé. A macskanyelv ugyanis érdes, sőt, mintha kemény, erős smirgli papír lenne.
Ez az érdesség annak köszönhető, hogy a macska nyelvének felszínén apró, szemölcsszerű kinövések, úgynevezett papillák vannak. A papillák alkotó anyaga a keratin, éppen ezért igen erősek. Ezek az apró, kampóhoz hasonlatos kinövések a szájban hátrafele néznek. De hogy ezek minek kellenek a macskának?
Nos, az érdes kis kampók igen jó szolgálatot tesznek a mosakodás során. Egyrészt nagymértékben segítenek az elhalt, kihullott szőrszálak eltávolításában. Persze nem pótolják a bunda gazda általi kikefélését, és nagyrészt ez a mosakodás felelős a gyomorban kialakuló szőrlabdákért is. Szóval az arany középút az igazi: a cica mosakszik, a gazdi kikeféli a szőrt, és így ideális az állapot. De jó még ez az érdes nyelv arra is, hogy a bolháktól, egyéb élősködőktől megszabadíthassa magát a cica. Azt tudjuk, hogy ha lenyeli a bolhát, akkor nagy eséllyel lesz férges, tehát ügyelni kell a rendszeres féreghajtásra (is).
Mindemellett a nyelvi gyakorlás jó érzéssel tölti el az állatot, fokozza a vérkeringést, sőt, a testhőmérsékletet is szabályozza. Nem mellékesen pedig az ételmaradékokat, szennyeződéseket is el tudja tüntetni a bundájáról pár nyelvcsapással.
Ennek manapság a gazdik kifejezetten örülnek, pedig eredetileg ez a tevékenység azért volt fontos, nehogy egy ragadozó a szag alapján rátaláljon macskára. Érdemes egyébként figyelni a cica mosakodási szokásait. A megszokottnál jóval gyakrabban, vagy sokkal ritkábban megejtett tisztálkodás mindenképpen valamilyen betegségre, egészségügyi problémára utal.
Amikor ősszel a cica alaposan összekoszolja magát, persze felmerül a kérdés, meg kell-e fürdetni. Nos, alapvetően éppen elég az a mosakodás, amit ő elvégez magán. Ha nagyon összekeni magát, be lehet tenni a kádba (ami az esetek többségében felér egy harci küzdelemmel), de általában nem szükséges. Ráadásul a kutyákkal ellentétben a macskáknak nem szokott jellegzetes „macskaszaguk” lenni, kivéve, amikor párzási hajlandóságukat mutatva eregetik a feromonokat. De ez is csak időszakos, és a fürdetés ezen bizony nem segít.
Amennyiben azt tapasztalja, hogy párzási időszakon kívül, vagy ivartalanított cicája egyáltalán nem piszkolta össze magát, ellenben igen kellemetlen szagot áraszt, akkor nem árt felkeresni az állatorvost, ugyanis a macskák egyáltalán nem szagos állatok.
Egyébként már csak az alomhasználat is mutatja, hogy a macskák mennyire tiszta lények. Már a párhetes kiscica is szépen, pontosan, az alomba végzi a dolgát. Sőt, a macskák kizárólag tiszta alomba hajlandók a dolgukat végezni. Ha számukra kellemetlen az alom szaga (és nem kizárt, hogy mi, emberek, még nem is érezzük), akkor keresnek másik helyet, vagy látványos sztrájkba kezdenek. Az alomban a végterméküket elássák, elkaparják, hogy nyoma se legyen.
Persze ettől még a gazdának ki kell szitálnia belőle a végterméket, mert az érzékeny orr számára az már kellemetlen, hiába „saját termés”. Az is igen érdekes látvány, amikor a cica, végezvén dolgával, kilép az alomtálból. Lábait megrázza kissé, hogy minden alomszemcse lepotyogjon a talpáról, és véletlenül se vigyen magával a piszkos szemcsékből egyet is. Utána szépen elhever, és alaposan megtisztogatja magát érdes nyelvével.
Egyszóval: a macskák valóban az állatvilág legtisztább lényei közé tartoznak. Érdemes tiszteletben tartani tisztaság iránti igényüket, és mindenben segíteni nekik, legyen az az alom takarítása, a bunda kikefélése, esetleges fürdetés. A tiszta állat tiszta otthont, és boldog gazdát eredményez.
