Adatok
| Származási hely: | Svájc |
|---|---|
| Magasság: |
kan 60.00-66.00 cm
szuka 55.00-61.00 cm |
| Súly: |
kan 30.00-40.00 kg
szuka 25.00-35.00 kg |
| Szőrzet: | Kettős szőr, középhosszú vagy hosszú, sűrű, testhez simuló fedőszőrrel és kemény, egyenes aljszőrrel. |
| Szín: | Fehér. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
A XX. század elején alakult ki a német juhászkutya, Max von Stephanitz-nak köszönhetően. Időnként egy-egy kutya közülük fehéren született, valójában a fehér gén már a kezdetektől a fajtában volt.
Egy ideig a fehér szín is elismert volt, ha nem is preferált, ám a 1920-30-as években - némiképp a zavaros politikai helyzet hatására - a tenyésztők a fehér szín diszkvalifikációja mellett döntöttek. Így aztán a század közepére a fehér kiment a divatból. Ezzel egy időben a fehér változat kedvelői az Egyesült Államokban és Kanadában elkezdték célirányosan a fehér színű német juhászkutyákat tenyészteni.
A második világháború után a legtöbb fajta esetében az alapokról kellett kezdeni a tenyésztést. Nem volt ez másként a német juhászkutya esetében sem. Azonban a szigorú szelekció ellenére is fennmaradt néhány, a későbbi almokban született fehér egyed nem csak Németországban, de Hollandiában is.
Végül is ezek a kutyák a német juhászoktól teljesen elkülönülten fejlődtek ki, napjainkban pedig teljesen önálló fajtákként ismerik el világszerte. A svájci fehér juhászkutya is egy ilyen fajta.
Svájcban alakult ki, tenyésztésüket Amerikából és Kanadából, az 1970-es években importált fehér német juhászkutyákra alapozták. A Berger Blanc Suisse Club szerint a fajta eredete egy Lobo nevű, amerikai fehér juhászkutyáig vezethető vissza, mely 1966-ban született és gazdájával, Agata Burch-hal 1970-ben tért vissza Amerikából Svájcba.
1981-ben még amerikai.kanadai fehér juhászkutya néven ismerte a világ, ám az 1990-ben alakult fajtaklub igyekezett összefogni és kontrollálni leginkább a tenyésztést. Végül Svájc nyújtotta be a hivatalos elismerés iránti kérelmet. Először 1991 júniusában, Svájcban ismerték el önálló fajtaként. Az FCI Berger Blanc Suisse néven szintén hivatalosan elismerte a fajtát.
Eredet és történet
A XX. század elején alakult ki a német juhászkutya, Max von Stephanitz-nak köszönhetően. Időnként egy-egy kutya közülük fehéren született, valójában a fehér gén már a kezdetektől a fajtában volt.
Egy ideig a fehér szín is elismert volt, ha nem is preferált, ám a 1920-30-as években - némiképp a zavaros politikai helyzet hatására - a tenyésztők a fehér szín diszkvalifikációja mellett döntöttek. Így aztán a század közepére a fehér kiment a divatból. Ezzel egy időben a fehér változat kedvelői az Egyesült Államokban és Kanadában elkezdték célirányosan a fehér színű német juhászkutyákat tenyészteni.
A második világháború után a legtöbb fajta esetében az alapokról kellett kezdeni a tenyésztést. Nem volt ez másként a német juhászkutya esetében sem. Azonban a szigorú szelekció ellenére is fennmaradt néhány, a későbbi almokban született fehér egyed nem csak Németországban, de Hollandiában is.
Végül is ezek a kutyák a német juhászoktól teljesen elkülönülten fejlődtek ki, napjainkban pedig teljesen önálló fajtákként ismerik el világszerte. A svájci fehér juhászkutya is egy ilyen fajta.
Svájcban alakult ki, tenyésztésüket Amerikából és Kanadából, az 1970-es években importált fehér német juhászkutyákra alapozták. A Berger Blanc Suisse Club szerint a fajta eredete egy Lobo nevű, amerikai fehér juhászkutyáig vezethető vissza, mely 1966-ban született és gazdájával, Agata Burch-hal 1970-ben tért vissza Amerikából Svájcba.
1981-ben még amerikai.kanadai fehér juhászkutya néven ismerte a világ, ám az 1990-ben alakult fajtaklub igyekezett összefogni és kontrollálni leginkább a tenyésztést. Végül Svájc nyújtotta be a hivatalos elismerés iránti kérelmet. Először 1991 júniusában, Svájcban ismerték el önálló fajtaként. Az FCI Berger Blanc Suisse néven szintén hivatalosan elismerte a fajtát.
Egészség
Átlagéletkora 12-15 év.
Svájci fehér juhászkutyáknál más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegség lehet: csípőízületi diszplázia.
Személyiség
Igazán élénk kutya, gazdáival szemben nagyon figyelmes. Kicsit tán „puhább”, mint német juhászkutya ősei. Idegenekkel szemben tartózkodó, de családjához hűséges. Elsősorban társ, de némi terelő ösztön fellelhető bennük.
Ha megfelelően szocializálják, jól elvan gyerekekkel és más állatokkal. Kedves, figyelmes természete kiváló terápiás kutyává teheti.
Küllem és ápolási szükségletek
A dús kettős szőr rendszeres kikefélés és fésülés mellett mindig tiszta és ápolt lesz. Vedlése elég intenzív, minél többször kefélik ki, annál kevesebb szőr marad a padlón és a bútorokon. A lábain és a farok alján található hosszabb szőr fokozottabb figyelmet igényel a szennyeződések, és az idegen anyagok szempontjából.
Mozgás
Atlétikus felépítésű, intelligens fajta, mely csak akkor érzi jól magát, ha elegendő mozgáslehetősége van. A házban akkor boldog és nyugodt, ha napi a többszöri élénk séta kielégíti mozgásigényét. Sokoldalúsága miatt sokféle kutyás sportra (agility, flyball, rally, terelés, stb.) alkalmas, sőt, versenyképes is azokban.
Nevelés
Mint minden juhászkutya, fogékony, elszánt, gyorsan tanuló fajta. Gyorsan kitalálja nevelője gondolatait, sokszor úgy tűnik, már azelőtt tudja, mielőtt az kimondaná az utasítást.
Az érzékeny természet miatt a pozitív megerősítés szükséges, a kemény kéz hatására a svájci fehér juhászkutya elveszítheti bizalmát, a durva bánásmód aláássa a közös munkába vetett hitét. Megfelelő neveléssel azonban akármire képes lehet.
Etetés
A svájci fehér juhász igen jó evő, ezért kiváló minőségű táplálást igényel.