Adatok
| Származási hely: | Anglia |
|---|---|
| Magasság: |
kan -35.00 cm
szuka -35.00 cm |
| Súly: |
kan 11.00-16.00 kg
szuka 11.00-16.00 kg |
| Szőrzet: | Rövid, egyenes, fényes, durva szőrzet, télen megjelenhet puha aljszőr. |
| Szín: | Fehér. Színes kutyáknál a megfelelő színnek uralkodónak kell lennie. Fekete csíkos, vörös, őzbarna és trikolór elfogadható. |
| További adatok megjelenítése | |
Leírás
Annak ellenére, hogy a bullbaiter kutyák, és a ma is ismert fehér angol terrier mellett a dalmata is „belenyúlt” egy kicsit a miniatűr bull terrier kialakulásába, a bull terrier az a fajta, amely a legközelebb áll az ősi bull-and-terrier fajtákhoz.
James Hinkes először az 1850-es évek elején írta le a fajta standardját, kifejezett hangsúlyt helyezve a fehér színre és a tojás alakú fejre. Miután a típust sikerült rögzíteni, a színváltozatokra került a hangsúly.
Akkoriban a bull terrier mérete a másfél kilóstól a 22,5 kilósig terjedt. A legkisebb, azaz toy változata 4,5 kg-ig volt elfogadható, ám olyan problémák jelentkeztek, mint általában az extrém törpésítés során. Éppen ezért gyorsan eltűnt ez a variáció. Egyre többen a miniatűr méret felé fordultak, mivel sokan értékelték azt, hogy hasonló adottságok mellett kezelhetőbb testarányokkal bírt a kutya. Míg nagyobb méretű társaikat elsősorban patkányfogó képességeikért kedvelték és tenyésztették, a miniatűr méretnél előnybe került a könnyen kezelhető házi kedvenc mivolt.
1938-ban Glyn ezredes megalapította a Miniatűr Bull Terrier Klubot. Annak ellenére, hogy már az 1900-as évek elejétől megjelentek az USA kiállításain is, egészen 1991-ig nem volt elfogadott a fajta a tengerentúlon. Nem önálló fajtaként, hanem a bull terrier egyik változataként ismerték.
Eredet és történet
Annak ellenére, hogy a bullbaiter kutyák, és a ma is ismert fehér angol terrier mellett a dalmata is „belenyúlt” egy kicsit a miniatűr bull terrier kialakulásába, a bull terrier az a fajta, amely a legközelebb áll az ősi bull-and-terrier fajtákhoz.
James Hinkes először az 1850-es évek elején írta le a fajta standardját, kifejezett hangsúlyt helyezve a fehér színre és a tojás alakú fejre. Miután a típust sikerült rögzíteni, a színváltozatokra került a hangsúly.
Akkoriban a bull terrier mérete a másfél kilóstól a 22,5 kilósig terjedt. A legkisebb, azaz toy változata 4,5 kg-ig volt elfogadható, ám olyan problémák jelentkeztek, mint általában az extrém törpésítés során. Éppen ezért gyorsan eltűnt ez a variáció. Egyre többen a miniatűr méret felé fordultak, mivel sokan értékelték azt, hogy hasonló adottságok mellett kezelhetőbb testarányokkal bírt a kutya. Míg nagyobb méretű társaikat elsősorban patkányfogó képességeikért kedvelték és tenyésztették, a miniatűr méretnél előnybe került a könnyen kezelhető házi kedvenc mivolt.
1938-ban Glyn ezredes megalapította a Miniatűr Bull Terrier Klubot. Annak ellenére, hogy már az 1900-as évek elejétől megjelentek az USA kiállításain is, egészen 1991-ig nem volt elfogadott a fajta a tengerentúlon. Nem önálló fajtaként, hanem a bull terrier egyik változataként ismerték.
Egészség
Átlagéletkora 10-14 év.
Miniatűr bull terriereknél más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: allergia, ún. „döglött farok”, veleszületett vakság (fehér szín esetén), primary lens luxatio (elsődleges szemlencse ficam), mitral diszplázia (szívbillentyű rendellenes fejlődése), aorta szűkület.
Személyiség
A legjobb szó a fajta jellemzésére talán az aktív. Játékos, igazi bohóc, egész életén át kölyökszerűen kajla. Imádja családját, kiváló jelzőkutya, ám nem szabad engedni, hogy védelmező ösztöne féltékenységhez és túlzott őrzési hajlamhoz vezessen.
A tenyésztők általában figyelmeztetik az új gazdákat, hogy soha ne hagyjanak elöl se értékes, se veszélyes tárgyakat a mini bull körül, mert bizony a kutya könnyen azt hiheti, hogy minden, a látókörébe kerülő tárgy része az étkezésnek.
Sokféle életstílusú család mellé ideális társ ez a fajta, de ajánlható magányos ember barátjaként is, vagy akár egy idősebb pár mellé. A lényeg, hogy elég figyelmet és mozgási lehetőséget kapjon.
A mini bull szeret a figyelem középpontjában lenni, és részt venni mindenben, ami körülötte zajlik.
Küllem és ápolási szükségletek
A mini bull tisztán tartása és szőrének ápolása igen egyszerű feladat. A rövid szőrzetet kutyakesztyűvel át kell dörgölni-simogatni, így a kihullott szőrszálak könnyen eltávolíthatók. Ezután elegendő egy puha szőrkefével átdolgozni a bundát, és máris csillog. A szemek környékének tisztán tartása fontos, csak így kerülhető el, hogy elszíneződjön a szemkörnyéki szőrzet.
Mozgás
Játékos, energikus fajta, mely nem csak imád mozogni, de az alapvető szükséglete is. Mindegy, hogy a család nagyobbacska gyerekeivel rohangál az udvaron, netán sétát tesz gazdájával a szomszédságban napi pár alkalommal, a lényeg, hogy részese lehessen az eseményeknek. Kiváló játszótárs, mindenfajta interaktív játék örömteli résztvevője. Kiváncsi és lelkes, ha sétára kerül sor, szeret új helyeket felfedezni.
Nevelés
Ha nevelésre kerül a sor, a mini bull a saját feje után megy. Ez nem azt jelenti, hogy nem akar gazdája kedvére tenni, pusztán ilyen a természete. Korrekt, de határozott kézre van szüksége, csak így tudja gazdája a legjobbat kihozni belőle. Pozitív, motiváló neveléssel kell már kölyökkortól kezdve foglalkozni a mini bullal, ügyelve arra, hogy egy-egy lecke csak rövid ideig tartson. Mivel alapvetően bohóckodó hajlamú, könnyen tanul trükköket és minden olyan dolgot gyorsan elsajátít, amelyben mókát talál. Szocializációja terjedjen ki minden típusú emberre, helyre, más állatokra, mert csak így lesz stabil, alkalmazkodó felnőtt állat.
Etetés
Jó étvágyú, így az adagokra ügyelni kell. A kiváló minőségű táp összetétele mellett figyelni kell arra is, nehogy habzsoljon.